A Tízek Társasága fiatal írók csoportja volt az 1840-es évek második felében, Pesten. A Belvárosban, a Pilvax-kávéházban működött.
Története jobbra|bélyegkép|Az Életképek folyóirat címlapja 1848-ból 1846 tavaszán Petőfi Sándor szervezte meg a Tízek Társasága elnevezésű csoportot, melyet eredetileg "magyar romantikai iskolának" akart elnevezni.A magyar irodalom története, mek.oszk.hu Új lapot kívántak indítani Pesti Füzetek címen. A Tízek elkötelezték magukat, hogy 1846 közepétől számított egy éven belül sehova sem írnak, csak a saját szépirodalmi lapjukba. Az év közepén csakugyan abbahagyták a különböző lapokhoz írást. Vahot Imre bosszút állt rajtuk, mert a tíz tag közül ötnek júliusban publikálta olyan munkáit, amelyek korábbról maradtak nála. Emiatt Petőfi összeveszett Vahottal és párbajra hívta ki, ám Vahot megijedt és kitért a párbaj elől.
Mivel a társaság tagjait ekkor már figyelték, hatósági engedélyt nem sikerült szerezniük a folyóirat megalapításához. Fellépésük mégis teljes sikerrel járt: hamarosan irányításuk alá került az egyik legrangosabb irodalmi orgánum, az Életképek (melynek későbbi főszerkesztője Jókai Mór lett).
„Ezen irodalmi huszárvágás a magyar liberális romantika legnagyobb és legszebb térhódításaként is értékelhető...” – fogalmaz Margócsy István irodalomtörténész.
A Pilvax-kávéházbeli kerek márványasztalukat „a közvélemény asztalának” nevezte el a közönség.Emlékezés egy sárga csempés lépcsőházban A tagok továbbra is a kávéház törzsvendégei maradtak és márciusi ifjakként részt vettek az 1848-as forradalomban.
Tagjai Petőfi Sándor Jókai Mór Tompa Mihály Degré Alajos Pálffy Albert Bérczy Károly Pákh Albert Lisznyai Damó Kálmán Kerényi Frigyes Obernyik Károly
Jegyzetek
Források
További információk Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi törekvései egy írói társulat alapítására, epa.oszk.hu
Kategória:1848–49-es forradalom és szabadságharc Kategória:Magyar irodalmi társaságok Kategória:Márciusi ifjak