Bognár Gergely (Csallóközpósfa, 1868. február 16.familysearch Gelle keresztelési anyakönyv 1868/10; Hibásan 1969. december 13. a knihydominikani.sk szerint – Esztergom, 1947. május 30.) szentszéki tanácsos, kanonok, plébános.
Élete Szülei Bognár Ferenc és Mészáros Rozália voltak.Valószínűleg testvére volt Ferenc, aki 1863. január 15-én született, de édesanyjának Mészáros Apollóniát jelölték.
Teológiai tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán végezte. 1892. június 27-én pappá szentelték, majd káplánként szolgált Pozsonypüspökin.Havi Közlöny 15/8, 885 (1892. augusztus 1.) 1896-tól plébános Dunahidason. 1906-ban sikertelenül pályázott a somorjai plébániára.Pesti Hírlap 28/307, 9 (1906. november 7.) 1907-től a Magyarországi Róm. Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének tagja.Katholikus Nevelés I/2, 100. (1907. február 20.) 1913-ban az ellenzék tagjaként nem fogadta el és tartózkodott Pozsony vármegye közgyűlésének kormány melletti bizalmi indítványa ügyében.Budapesti Hírlap 33/231, 4 (1913. szeptember 30.) 1911-ig a Hidasi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet igazgatósági tagja,Központi Értesítő 36/19, 446 (1911. március 5.) de még 1917-ben is egyik vezetője volt.Központi Értesítő 42/61, 1361 (1917. augusztus 2.) 1917-ben a Féli Mezőgazdasági Hengermalom Részvénytársaság igazgatósági tagja.Központi Értesítő 42/59, 1318 (1917. július 26.)
1926-tól nagyszombati szentszéki bíró. 1927-től Gútán lett adminisztrátor, majd plébános. 1929-ben támogatta a komáromi bencések diákmenzáját.Gidró Bonifác 1930: A komárnoi (komáromi) sz. Benedek-rendi kath. gimnázium értesítője az 1929-30. iskolai évről. Komárom, 32.
Az Egyesült Magyar Párt politikai törekvéseit is támogatta,Pesti Hírlap 59/148, 5 (1937. július 3.) 1937-ben nagygyűlést szerveztek Gútán.Nemzeti Ujság 19/148, 2 (1937. július 3.) A kommunista párt ellen szólalt fel.Kassai Munkás 19/22, 2 (1928. január 27.)
1938. november 7-én a Felvidék visszatértekor ünnepi beszédet tartott Gútán. A magyar Nemzeti Tanács elnöke volt.Pesti Hírlap 60/253, 8; Uj Magyarság 5/253, 4; Friss Újság 43/254, 6 (1938. november 8.); Uj Nemzedék 20/254, 10; Esti Kurir 16/254, 3 (1938. november 9.) Az első bécsi döntés után 1939 májusában az abonyi iskola zászlót ajándékozott a gútai iskolának, mely zászlót felszentelte és ünnepi beszédet mondott.Gerl Árpád 1939 (szerk.): Az Abonyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola Évkönyve az 1938-39. iskolai évről. Abony, 6-7. Missziós egyesületet alapított az elcsatolt magyar hívek pasztorálására.Nemzeti Ujság 21/38, 12 (1939. február 16.) 1939. július 25-től esztergomi mesterkanonok.Magyar Nemzet 2/168, 10 (1939. július 26.)
Az esztergomi bazilika kriptájában temették el.
A galántai Szent Ágoston Társulatnak elnöke, és 1889-től a Szent István Társulat tagja volt.Religio 1889/40, 324. A Magyarországi Róm. Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének tagja.Katholikus Nevelés 1/10, 100, 490 (1907. december 20.)
Elismerései Magyarországért érdemkereszt Magyar Érdemrend tisztikeresztjeNemzeti Újság 21/71, 11 (1939. március 28.); Friss Ujság 44/108, 6 (1939. május 12.)
Művei 1939 A közönség szószéke - Válasz egy nyilas képviselőnek. Nemzeti Újság 21/70, 20 (1939. március 25.)
Jegyzetek
Források Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok 1900-1985. Unterhaching, 113. o. Megjegyzés: Születési helye itt tévesen a Vas megyei Pósfa! knihydominikani.sk
Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Szlovákiai magyarok Kategória:Gelleiek Kategória:Gútai katolikus papok Kategória:Magyar katolikus papok