A Sakál napja (eredeti cím: The Day of the Jackal / Chacal) 1973-ban bemutatott angol–francia politikai thriller. Fred Zinnemann filmje Frederick Forsyth 1971-ben megjelent azonos című bestsellerje alapján készült, melyet magyar nyelven is többször kiadtak.

Cselekménye

Miután Charles de Gaulle francia elnök váratlanul kinyilvánítja az addig Franciaországhoz tartozó Algéria függetlenségét, a döntést ellenző francia katonatisztek egy része szembefordul vele, s az általuk létrehozott titkos katonai szervezet, az Organisation armée secrète (OAS) 1962-ben sikertelen merényletet kísérel meg ellene. Az összeesküvőket letartóztatják, vezetőjüket, Bastien-Thiry alezredest kivégzik. Az OAS három főre apadt vezérkara külföldre menekül, ahol újabb tervet eszelnek ki a francia elnök meggyilkolására. Elképzelésük az, hogy a merénylettel egy külföldi bérgyilkost bíznak meg, aki ismeretlen a francia hatóságok számára. Kiszemeltjük vállalja a munkát, ám szigorú feltételeket szab, fedőnévként pedig a Sakált választja. A francia hatóságok hamarosan gyanút fognak az országban elszaporodó bankrablások miatt, bár még nem tudják, hogy az OAS ezzel a módszerrel kívánja előteremteni a Sakál által meghatározott, félmillió dolláros munkadíjat. A titkosszolgálat csellel elrabolja, Olaszországból Franciaországba hurcolja és kínvallatás alá veti az OAS vezetőinek bizalmi emberét, Wolenskyt. A megkínzott férfi halála előtt kiejti a száján a „Sakál” szót. Ezen az apró nyomon indulnak el a biztonsági szervek emberei. balra|bélyegkép|250px|Lebel felügyelő szerepében Michael Lonsdale

Mivel De Gaulle nem hajlandó a tervezett merénylet miatt változtatni hivatalos programján, különbizottság jön létre az elnök védelmére és a Sakál felkutatására. A feladattal a rendőrfőnök a legjobb emberét, Lebel főfelügyelőt bízza meg. Közben a Sakál sem tétlenkedik. Hamis anyakönyvi kivonat segítségével igazolványokat szerez, útleveleket lop, elkészítteti a merénylethez szükséges speciális fegyvert, majd Franciaországba utazik a bűntény kivitelezésére. Az OAS ügynököt telepít az elnök egyik bizalmi emberének környezetébe. Rajta keresztül a Sakál idejében értesül, hogy a francia hatóságok már tudomást szereztek személyéről, ennek ellenére mégsem mond le a merénylet végrehajtásáról. Az idő vészesen fogy az elnök következő nyilvános szerepléséig, ami ráadásul a nagyszabású augusztus 25-i ünnepségek alkalmával (Párizs felszabadulásának évfordulóján) lesz. Lebel ravaszságát és a hatóságok minden intézkedését kijátszva a Sakál rendre kisiklik a számára állított csapdákból, többször személyiséget cserél, és úgy tűnik, senki sem képes megakadályozni a gyilkosságot.

Az ünnepségen De Gaulle élete csak a szerencsén múlik. Lebel főfelügyelő a helyszínen van, és egy posztoló fiatal rendőrtől kapott apró információ alapján felfedezi a merénylő jól álcázott rejtekhelyét. A rendőrrel együtt lerohanja a Sakált, aki lelövi a rendőrt, de Lebel a rendőr fegyverével végez vele.

Szereplők Szerep Színész Magyar hangja (1. szinkron) a Sakál / Paul Oliver Duggan / Peer Lundquist Edward Fox Gáti Oszkár Lebel főfelügyelő Michael Lonsdale Haumann Péter Caron felügyelő Derek Jacobi Galán Géza Mallinson főfelügyelő Donald Sinden Ungvári László Thomas felügyelő Tony Britton Gelley Kornél Lloyd a brit Külügyből Terence Alexander Benkő Gyula Belügyminiszter Alan Badel Gruber Hugó Colbert tábornok Maurice Denham Kenderesi Tibor Berthier rendőrfőnök Timothy West Inke László Rolland ezredes Michel Auclair Láng József St. Clair elnöki titkár Barrie Ingham Tyll Attila Denise Olga Georges-Picot Mester Edit Madame Colette de Montpellier Delphine Seyrig Földi Teri Rodin ezredes (OAS) Eric Porter Szabó Ottó Montclair (OAS) David Swift Horkai János Casson (OAS) Denis Carey Gera Zoltán Wolenski ejtőernyős Jean Martin (saját hangján) Kihallgatótiszt Vernon Dobtcheff Buss Gyula Charles de Gaulle elnök Adrien Cayla-Legrand (nem szólal meg) A hamisító Ronald Pickup Dunai Tamás Gozzi fegyverkovács Cyril Cusack Szatmári István Bastien-Thiry alezredes Jean Sorel ? Jules Bernard Anton Rodgers Konrád Antal Fiatal rendőr Párizsban Philippe Léotard ? Charles Harold Calthrop Edward Hardwicke Koroknay Géza

Érdekességek A Sakál napja volt Frederick Forsyth első megfilmesített könyve. A szerző azt nyilatkozta, hogy a Sakál alakját a hírhedt, s akkoriban még körözés alatt álló terrorista, Carlos személye ihlette. Az OAS (Organisation de l’Armée Secrète) az 1960-as évek hírhedt francia terrorszervezete volt: egykori katonatisztek hozták létre, akik bosszút akartak állni De Gaulle elnökön (1890–1970), mivel elismerte Algéria függetlenségét. Több merényletet kíséreltek meg ellene, a Sakáléra azonban a filmben is látható módon nem került sor. De Gaulle 1969-ben visszavonult a politikától. A háromszoros Oscar-díjas Fred Zinnemann (1907–1997) ezt a filmjét hét év szünet után forgatta. A rendező olyasvalakit keresett a főszerepre, aki merőben másképpen néz ki, mint amilyennek az ember egy profi bérgyilkost elképzel. A Sakált Michael Caine szerette volna eljátszani, Zinnemann viszont nem akart sztárt a főszerepre. Edward Foxot A közvetítő (1971) című Joseph Losey-filmben nyújtott teljesítménye alapján választotta. Évekkel később A negyedik jegyzőkönyv (1987) című Forsyth-adaptáció főszerepét Caine játszotta. A főszerepre Roger Moore neve is felmerült, de Zinnemann ugyanazért utasította el őt, mint Caine-t. A forgatás 1972. június 1-jén kezdődött Bécsben. További forgatási helyszínek voltak: Róma, Genova, Nizza, Párizs és London. A belső felvételeket a párizsi Studios de Boulogne-ban rögzítették, ahol a Gare Montparnasse-t is felépítették. Georges Delerue zeneszerző korábban az Egy ember az örökkévalóságnak című 1966-os filmben is együtt dolgozott a rendezővel. Edward Fox és Delphine Seyrig még ugyanabban az évben Joseph Losey Babaház (1973) című filmjében is együtt szerepeltek. Adrien Cayla-Legrand összesen 4 filmben játszotta De Gaulle szerepét: először 1966-ban, utoljára 1978-ban. A Sakál napja volt az első filmje, amelyben nevét a stáblistán is feltüntették, és ebben harmadszorra játszotta az egykori francia elnök szerepét. Edward Fox első leforgatott jelenete az az epizód volt, amelyben az OAS három vezetője felbéreli a Sakált. A három napig tartó forgatás eredménytelenül zárult, mert Fox túl mereven játszott. Zinnemann egy hosszabb autós túrára vitte főszereplőjét, melynek során az ominózus jelenetet is megbeszélték. A visszatérést követően a megismételt felvétel tökéletesen sikerült: Fox ráérzett a karakter stílusára. Az egyik jelenetben a Sakál belenéz a szálloda vendégkönyvébe, hogy megtudja Colette nevét és címét. A könyvben szereplő nevek közül három valójában a stáb néhány francia tagjáé volt: Louis Pitzele (rendezőasszisztens), René Strasser (kameraman), William Holt (díszlettervező). A film végkifejletében, egy közel 8 perces bravúros jelenetben nincsen semmilyen párbeszéd vagy kísérőzene, csupán különféle környezeti zajok és zörejek. Zinnemann világhírű westernjének, a Délidőnek (1952) cselekményében különösen fontos motívum az idő, ám csupán 13 alkalommal látható benne órát ábrázoló közelkép, míg A Sakál napjában 31-szer. 1997-ben Michael Caton-Jones remake-et készített a filmből A Sakál címmel. Az eredeti történetet az amerikai nézők igényei szerint alapvetően átdolgozták. A produkció a sztárszereposztás (Bruce Willis, Richard Gere, Sidney Poitier) ellenére is zömmel kedvezőtlen kritikát kapott.

Díjak és jelölések Oscar-díj 1974, jelölés Ralph Kemplen, legjobb vágás

Golden Globe-díj 1974, jelölés legjobb film 1974, jelölés Fred Zinnemann, legjobb rendező 1974, jelölés Kenneth Ross, legjobb forgatókönyv

American Cinema Editors, USA 1974, jelölés Ralph Kemplen, legjobb vágás

BAFTA-díj 1974, díj Ralph Kemplen, legjobb vágás 1974, jelölés legjobb film 1974, jelölés Fred Zinnemann, legjobb rendező 1974, jelölés Kenneth Ross, legjobb forgatókönyv 1974, jelölés Michael Lonsdale, legjobb férfi epizodista 1974, jelölés Delphine Seyrig, legjobb női epizodista 1974, jelölés Nicholas Stevenson, Bob Allen, legjobb hang

Jegyzetek

További információk

Részletes angol nyelvű filmismertető Egy másik angol nyelvű filmismertető Képkockák a filmből

Kategória:1973 filmjei Kategória:Fred Zinnemann-filmek Kategória:Brit thrillerek Kategória:Francia thrillerek Kategória:Brit írók művei alapján készült filmek Kategória:Brit politikai filmek Kategória:Bérgyilkosság témájú filmek Kategória:Párizsban játszódó filmek Kategória:Universal Pictures-filmek Kategória:MOKÉP-filmek