A horvátországi albánok kisebbségi népcsoport Horvátországban, Horvátország alkotmánya által elismert őshonos nemzeti kisebbség. Ebben a minőségükben különleges képviselővel rendelkeznek a horvát parlamentben, akit négy másik nemzeti kisebbséggel közösen választanak. Az albán nyelvet elismerik Horvátországban.

A 2011-es népszámláláskor Horvátországban albán élt, ami a teljes népesség 0,41%-ának felel meg. Többségük muszlim (9594 fő vagyis 54,8%) és katolikus (7109 fő vagyis 40,6%).

Történelem Az albánokról a 11. század első feléből maradt fenn a legkorábbi forrás; ekkoriban elsősorban a mai Koszovó, Észak-Albánia és Montenegró hegyvidékein laktak, utóbb fokozatosan a mai Albánia felé irányultak. A 14. századtól kezdve a síkságokra is leereszkedtek. A velencei illetve török uralom idején a jelenlegi Albánia és Horvátország területe közös uralom alatt volt, így belső vándorlásról volt szó. Ezt jellemzően gazdasági okok motiválták. Később, a török elleni háborúk idején az albánok azért költöztek Horvátország már felszabadult területeire, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot, illetve az iszlám hitre térést. A Zára környék katolikus albánok 1726 és 1733 között telepedtek le Vincenc Zmajevic érsek támogatásával.

Az 1712–1714 között Likában és Krbavában a horvátországi vlachok körében végzett összeírás során, és más dokumentumokban több albán gyökerű nevet jegyeztek fel. Ilyenek például az "-aj" (Bulaja, Mataija, Šolaja, Saraja, Suknajić, Rapajić) illetve "-ez" (Kokez, Kekez, Ivez, Malez) képzővel ellátottak és más nevek (Šimleša, Šimrak, Šinđo/a/n, Šintić, Kalember, Flego, Macura, Cecić, Kekić, Zotović).

1945 után, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság idején a koszovói és albánok a jobb életkörülmények reményében telepedtek át a többi tagköztársaságba.

Jakša Raguž, a horvát Történeti Intézet doktora szerint a horvátországi háborúban közel háromezer albán harcolt a horvát hadseregben vagy horvát csapatokban, közülük 87-en estek el. A horvát oldalon harcoló albánok között voltak Rahim Ademi és Agim Çeku tábornokok.

Népesség A 2011-es népszámláláskor albán élt Horvátországban, ami a teljes népesség 0,41%-ának felel meg. 2001-ben az albánok száma volt, arányuk csak 0,34%.

Az összes horvátországi albánból 9594 fő (54,8%) muszlim, 7109 fő (40,6%) római katolikus. 17 fő más keresztény felekezethez tartozik, a fennmaradó 793 fő részben ateista, részben agnosztikus, részben nem nyilatkozik a vallási hovatartozásáról vagy más vallású.

A legtöbb albán Isztriában (2393 fő), Dalmáciában (1025), Zárában (908) illetve a horvát tengerpart északi részén (2410) lakik, illetve a fővárosban (4292).

Megye vagy régióAlbánok száma2001-ben% 2001Albánok száma2011-ben% 2011Zágráb város33890,43%4292 0,54% Tengermellék-Hegyvidék megye20630,68%24100,81%Isztria megye20320,98%23931,15%Split-Dalmácia megye9000,19%10250,23%Eszék-Baranya megye8580,26%8650,28%Zágráb megye8350,27%921 0,29%Belovár-Bilogora megye7550,57%7430,62%Zára megye6290,39%9080,63%Sziszek-Monoszló megye511 0,28%576 0,33%Vukovár-Szerém megye4870,24%4920,27%Dubrovnik-Neretva megye3280,27%4080,33% Šibenik-Knin megye3220,29%3790,35%Varasd megye3040,16%2640,15%Károlyváros megye3000,21%3400,26%Kapronca-Kőrös megye2850,23%2490,22%Bród-Szávamente megye2850,16%3150,20%Verőce-Drávamente megye2290,25%234 0,28%Muraköz megye 1850,16%2000,18%Pozsega-Szlavónia megye1460,17%1960,25% Krapina-Zagorje megye129 0,09%132 0,10%Lika-Zengg megye1100,20%1710,34% Horvátország15 0820,34%17 5130,41%

Szervezetek Az egyedüli politikai párt, amely a horvátországi albánokat képviseli a 'Horvátországi Albánok Szövetsége' ( albán nyelven Unioni i Shqiptarëve të Kroacisë, horvát nyelven Unija Albanaca u Hrvatskoj), amelyet Ermina Lekaj Prljaskaj vezet; 2011 óta ő a bosnyák, szlovén, macedón, albán és montenegrói kisebbséget képviselője a horvát parlamentben.

A horvátországi albánok több kulturális egyesülettel rendelkeznek; a nemzeti identitás megőrzését szolgáló tevékenységüket a horvát állami költségvetésből támogatják. 2017-ben a támogaáti összeg horvát kuna volt.

Híres horvátországi albánok Gjon Gazulli (1400–1465) dominikánus szerzetes, humanista tudós, diplomata Giovanni Renësi (1567–?) zsoldoskapitány Nikola Spanić (1633–1707) római katolikus prelátus Ivo Perović (1882–1958) Jugoszlávia régense II. Péter kiskorúsága idején Janko Šimrak (1883–1946) a Kőrösi görögkatolikus egyházmegye püspöke Giacomo Vuxani (1886–1964) politikus Marie Kraja (1911–1999) operaénekes Aleksandar Stipčević (1930–2015) régész, bibliográfus, könyvtáros, történész Pavle Dešpalj (1934–) zeneszerző, karmester) Ivan Prenđa (1939–2010) római katolikus pap, Zára érseke Nikola Kekić (1943–) a Kőrösi görögkatolikus egyházmegye püspöke Valter Dešpalj (1947–) csellóművész, a Zágrábi Zeneakadémia tanára Rahim Ademi (1954–) katonatiszt Božidar Kalmeta (1958–) politikus Valter Flego (1972–) politikus

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Kisebbségek Albánok Kategória:Albánok