bélyegkép|Árpádsáv a magyar király címerpajzsán a Züricher Wappenrolle pergamenlapon. Az egyik legfontosabb középkori címertekercsen, amely 1335 és 1345 közt jött létre bélyegkép|Armorial Bellenville címerkönyv, a magyar király címerei I. Lajos magyar király korából (1380) Az árpádsávokA sok írásváltozata közül a kisbetűs, egybeírt alak a helyes. OH. 473. oldal a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan.Szegő Iván Miklós: Mit jelent az árpádsávos zászlón a piros és fehér szín? National Geographic, 2005. november 15.Mit jelent az Árpád-sávos zászlón a piros és fehér szín? A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált.
Az Árpád-háziak vörös-fehér sávjai több magyarországi település zászlajában is jelen vannak; a települések zászlóiban a sávok száma változó. Az árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (például Alkotmányvédelmi Hivatal).Alkotmányvédelmi Hivatal Az Árpád-család, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságának sávos, álló téglalap alakú zászlói az egyes protokolláris eseményekben szereplő magyar történelmi zászlósor tagjai. E történelmi lobogókat csak a köznyelvZászlópark , HVG, 2007/14. nevezi „árpádsávos zászlónak”, ugyanezzel a kifejezéssel jelölve azt a rendszerváltás után a nemzeti radikális oldal szimbólumaként felbukkant,Sávszámháború , HVG, 2007/14. fekvő alakú, nyolcsávos zászlót is, melynek használatáról, jelentéséről heves viták folynak.
Elnevezése Az „árpádsáv” elnevezés az Árpád-ház 18. században megalkotott fogalmán alapul. Magyarországon – hasonlóan más európai államokhoz – az első uralkodóház, az Árpád-ház címer elemei váltak az államcímer állandó elemeivé. A XIV. század második felében megjelent a magyar országcímer fogalma, addig az uralkodó családi címerét használták, a korabeli szokásnak megfelelően. Az ország címerének két letisztult forma adta az alapmotívumait, a kései Árpád-ház vágásos családi címere, illetőleg a kettős kereszt. A hétszer vágott (nyolc sávra osztott) vörös-ezüst sávos (pajzs)mező, melyet indokolatlanul hívnak árpádsávosnak, sem magához Árpád fejedelemhez, sem az Imre király (1196–1204) korát megelőző Árpád-háziakhoz nem kötődik.Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988)
Története Középkor Szent István első király (uralk. 1000–1038) pénzein föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy vízszintesen sávozott zászló található, nincs azonban bizonyíték arra, hogy ez színeiben „árpádsávos” lenne. thumb|200px|right|A magyar király (king von unger) címere az Ingemar Codex egy lapján (1459) thumb|200px|right|Imre király címere kilenc oroszlánnal thumb|200px|right|Az Anjou-házi magyar királyok címere
Az árpádsávok a legelterjedtebb történettudományi feltevés szerint ibériai mintát követnek: eszerint Imre király (1196–1204) a vízszintes vörös-ezüst sávokat felesége, Aragóniai Konstancia függőleges osztású vörös-arany pajzsmezőjének magyar párjaként választotta.
A vörös-ezüst sávozott pajzsmező először az ő egyik 1202. évi oklevelének arany függőpecsétjén (bulláján), a hátlapon szerepel. A vágásokban hét lépő oroszlán, középen pedig egy-egy apró pajzs is van. Hétszer vágott pajzs látható hét oroszlánnal II. András király aranypecsétjén (bulláján) és az 1220-as években használt kettős viaszpecsétjén is. Utolsó, 1235. évi kettős pecsétje is hétszer vágott, kilenc oroszlánnal. A sávozott címer II. András halála után és az Árpád-kor vége felé mint uralkodói jelkép háttérbe szorult. Egyre inkább a királyi családhoz tartozó, de nem uralkodó hercegek pecsétjein, zászlain fordult elő.
A vágásos címer a 13. században csak rövid ideig volt használatos, IV. Béla (1235–1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel. „A 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere – szemben a királyi hatalmat jelképező kettős kereszttel. 1235 után a pecsétjükön, zászlajukon sávozott mezőt szerepeltető királyi hercegek, ha trónra léptek, addigi címerüket felcserélték a kettőskeresztessel.”Bertényi Iván: Államcímerünk kialakulása , História 2003/02.
Először az 1270-es évekből, V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepeltek az árpádsávok.
Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-házbeli királyok a jogfolytonosság és a – leányági – Árpád-házi örökösödés hangsúlyozására hasított címerpajzson egyesítették liliomos jelképüket a sávossal.
Kassa címeradományánál Nagy Lajos a saját címerét vette alapul. Egyes vélemények szerint az alábbi leíráson hasított pajzsot kell érteni, melynek jobboldali mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a baloldali kék mező aranyliliomokkal van bevetve:
„Nos, Lodovicus Dei Gratia Rex Hungarie memorie commendantes tenore presentium significamus, quibus expedit, universis. Quod nos comodose utilitati fidelium Civium et hospitum nostrorum de Cassa regia liberalitate invigilare cupientes, et eosdem gretiarum donis gliscantes ampliare, ad devotam et humilem ipsorum supplicationem, eisdem Civibus nostris de Cassa annuimus ex gratia speciali, ut iidem amodo in sigillo ipsius Civitatis secreto et missivo, ac vexillo, formam Clipei de Signo nostro Regio extortam, desuper videlicet unum tractum seu linram flavei coloris, tribus imaginibus liliorum compaginatum, et de subtus quaturou lineas rufas et totidem albas, lateraliter habentis in perpetuum gestare valeant atque possint. Harum sub nostro sigillo secreto testimonio litterarum, quas in formam nostri privilegii sub magno nostro sigillo, pro ipsis Civibus redigi faciemus dum nobis fuerint reportate. Datum in Diiosgewr feria secunda proxima ante festum Ascensionis Domini, Anno eiusdem millesimo trecentesimo sexagesimo nono."
„Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával húzódik, és oldalt lentről négy vörös és ugyanannyi fehér vonal. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]"
A Képes krónika két iniciáléjában Szent István, illetve III. Béla látható az árpádsávokkal. Szent Istvánnak az öltözékét díszíti vörös-fehér sávozás, III. Béla pedig a klasszikus középkori álló téglalap (banner) formában és farkincával ábrázolt vörös-fehér sávos zászlót tart a kezében. A krónika azonban az Árpád-kornál jóval később, a 14. század közepén készült.A Képes krónika visszamenőleges ábrázolásainak pontatlanságát mutatja a Turul-motívum megjelenítése is. „A pajzsra és zászlóra festett jelek, ábrák a XII. sz. elején állandósulnak. Még a címerek előképei sem jelennek meg a XI. sz. utolsó harmada előtt. Magyarországon királyi (állami) címerről csak 1202 után beszélhetünk. Így az Árpádok eredetmondájában szereplő turulmadár még nem jelenhetett meg címerállatként, ellentétben a Képes krónikában ábrázolttal.” (A magyar címer története)
bélyegkép|jobbra|200px|A Fekete sereg zászlajaA fecskefarkú zászló a Corvinák egyikében, a Philostratus krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült, amely Mátyás fiának Corvin Jánosnak 1485-ös bécsi bevonulását ábrázolja. A zászlón a fekete szín valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott. A rekonstrukción a megtévesztő színezés látható
Árpádsávokat is tartalmazó zászlót használt a fekete sereg, Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja is.
Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartitum) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.
Rákóczi lovassági zászlaja II. Rákóczi Ferenc lovassági zászlajaként jelent meg ismét az árpádsávos zászlók egyik változata. Az álló téglalap alakú zászlón 7 vízszintes sáv volt, 4 vörös és 3 fehér, a vörös mezőkben a „Iustam causam Deus non derelinquet” (Isten az igaz ügyet nem hagyja el) felirattal. Ez a zászló is tagja a magyar történelmi zászlósornak.
A sávok számának 19. századi meghatározása A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott). Egészen a 19. század végéig nem volt szabványosítva, akkor döntöttek a heraldikusok a vörössel kezdődő, vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező mellett.Árpád sávos zászló – Tiltott jelkép vagy történelmi szimbólum? Beszélgetés Cs. Kottra Györgyivel, a Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusával (MTV magazin, 2006. december 5.)
1896-tól meghatározták Magyarország állami kiscímerét: "jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról vörös mezőben, zöld hármas halom – ez utóbbi arany levélkoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettős kereszt áll".
Báró Bánffy Dezső miniszterelnök 3755/1895.M.E. számú rendelete: "Magyarország és a magyar birodalmat alkotó egyes országok címereinek tartalmát és alakját ezredévi történelmi fejlődés alapján sok századnak törvényes gyakorlata állapította meg. A gyakorlati alkalmazásban azonban, különösen az újabb időkben, az ország címere úgy egyes elemeinek ábrázolása, mint azoknak összetétele tekintetében a legkülönbözőbb módon hibásan rajzoltatott, aminek következtében az ország címerének helyes rajzára nézve egészen ingadozó felfogás és bizonytalanság kezdett uralkodni… Minthogy pedig nagyon kívánatos, hogy az ország címerének helyes ábrázolására nézve tapasztalható bizonytalanság megszűnjék és a közéletben is az ország címere helyesen és hibátlanul ábrázoltassék, még az előbbi kormány minisztertanácsi végzéssel elhatározta, hogy az ország címerének helyes leírása és rajza közzététessék. E minisztertanácsi határozat foganatosításaképpen, addig is, míg a törvényhozás e részben intézkednék: Magyarország külön címerének, valamint a magyar korona országai egyesített címerének az említett tudományos vizsgálat alapján meghatározott helyes leírását és rajzát, e címereknek úgy a hivatalos, mint az 1883: XVIII. t.cz. alapján engedélyezett, magánosok általi használatnál ilyképen való ábrázolása végett ezennel közzéteszem, a mint következik:… – B. Bánffy s.k. m. kir. miniszterelnök."1883. évi XVIII. törvénycikk a magyar korona országai egyesített czimerének és az ország külön czimerének magánosok és magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról
A nyilasok zászlaja és a kisajátított ősi magyar színek
Rákóczi kora után a magyar címeren kívül, a hétszer vágott mező vörös-ezüst színű Árpád-házi sávos motívumát, a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom használta fel először, a politikai mozgalom és párt jelképein a második világháború évei alatt. Több változatot követően rendszeresítették az 1939-ben megtervezett pártzászlót,Kétszínű lobogó , HVG, 2007/14. melynek a zászlórúd felőli végén volt a vörös alapon fehér négyszögben elhelyezett nyilaskereszt, a zászló kívülre eső felén pedig az árpádsávos rész, amely öt vörös és négy fehér sávból állt. Ugyanígy sávozott karszalagjuknak a közepén volt elhelyezve a „H” betűvel ékesített zöld nyilaskereszt. thumb|200px|right|Nyilas zászló sávokkal, H betűvel