A Stora–1 (oroszul: Штора, magyar jelentése: függöny), más jelzéssel TSU–1 (ТШУ-1) szovjet fejlesztésű elektro-optikai aktív védelmi rendszer, amelyet irányított páncéltörő rakéták lézer távolságmérői és a lézer célmegjelölői zavarására terveztek. A rendszert az orosz T–80, T–90 és az ukrán T–80U és T–84 típusú harckocsikra szerelték fel. A rendszer létezéséről először a CIA-nak kémkedő Adolf Tolkacsov jelentéseiből értesültek Nyugaton 1980-ban.The Billion Dollar Spy: A True Story of Cold War Espionage and Betrayal, David E. Hoffman, location 3142, Kindle edition. A szíriai háború tapasztalatai alapján a modern páncéltörő rakéták (pl. Javelin, NLAW) ellen hatástalan. A T–80U és T–84 harckocsik 1998-as görögországi tesztjeinek tapasztalatai alapján teljesen hatástalannak bizonyult még a régebbi nyugati harckocsik (Leopard 1A5 és M60A3) lézeres távmérői ellen is.
Története A rendszert szentpétervári NII Transzmas kutatóintézet és a moszkvai Elersz-Elektron fejlesztette ki az 1980-as években. 1988-ban rendszeresítették a Szovjet Hadseregben.
thumb|Két T–90 harckocsi Stora–1-gyel felszerelve
Leírás
Az eszköz alkalmas a lézer célmegjejölők és lézeres távmérők sugarainak szétválasztására. A rendszert először egy orosz általános rendeltetésű harckocsira szerelték fel az Abu-Dzabiban megrendezett Nemzetközi Védelmi Kiállításon, 1995-ben. A Stora–1 felszerelhető a BMP–3M gyalogsági harcjárművekre is.
Részei
A Stora–1 négy fő alkotóelemből áll:
Két elektro-optikai/infravörös rakéta eltérítő egység kapott helyet az ágyú jobb és bal oldalán, amely magában foglalja az infravörös jelzavarót, a modulátort és az irányító panelt.
12 db ködgránátvető, amik az infravörös lézerek számára áthatolhatatlan ködöt bocsátanak ki. 15 méter magas és 20 méter széles ködöt tud létrehozni három másodperc alatt, ami körülbelül húsz másodpercig tart, és 50-70 méterre képes ellőni a gránátokat.
A vezérlő rendszer, amit egy vezérlő panel és egy mikroprocesszor alkot. Ez a rendszer dolgozza fel a szenzorokból beérkező adatokat, és ez aktiválja a ködgránátvetőket.
Lézer besugárzásjelző eszközök, amelyek a torony tetején helyezkednek el.
A rendszer automatikusan el tudja fordítani a lövegtornyot a fenyegetés irányába, annak érdekében, hogy a személyzet viszonozhassa a tüzet. Automata és félautomata módban hat órán keresztül tud működni állandó irányítottrakéta-támadások ellen.
Háborús tapasztalatok A Stora–1 hatékonyan tud védekezni az elavult, SACLOS rendszerű Maljutka, M47 Dragon, MILAN, BGM–71 TOW és a HOT és a lézer által vezérelt rakéták ellen, amilyen például az M712 Copperhead és a Hellfire. Az újabb rakéták ellen, mint a TOW 2 (amely kódolja az irányító jelet) hatástalan. Ennek eredményeként számos Stora–1-gyel rendelkező T–90 semmisült meg. A rendszert számos jelenleg szolgálatban álló T–90-ről szerelték le, a modernebb S és M változatokra pedig fel sem került.
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Oroszországban kifejlesztett fegyverek