Bencsik István (Fülekpilis, 1910. október 6. – Budapest, 1998. július 10.) magyar középiskolai tanár, egyetemi tanár, főispán, országgyűlési képviselő, államtitkár.
Élete 1910-ben született Fülekpilisen, kisparaszti – más adat szerint alkalmazotti – családba. Apja Bencsik István gazdatiszt, anyja Chirilla Ilona. Az elemi iskolát Felsőkelecsényben és Felsőnyárádon, gimnáziumi tanulmányait a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban és Sárospatakon végezte. A sárospataki református gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomát 1934-ben. Egyetemi évei alatt tagja volt az Eötvös Collegiumnak. Még egyetemista korában kezdett el naplót írni, amelybe halála előtti héten került az utolsó bejegyzés.
Diplomája megszerzését követően három évig a nyíregyházi evangélikus gimnázium kollégiumában dolgozott felügyelő tanárként. 1937-től 1943 januárjáig az orosházi evangélikus gimnáziumban tanított, majd a szarvasi mezőgazdasági középiskola tanára lett. 1945-től 1947-ig az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízásából az iskola igazgatója volt.
1944 októberében a Nemzeti Parasztpárt tagja lett; a pártnak volt helyi, járási és megyei titkára is. Papp Andor felmentése után 1947. november 12-től 1948. augusztus 14-ig Zala vármegye főispánja volt. 1948 áprilisában az NPP országos vezetőségének is tagja lett. Főispáni megbízásának lejártával a Földművelésügyi Minisztérium adminisztratív államtitkárává nevezték ki; tisztségét 1950. június 1-ig viselte. Az 1947. augusztus 31-i választásokon a párt országos listájáról pótképviselővé választották, behívására 1948. november 26-án került sor. 1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront országos listáján országgyűlési képviselővé választották.
1950 júniusában a Mezőgazdasági Tudományos Központ főtitkára lett, majd 1952-től az FM Kísérletügyi és Propaganda Főosztályának vezetője volt. 1953 szeptemberétől 1956-ig a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója volt. 1954-től a Hazafias Népfrontban is tevékenykedett; 1957 októberében bekerült a HNF Országos Tanácsába. 1957-ben az MSZMP tagja lett. 1958-tól agráregyetemi tanár volt Debrecenben. 1962-ben az akadémiából lett négyéves főiskola, majd ötéves képzési idejű agráregyetem rektora lett. 1970-ig vezette a matematika–fizika tanszéket. 1962 májusában az HNF Országos Elnökségébe is beválasztották.
1963. február 24. és 1967. január 18. között a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei listáról újra bekerült az országgyűlésbe, 1967. március 19. és 1975. április 11. között Hajdú-Bihar megyei 11. és 17. számú egyéni választókerület képviselője volt. 1967-től az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. 1970. április 23. és 1974. június 30. között a HNF főtitkára volt. Vezetőségi tag volt a TIT-ben és a MTESZ-ben is. 1974-ben Kádár János kérésére nyugdíjba vonult. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 1978-ban a Doctor Honoris Causa címet adományozta számára. 1998. július 6-án agyvérzést kapott, és négy nappal később Budapesten elhunyt. 2010 óta szobra áll az egyetem kertjében.
1938-ban feleségül vette Csiha Saroltát. Három gyermekük született.
Díjai, elismerései Magyar Népköztársasági Érdemrend 5. fokozat (1950) Munka Érdemrend (1957, 1959) Munka Érdemrend arany fokozata (1966, 1970) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1970) Hazafias Népfront Kitüntető Jelvénye (1975) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980) Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje (1985)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:Zala vármegye főispánjai Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949) Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953) Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967) Kategória:Országgyűlési képviselők (1967–1971) Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975) Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:Magyar fizikatanárok Kategória:Magyar matematikatanárok Kategória:Magyar rektorok Kategória:Eötvös-kollégisták