Török Gábor, 1914-ig RosenfeldAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65520/1914. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1155. kép 2. karton (Szolyva, 1896. június 9. – Szeged, 1978. augusztus 13.) gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1959).

Élete Rosenfeld Bernát orvos és Teplánszky Gizella fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1920-ban szerzett orvosi oklevelet. 1921–22-ben a Budapesti Tudományegyetem, 1922 és 1929 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyermekklinikáján dolgozott. 1929-től 1952-ig a Szeged városi közkórház Gréf-gyermekkórházának, majd a Szeged Városi Közkórház Gyermekosztályának kórházi főorvosa volt. 1946-ban Az újszülöttek fiziológiája és etológiája című tárgykörből egyetemi tanárrá habilitálták. 1948-ban a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül megkapta a nyilvános rendkívüli tanári címet. 1954-től 1968-ig, nyugdíjazásáig a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján az újszülött osztályt vezette, 1963-tól egyetemi docens volt. Több tudományos társaság tagja. Fő kutatási területei voltak a csecsemőkori betegségek, a hiánybetegségek, a Leiner-kór kóroktana és a májterápiája. Halálát szívelégtelenség okozta.

Felesége Barla-Szabó Róza volt, akit 1931. február 21-én Budapesten vett nőül.

Művei

Csecsemők gyomortartalmának neutralis és sósav-chlortartalma. Kellner Dániellel. (Orvosi Hetilap, 32., 1924) Vegetativ-idegizgatók befolyása egészséges csecsemők fehérvérsejt-számára emésztés alatt (Orvosi Hetilap, 21., 1925) Insulinnak a fehérvérsejtszámra gyakorolt adrenalin-antagonismusáról (Orvosi Hetilap, 39., 1925) Csecsemők vérének katalytikus hatásáról (Orvosi Hetilap, 40., 1926) A csecsemőkori csúzos sokizületi gyulladás kérdéséhez (Budapesti Orvosi Újság, 4., 1931) A p aminobenzoisulfamid therapia kérdéséhez (Orvosi Hetilap, 50., 1937) Hormonhatás a C-vitamin biosynthesisében (Magyar Orvosi Archivum 39., 1938) Kísérlet a mellékvesekéreg készítmények értékének megállapítására, illetve standardizálására (Magyar Orvosi Archivum 39., 1938) A thyroxin és A- és C-vitamin antagonismus (Magyar Orvosi Archivum 39., 1938) Az első igazolt lymphocytás choriomeningitisvirus (Armstrong) fertőzés hazánkban. Ivánovics Györggyel és Koch Sándorral. (Orvosok Lapja, 47., 1948) A pseudoangina infantum. Görgényi Gyulával. (Orvosi Hetilap, 16., 1950) Szokatlan lefolyású chronikus myelocytás leukaemia. Rák Kálmánnal, Csapó Gáborral és Macher Annával. (Orvosi Hetilap, 25., 1963) Szülőintézetek újszülött osztályainak staphylococcus problémája (Orvosi Hetilap, 10., 1965)

Fordítás

A csecsemő- és gyermekgyógyászat tankönyve I–II. köt. (Budapest, 1936–1937)

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek