Tállyai Róth Miklós, 1934-ig Róth (Tállya, 1884. október 29. – Budapest, Józsefváros, 1944. április 12.) orvos, belgyógyász, tüdőgyógyász.
Élete Róth Antal Jakab szántó és Glatter Róza (1863–1940) gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Orvosi oklevelét 1908-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg. 1908 és 1913 között tanársegéd volt az I. számú Belgyógyászati Klinikán, később egyetemi adjunktus a III. számú Belgyógyászati Klinikán Korányi Sándor mellett. 1918-tól 1923-ig az Országos Hadigondozó Hivatal Rózsahegyi Gyógyintézetét vezette, illetve miniszteri biztosa volt. Magántanári képesítését származása miatt megakadályozták. 1923 és 1944 között a Weiss Manfréd Szanatórium igazgató főorvosa volt. Tevékenyen részt vett a gyermektuberkulózis elleni küzdelemben és a tüdőbetegségek kemoterápiás kezelésével, légzési anyagcsere-vizsgálatokkal foglalkozott. Az 1944. március 19-i német megszállást követően tartva a fasiszta meghurcolástól öngyilkos lett.
Felesége György Erzsébet (1895–1929) volt, György A. Mór és Lederer Terézia lánya, akit 1924. október 29-én Budapesten vett nőül. Házassági tanúja Korányi Sándor volt.
A Fiumei úti sírkertben nyugszik.
Főbb művei
Belbetegségek, gümőkóros megbetegedések (Budapest, 1908) A tüdőtuberculosis megjelenési formái és prognosisa (Budapest, 1930)
Jegyzetek
Források
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar tüdőgyógyászok Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Tállyaiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Öngyilkos tudósok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek