A (egyszerűsített kínai: 马褂, hagyományos kínai: 馬褂, pinjin: magua; mandzsu: olbo) a kínai (1644–1911) idejében használatos férfi felsőruha, melyet a tunikaszerű (滿式長衫) felett viseltek. A derékig ér, elől öt gomb kapcsolja össze, ujjai kissé rövidek és szélesek. Számos változata létezett: ujjatlan (单; ), kapcsos (夹; ), bőr (皮; pi), pamut (纱; ), steppelt (棉; ) s egyebek. A (u. 1643-1661) uralkodásától (u. 1661-1722) idejéig Kína-szerte a mandzsuk hordták, amikortól is az egész Kínában népszerűvé vált.
A ruhadarab neve szó szerint „lovaglókabát”-ot jelent, s eredetileg egyszerű, felöltőszerű viselet volt, melyet azért hordtak, hogy lovaglás és egyéb mindennapi tevékenységek során a t megóvják. Idővel a maga is egyre kifinomultabbá lett, s a tisztviselők számára egyenruháik integráns részévé vált; egyik változata, a császári sárga köpeny az adott személy császári felhatalmazását jelezte.
A a basalm-köpeny (, ).. és az állógalléros elődje.
A a kínai kultúrában
A tucsia kisebbség A tucsiák népe a Kína által hivatalosan elismert ötvenhat etnikai kisebbség egyike. Mind a férfiak, mind a nők elsősorban szoknya- s kabátszerű ruhadarabokat hordanak, főleg fekete és kék színekben járnak. Az 1730-as évektől kezdve mind a férfiak, mind a nők nemüket jobban megkülönböztető viseletet kezdtek hordani. A középen elől gombolódó a férfiak hosszú kék köpeny felett viselik. Színe ünnepélyes ruhadarab esetén fekete, köznapi viseletben lehet vörös, zöld vagy szürke, elütő színű, gyakran fehér, széles nadrággal. Szerszámok vagy más tárgyak magukkal hordásához a férfiak derekukra szalagot kötöttek, s fehér vagy fekete turbánt viseltek. A nők baloldalt gombolódó, széles és rövid ujjú, az ujjszéleknél és a gallérnál díszített hosszú köpenyt viseltek, melyet piros és fekete kockás, virágokkal és egyék motívumokkal hímzett selyemszoknyával (), „nyolcszéles szoknya”) egészítettek ki.
A a társadalmi státuszt is jelezte, s a férfiak igyekeztek minél többet átemelni a többségi han kínai ruhaviselési etikettből. A makuát gyakran viselték együtt szőrmekabáttal, selyemköpennyel és fejre simuló fejfedővel. Az 1950-es évek elejére azonban véget ért ezen öltözködési stílus népszerűsége.
Egyéb változatok
A burmai taikpon
A taikpon eingyi (တိုက်ပုံအင်္ကျီ), a burmai férfiak hagyományos felsőruházata a leszármazottja. Viselete a Konbaung-dinasztia (1752-1885) kései szakaszában terjedt el, s a gyarmati időkben vált a a hagyományos alkalmi öltözet kötelező darabjává.
A koreai magodzsa
A magodzsa, a hagyományos koreai öltözékkel, a hanbokkal együtt viselt hosszú felöltőszerű kabát a leszármazottja, melyet a koreaiak azután ismertek meg, hogy Hungszon Tevongun, Kodzsong koreai császár apja 1887-ben visszatért mandzsúriai politikai száműzetéséből. Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Chőngszám
Kategória:Férfi felsőruházat Kategória:Csing-dinasztia Kategória:Kínai kultúra