Milan Emil Amruš (Amrus Milán, Bród, 1848. október 1. – Zágráb, 1919. május 26.) horvát orvos, jogász és politikus, Zágráb polgármestere 1890 és 1892, majd 1904 és 1910 között.

Élete Középiskolai tanulmányait Vinkovcében és Zágrábban végezte, majd Bécsben orvosi oklevelet szerzett. Katonaorvos lett, 1872-től a bécsi és a zágrábi katonai kórházakban dolgozott. Bosznia annektálása után Szarajevóba költözött, majd 1882-ben visszatért Horvátországba. Zágrábban telepedett le, ahol orvosként praktizált, emellett a közéletbe is bekapcsolódott. Mivel akkor a politizálás egyik feltétele volt a jogi diploma, úgy határozott, hogy jogot tanul. Bécsben és Zágrábban tanult, végül Zágrábban végezte el a jogot 1890-ben. 1889-től 1903-ig a horvát országgyűlés tagja volt.

1890-ben Zágráb polgármesterévé választották. Felvette a kapcsolatot Nikola Teslával, hogy a feltaláló működjön közre a horvát főváros villanyvilágításának létrehozásánál, de nem járt sikerrel. Első polgármesteri ciklusában épült a zágrábi főpályaudvar. 1892-ben, Ferenc József koronázásának 25. évfordulóján Budapesten ünnepséget tartottak, de a zágrábi képviselőtestület nem volt hajlandó részt venni rajta, így a kormány feloszlatta azt. Amruš támogatta Zágráb és a többi horvát város távolmaradását az ünnepségtől, így lemondott a polgármesteri tisztségről.

1904-ben újra megválasztották Zágráb polgármesterévé, a posztot ezúttal 1910. januárjáig töltötte be. Ekkor a horvát kormány vallás- és közoktatásügyi osztályfőnökévé nevezték ki. 1910 áprilisában a horvát országgyűlés képviselőjévé választották, és egyike lett a három képviselőnek, akiket a szábor a magyar főrendiházba delegált. Itt a naplóbíráló, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja lett. 1911-ben Tomassich Miklós horvát bán egyik helyettesévé nevezte ki, a vallási és oktatási kérdésekért lett felelős. Nagy szerepe volt abban, hogy 1918-ban létrejött a zágrábi egyetem műszaki fakultása. 1919-ben Zágráb díszpolgára lett. Amrušnak nem volt családja, környezete zárkózottnak ismerte. Mikor 70 évesen meghalt, végrendeletében mindenét a városra hagyta. Adományából árvaházat hoztak létre, amelyet róla neveztek el.

Jegyzetek

Fordítás

Források

Országgyűlési almanach 1910-1918 Országgyűlési almanach 1910-1918

Kategória:1848-ban született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Zágrábiak Kategória:Katonaorvosok Kategória:Horvát jogászok Kategória:Horvátországi polgármesterek