Hudovernig Károly, Hudovernig Károly György (Pest, 1873. szeptember 12. – Budapest, 1928. június 19.GyászjelentéseHalálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. állami halotti akv. 1030/1928. folyószám alatt.) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, kórházigazgató. 200px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (43-1-74)
Életpályája Hudovernig Károly (1846–1898) honvédszázadosÉdesapja gyászjelentése és Rubner Hermina (1852–1902)Édesanyja gyászjelentése fiaként született. A Budapesti V. kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1891). 1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. 1897–1908 között a Budapesti Tudományegyetem Elmekórtani Klinikájának egyetemi tanársegéde, 1907–1928 között magántanára volt. 1907-ben az elmekórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1908 és 1913 között a budapesti Szent János Kórház Elmebeteg Osztályának osztályvezető főorvosa volt. 1913 és 1928 között a Duna jobb parti elmebeteg-kórházak kórházigazgató-főorvosa volt.
Munkássága Idegi anatómiával, az idegrendszer kóros elváltozásainak vizsgálatával, ritka idegrendszeri kórképek diagnosztikai problémáival, a különböző elmebetegségek diagnosztikai és terápiai kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett a skizofrénia, a neuroszifilisz és az alkoholos elmezavarokkal kapcsolatban.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található (43-1-74).Budapesti Negyed 25. (1999/3) Sírfelirata: „Siratunk és áldunk, Te voltál a legjobb!”Sírja a Fiumei úti sírkertben
Családja Felesége Reisz Berta (1874–1956) volt, Reisz József és Flamm Róza lánya, akivel 1915. május 19-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.
Három gyermekük született: Hudovernig Dezső (1895–1967) orvos, Hudovernig László (1904–1950) jogász és Margitay Józsefné Hudovernig Nusi (Anna).
Művei A circurális elmezavarról (Budapest, 1899) Az agykéreg idegsejtjeinek elhelyezéséről (Magyar Orvosi Archivum, 1900) Kimutatás az elme- és idegkórtani ambulanciánk 1900. évi működéséről (Orvosi Hetilap, 1901. 7.) Adat a chorea minor kórbonctanához (Magyar Orvosi Archivum, 1902) Kimutatás a klinika nyilvános rendelésének 1901. évi működéséről, casuisticával kapcsolatban (Orvosi Hetilap, 1902. 25.) Két új elektród és alkalmazásuk (Budapesti Orvosi Ujság Tudományos Közleményei, 1903) Carcinoma oesophagi folytán keletkezett górcsői változások a nervus vagus magvában. Előzetes közlemény (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1903. 1.) A kóros óriásnövésről (Pétzy-Popovics Urossal; Orvosi Hetilap, 1903. 25.) A hemiplagia infantilisnél fellépő izomsorvadásokról két ritkább kóroktani eset kapcsán (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 2.) Az ún. supraorbitalis reflex és annak lényege (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 3.) A tertiaer lues viszonya a tabes dorsalis és a paralysis progressivához. Hudovernig Károly előadása a III. Országos Elmeorvosi Értekezleten, 1904. október 23-án (Guszman Józseffel; Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1904. 4.) A Basedow-kór organotherápiájához (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 1.) A gigantismus-eset kétéves fejlődése. Adat a csontosodás tanához. Hudovernig Károly előadása a Budapesti Királyi Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Szakosztályában, 1905. március 13-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 3.) Diplegia facialis rheumatica gyógyult esete. Hudovernig Károly előadása a Budapesti Királyi Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Szakosztályában, 1905. október 16-án (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1905. 4.) A methylotropinum bromatum alkalmazása az idegrendszer megbetegedéseinél (Orvosi Hetilap, 1906) Az 1906. évi okt. hó 29-én és 30-án Budapesten tartott IV. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai (Budapest, 1907) Adatok az agyidegmagvaknak finomabb bonctanához és localisatiójához. Nervus hypoglossus, nervus vagus és nervus facialis (Orvosi Hetilap, 1907 és külön: Budapest, 1907) A facialisbénulás jelentősége ideg- és elmekórtani szempontból. Hudovernig Károly magántanári próbaelőadása 1907. június 26-án. (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1907. 4.) Therapiás kísérletek az Enesollal tabesnél és paralysisnél (Orvosi Hetilap. Elme- és idegkórtan, 1908. 4.) Az 1909. év aug. hó 28-án Budapesten tartott V. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai (Budapest, 1910) Az 1911. év okt. hó 29-én és 30-án Budapesten tartott VI. országos elmeorvosi értekezlet munkálatai (Budapest, 1912) Az Arsotonin mint vérképző és idegerősítő gyógyszer (Orvosi Hetilap, 1916) A háború hatása az emberek és néptömegek psychéjére (Természettudományi Közlöny, 1920) Forel Ágoston: A hypnotismus vagy suggestio és a psychotherapia. A 9. kiadás után fordította: Sztrokay Kálmán (előszó, Budapest, 1921) Schrizophenia periodica ritkább esetei (Gyógyászat, 1927)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu
További információk
Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar ideggyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Pestiek