Kösze Ali pasa (; ? – 1664, Buda) az Oszmán Birodalom hadvezére.Kösze Ali pasa és Csengizade Ali pasa két különböző személy, akiket a régebbi forrásmunkákban gyakran összetévesztettek, azért is, mert mind a ketten 1664-ben haltak meg, de Csengizade Alit kivégezték, míg Kösze Ali természetes halállal hunyt el; továbbá, azért, mert nem csak Kösze Ali, hanem Csengizade Ali is tartózkodott Temesváron (ő 1658 nyarától, 1659 végéig, a temesvári beglerbég volt).
Élete bélyegkép|252px|1658-1662 Kösze () Ali pasa albán származású volt.Kakuk Zsuzsa: A török kor emléke a magyar szókincsben „csupasz, szakálltalan” (15. o.) Karácson Imre (ford.): Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664 „Kösze = ritka szakállú” (28. o.)
A szerájban (a szultáni palotában), a nagyhatalmú Turhán Hatidzse válide szultána (anya-szultánnő), IV. Mehmed oszmán szultán édesanyja környezetében nevelkedett, innen indult a pályafutása.
A valide szultána bizalmán túl, az 1656-ban, IV. Mehmed által kinevezett nagyvezírnek, Köprülü Mehmed pasának a bizalmát is elnyerte, és 1658-tól, 1660-ig, ő volt a kapudán pasa, az Oszmán Birodalom haditengerészetének a parancsnoka (”tengernagya”).E szócikk Kösze Ali pasája, azonos – a török forrásokban – "Kılavuz/Köse Ali" ("Kalauz"/"Kopasz" Ali) pasa, vagy csak „Kilavuz” Ali pasa néven említett kapudán pasával. Az azonosságok: Az albán származás, a válide szultána köréből való kikerülés, a kapudán pasa tisztség betöltésének az időszaka (1658-1660), és a Várad elfoglalására történő utalás (de ez utóbbi téves időponttal, 1660 helyett, 1661-et írva, igaz, a halálozás időpontja is téves, 1664 helyett, szintén 1661-et írva). Az viszont kizárt, hogy a kapudán pasa tisztséget, 1672-1676 között betöltő, 1676-ban meghalt Köse Ali pasa, azonos lenne, e szócikknek a Kösze Ali pasájával. Lásd: İsmail Hâmi Danişmendi: Osmanlı Devlet Erkânı, İstanbul, Türkiye Yayınevi, 1971; és Kılavuz Ali Paşa – hozzáférés: 2026.március 4.
IV. Mehmed szultán, 1660. április 6-án, Kösze Alit nevezte ki az Erdélyi Fejedelemség ellen indított hadjárat szerdárjává, azaz, a vezérévé. A serege egyesült Szejdi Ahmed pasa (korábbi budai beglerbég, majd kanizsai beglerbég) csapataival, a fővezérség azonban Kösze Alit illette meg. Július 14-én megkezdték Várad ostromát, amit az őrség augusztus 27-én feladott, majd Kösze Ali visszavonult a hódoltságba; Temesváron telelt, hogy az erdélyi eseményeket figyelhesse.
A Porta nem fogadta el azt, hogy az erdélyi országgyűlés – 1661. január 1-én – a lemondott Barcsay Ákos helyett, Kemény Jánost választotta fejedelemnek, ezért Kösze Ali pasa, a seregével, 1661. június 28-án, benyomult Erdélybe, és az országgyűléssel, szeptember 14-én, I. Apafi Mihályt fejedelemmé választatta, majd december végén elhagyta Erdélyt. Közvetlenül az erdélyi hadjárat kezdete előtt (1661. június 17-én), Köprülü Mehmed nagyvezír utasítására (formálisan a szultán parancsára), Szejdi Ahmedet kivégeztette, akit hiába próbált megvédeni, a nagyvezír szándékával szemben.Miért határozott így a nagyvezír, azt nem tudjuk pontosan, de tény az, hogy 1656 végén, Köprülü Mehmed ellenében, nagyon sokan, Szejdi Ahmedet szerették volna nagyvezírnek; lehet, hogy Köprülü Mehmed úgy gondolta, most leszámol Szejdi Ahmeddel.
Erdélyből történt kivonulását követően, továbbra is Temesváron tartózkodva, 1662-ben megszervezte a Váradi Vilajetet, illetve Váradon dzsámit is alapított.
Az erdélyi ügyekre azonban továbbra is odafigyelt: 1662-ben, ő indította Erdélybe, I. Apafi Mihály fejedelem védelmére, Kücsük Mehmed pasát, a Temesvári Vilajet beglerbégjét, aki, 1662. január 23-án, Nagyszőlősnél, teljes győzelmet aratott Kemény János felett, Apafi ellenfele elesett a csatában.
1663-ban Köprülü Ahmed pasának, az apja, Köprülü Mehmed örökébe lépett nagyvezírnek a seregében harcolt, Érsekújvár elfoglalásakor, majd Köprülü a hadtestével Buda védelmére rendelte, itt hunyt el, 1664. februárban.
Jegyzetek
Források B. Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 – 1662, Corvina, Budapest, 2019 Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 – 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982 Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 – 1718. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020 Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 – 1665). – hozzáférés: 2023. január 24. Sudár Balázs: A váradi török tartomány első évei (1660-1665). – hozzáférés: 2023. január 24.
Kategória:Oszmán hadvezérek Kategória:1664-ben elhunyt személyek