A Haza Párt (teljes hivatalos nevén „Haza” Összoroszországi Politikai Párt; oroszul: Всероссийская политическая партия «Родина») nacionalista, parlamenti képviselettel rendelkező párt Oroszországban. A párt vezetője Alekszej Alekszandrovics Zsuravljov.

A 2003-as választásokon a párt elődjének minősülő frakció (NPS) a szavazatok 9,02%-át szerezte meg és 37 mandátumot szerzett a 450-ből az Állami Dumában. A 2016-os választásokon a párt csupán a szavazatok 1,51%-át szerezte meg, mely egyetlen mandátumra volt elég. A 2021-es választásokon 0,80%-ot szerzett, továbbra is egy mandátummal. A párt Vlagyimir Putyin elnök támogatója.

A párt neve A rogyina (cirill betűkkel: родина) kifejezés jelentése: haza. Az orosz nyelvben a szülőföld fogalmát kifejező három szó egyike. A rokon értelmű otecsesztvo (отечество) és otcsizna (oтчизна) kifejezések állampolgárságra utalnak, míg a rogyina a "nemzet lelkével" azonosítható.

Története

2003-2007 A 2003-as parlamenti választások után az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, a Jabloko és a Jobboldali Erők Uniója is választási szabálytalanságokról, illetve hamisításokról számolt be; Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök szerint a hamisított szavazatok az Egységes Oroszország eredményét növelték. A 2004-es elnökválasztás kérdése súlyos belső konfliktust okozott a Haza blokkon belül. A blokk vezetése először Viktor Vlagyimirovics Gerascsenko jelölését támogatta, az ő regisztrációját azonban a Központi Választási Bizottság elutasította. Szergej Jurijevics Glazjev ezután független jelöltként indult, míg Dmitrij Olegovics Rogozin és támogatói Vlagyimir Putyin újraválasztását támogatták. A hatalmi harcból Rogozin került ki győztesen: március 4-én a Haza dumafrakciójának képviselői leváltották Glazjevet a frakció éléről, és Rogozint választották a helyére.

2005 elején a korábban többnyire Kreml-barát Haza élesebben kezdte bírálni a kormányt, különösen a szociális juttatások pénzbeli támogatásokkal való felváltása miatt. Január 21-én Rogozin és további négy Haza-képviselő éhségsztrájkba kezdett az Állami Duma épületében; a tiltakozást Rogozin irodájában tartották. Rogozin 2005 márciusában azt a stratégiát vázolta fel, hogy a Haza és a Kommunista Párt a 2007-es választáson együttesen szerezzen parlamenti többséget.

2005 januárjában tizenkilenc állami dumai képviselő – közülük tizennégy a Haza, öt pedig az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának képviselője – aláírt egy, a legfőbb ügyészhez intézett beadványt, amelyben a zsidó szervezetek szélsőségesség miatti vizsgálatát és betiltását szorgalmazták. A levél jelentős politikai botrányt váltott ki. Vlagyimir Putyin január 27-én, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulóján tartott megemlékezésen elítélte az oroszországi antiszemitizmust. A hatóságok később vizsgálták a levelet, de az ügyben nem emeltek vádat.

2005 nyarán a Dmitrij Rogozin vezette Haza-frakció kizárta Szergej Nikolajevics Baburint, aki ezután kilenc képviselőből álló külön frakció létrehozását kezdeményezte. Az új frakció szintén a Haza nevet kívánta használni. Rogozin törvénytelennek nevezte az új frakció bejegyzését, és bírósági eljárást helyezett kilátásba. Azzal vádolta a hatóságokat, hogy az azonos nevű frakció létrehozásával a választók összezavarására és pártja meggyengítésére törekednek; korabeli elemzők a konfliktust részben a Kreml Rogozin növekvő népszerűségére adott válaszának tekintették.

A 2005-ös moszkvai városi dumaválasztás kampánya során a Haza vitatott televíziós reklámot jelentetett meg. A kampányfilmben sötét bőrű férfiak görögdinnyéket fogyasztottak, majd a héjakat a földre dobták. A Haza vezető politikusai, köztük Dmitrij Rogozin, felszólították őket, hogy szedjék össze a szemetet. A reklám a „Tisztítsuk meg Moszkvát a szeméttől!” szlogennel zárult. A kampányfilmet széles körben xenofóbnak minősítették, és a moszkvai ügyészség vizsgálatot indított annak tartalma miatt. November 26-án a Moszkvai Városi Bíróság az LDPR keresetére megsemmisítette a Haza pártlistájának regisztrációját a december 4-i választásra. A bíróság többek között úgy ítélte meg, hogy a kampányfilm nemzetiségek közötti gyűlöletet szított; a döntés másik indoka egyik jelölt hivatali helyzetének kampánycélú felhasználása volt. Rogozin megtámadta a döntést, azonban az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bírósága december 2-án helybenhagyta azt.

A Haza nehézségei 2006-ban is folytatódtak: a márciusi regionális parlamenti választásokon a nyolc érintett régió közül csak az Altaji Köztársaságban indulhatott. Más régiókban a párt listáját jellemzően jogi és technikai indokokra hivatkozva zárták ki. Az Altaji Köztársaságban a Haza a pártlistás szavazatok 10,52%-át szerezte meg, amivel az Egységes Oroszország mögött a második helyen végzett.

2006. március 25-én Rogozin lemondott a pártelnöki tisztségről, utódjává pedig Alekszandr Mikhaijlovics Babakov üzletembert választották. Rogozin a döntést azzal indokolta, hogy a Kreml nyomást gyakorolt a pártra, és állítása szerint a Haza csak vezetőváltás esetén maradhatott fenn és vehetett részt a későbbi választásokon. Október 28-án a Haza, az Orosz Élet Pártja és az Orosz Nyugdíjasok Pártja egyesülésével létrejött az Igazságos Oroszország, amelynek elnökévé Szergej Mikhaijlovics Mironovot választották. 2008 januárjában Vlagyimir Putyin Rogozint Oroszország NATO melletti állandó képviselőjévé nevezte ki.

2012 óta 2012. szeptember 29-én Moszkvában újjáalakult a Haza. A párt elnökévé egyhangúlag Alekszej Alekszandrovics Zsuravljov állami dumai képviselőt választották; mind a 132 küldött támogatta jelölését. Zsuravljov ekkor az Egységes Oroszország dumafrakciójának tagja volt, de magának a pártnak nem volt tagja.

A megújult Haza a korábbi pártnál hangsúlyosabban radikális nacionalista irányvonalat képviselt. Míg a korábbi szervezetben jelentős szocialista irányzat is jelen volt, az új párthoz a szélsőjobboldali szubkultúrák képviselői is csatlakoztak. A párt ideológusaként emlegetett Fjodor Birjukov Fjodor Volkov művésznéven korábban a neonáci zenei szubkultúrában tevékenykedett énekesként és zeneszerzőként. A Haza szemben állt a 2011-2012-es kormányellenes tiltakozó mozgalommal, és részt vett a nacionalisták kormánybarát politikai szervezetekbe való becsatornázásában. Bevándorlásellenes aktivistacsoportjai razziákat és járőrözéseket is szerveztek, egyes esetekben az orosz migrációs hatóságokkal együttműködve.

2017. július 1-jén Zsuravljov bejelentette, hogy a párt a 2018-as elnökválasztáson Vlagyimir Putyint támogatja. A Haza december 27-i kongresszusa egyhangúlag hivatalosan is Putyin támogatásáról döntött.

2023 decemberében Zsuravljov támogatta Putyin jelölését a 2024-es elnökválasztásra, és részt vett az elnököt jelölő választói kezdeményező csoportban. A Haza több regionális szervezete szintén Putyin támogatásáról döntött.

Fordítás

Jegyzetek

Kategória:Oroszországi pártok