Az eszperantó zászló (eszperantóul: Esperanto-flago, Standardo Esperantista vagy Verda Flago) az eszperantó mozgalom egyik szimbóluma.
Zöld szövetből készül, amelynek bal felső sarkában fehér négyzet látható, zöld csillaggal, kezdetben a csillagban volt egy E betű is. A zöld szín a reményt jelképezi, a fehér a békét és a semlegességet, az ötágú csillag (az úgynevezett "zöld csillag") pedig az öt (a hagyományos számítás szerint) lakott kontinenst.
Története Eredetileg (kissé eltérő arányban) a Boulogne-sur-Mer-i (franciaországi) eszperantó klub zászlaja volt, amelyet Michaux, Sergeant és Duchochois csoporttagok terveztek. Nem sokkal a kongresszus előtt a három eszperantista meglátogatta Gras kereskedőt, a Faidherbe utca 14. szám alatt, majd Duchochois krétát kért, és a pulton rajzolt egy négyzetet. Aztán azon gondolkodtak, mit kellene még hozzá tenni. Duchochois zöld színű zászlót akart, háromszínű csíkkal, Sergeant azt javasolta, jobb lenne, ha nem államosítanák a zászlót, Michaux pedig ragaszkodott ahhoz, hogy csillagot is tartalmazzon. Sergeant gondolt arra is, hogy az osztály prefektusi rendelet előírja, hogy az egyes csoportok transzparensei megkülönböztető jelet kell, hogy viseljenek, ezért szerinte E betűt kell tartalmaznia a csillag közepének.
A transzparenst azonnal megrendelték az üzletben: másfél méter hosszú és egy méter széles volt, a fehér négyzet prdig ötven centiméter. Néhány nappal később, augusztus első napjaiban, a zászló már lobogott is a város utcáinak sok házán, a színház előtt és a Great Caféban is, ahol az 1. Eszperantó Világkongresszus kongresszusi fogadása történt 1905-ben. 1905. augusztus 9.-én a kongresszus egyik napirendi pontja pontosan az eszperantó zászló volt. Ostrowski volt az a szónok, aki levette az egyik zászlót a színház korlátjáról, és azt mondta: „Ne vicceljünk, az a zászló, amely a győzelemhez ill. a jövőbe vezet minket és a világ minden országában lobogni fog, már itt van.” A kongresszus egyhangúlag elfogadta ezt a javaslatot. Zamenhof dedikált az első transzparensek közül kettőt, az egyiket Michaux-nak, a másikat Sergeant-nak adta, aki 23 évig őrizte a zászlót, majd később a bécsi E-Múzeumnak adományozta.
Az 1998-ban alapított Esperanta Civito, mint a nemzetközi jog képviselője, hivatalosan is jóvá hagyta az eszperantó zászlót.
A zászló aránya 2:3 (két egység magas, három egység hosszú). Ez az arány 3:2 = 1,5 közel áll az aranyszabály 1,618 értékéhez.
Néhány eszperantista ellenzi a használatát, mert a kívülállók számára szektásnak vagy nacionalistának tűnhet. Ezért inkább modernebb szimbólumokat használnak, például az úgynevezett eszperantó jubileumi szimbólumot, amelyet először az Eszperantó Világszövetség (UEA) jubileumi évében használtak eszperantó szimbólumként. Valójában a jubileumi szimbólumot főleg a jelenlegi UEA szimbólumaként használják, de ez a Flamand Eszperantó Liga hivatalos szimbóluma is, és gyakran használják az ifjúsági eszperantó mozgalomban is.
Alternatív eszperantista zászlók
Rendhagyó eszperantista zászlók
További zászlók További zászlók megjelenítése
Jegyzetek
Fordítás
Források Retpaĝo kontraŭ la uzo de la Verda Stelo Esperanta Civito: Pri la uzo de la esperanta flago
További információk La nation française du Canada (NAFRAC) « Bienheureux sont ceux qui sont affamés et altérés de la justice ; car ils seront (francia) International Union of Catholic Esperantists colors of Vatican
Kapcsolódó szócikkek La Espero – eszperantó himnusz
Zászló Kategória:Zászlók