Tóth Anna Judit (Budapest, 1975. április 30. –) klasszika-filológus, bizantinológus, fő kutatási területe a késő ókor és Bizánc népi vallásossága, az antik eredetű hagyományok továbbélése.
Életútja Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem latin és ógörög szakán végezte, 2006-ban szerzett doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem ókortudományi doktori iskolájában, disszertációját Jóannész Malalasz VI. századi krónikás művéről írta. Egyetemi oktatóként dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója és a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa.
Munkássága Doktori disszertációját a VI. századi Malalas görög nyelvű krónikájából készítette, érdeklődése itt fordult a bizánci krónikák folklorisztikus forrásokból származó anyagai felé. 2013 és 2017 között részt vett a „Vernacular religion on the boundary of Eastern and Western Christianity. Continuity, changes and interactions” kutatócsoport munkájában, ahol a késő ókor és kora bizánci korszak népies színezetű ünnepeit vizsgálta, és feltárta ezek eredetét, illetve továbbélésének formáit a délkelet-európai néphagyományokban. A kutatásait összegző nagymonográfia a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg. További kutatási területe a 17-18. századi latin nyelvű magyarországi történetírás kutatása, jelentősebb műveinek fordítása. A Magyarságkutató Intézet Barokk történetírás projektjének résztvevője.
Publikációk
Monográfiák Tóth Anna: Ünnepek a keresztény és a pogány kor határán. Balassi Kiadó, Budapest 2017. (342 p.) Kádár Zoltán - Tóth Anna: Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. Typotex, Budapest 2000. (169 p.)
Fontosabb tanulmányok Telesma and Stoicheion. Magical Statues in Byzantium. In: Éva Pócs (ed.): Magical and Sacred Medical World. Cambridge Scholars Publishing, 2019. 405–434. Damaszkuszi Szt. János A sárkányokról című írása. Antik Tanulmányok 61 (2017) 55–69. Mystical Experience in Theurgical Practice. In: Miklós Vassányi – Enikő Sepsi – Anikó Daróczi (eds): The Immediacy of Mystical Experience in the European Tradition. Springer, Cham 2017. 23–30. John Lydus as Pagan and Christian. In: Marianne Sághy – Edward M. Schoolman (eds): Pagans and Christians in the Late Roman Empire: New Evidence, New Approaches (4th-8th centuries). CEU Press, Budapest 2017. 59–68. Folk Religion in Antiquity. In: Endre Tóth – Tivadar Vida – Imre Takács (eds.): Saint Martin and Pannonia. Christianity on the Frontiers of the Roman World. Abbey Muserum – Iseum Savarense, Pannonhalma – Szombathely 2016. 43–48. Egy rendhagyó keresztény krónika – A vallási identitás bizonytalanságai Malalas krónikájában. In.: D. Tóth Judit – Heidl György (szerk): Studia Patrum. Irodalom, teológia, művészet. Válogatás a Magyar Patrisztikai Társaság VII-XI. konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változataiból. Szent István Társulat, Budapest, 2014. 229-243. Az artai híd balladája. Vallástudományi szemle. 6/1 (2010) 72–83. Mítoszracionalizálás a bizánci krónikákban. In: Horváth L. Czeglédy A., Krähling E. (szerk): Pietas non sola Romana. Studia memoriae Stephani Borzsák dedicata. Typotex kiadó – Eötvös Kollégium, Bp. 2010. 892–904. Ióannés Lydos és a történelem megújítása. Orpheus Noster 1 (2009) 75–82. Hun-türkök és asszír-perzsák. Archaizáló népnevek Malalas krónikájában. In: Dobrovits Mihály (szerk.): A becsvágy igézetében. V. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2008. 263–285.
Jegyzetek
Kategória:Magyar klasszika-filológusok Kategória:Magyar bizantinológusok Kategória:1975-ben született személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Élő személyek