Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. (Eredetileg a Budapest V. kerületi Lipótváros északi részét nevezték így, utalásként arra, hogy ezt a területet csak a 19. század vége felé parcellázták.Budapesti utcanevek A–Z, Corvina kiadó, 2013, 90. o.) A pesti szleng gyakran tréfásan „Lipóciának” nevezi.Bacher Iván, Teknős Miklós – Újlipócia, képeskönyv (Ab Ovo Kiadói Kft. 2014) Kulcsár István – Szőlőföldem, Lipócia (Atlantic Press Kiadó, 2024)
Határai A Duna (Carl Lutz rakpart, a Margit hídtól a Dráva utcáig) – Dráva utca – Váci út – Nyugati tér – Szent István körútBudapesti utcanevek A–Z, Corvina kiadó, 2013, 63. o.
Története bélyegkép|balra|250px|A tervezett Újlipótváros egy 1890-as térképen A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan települt be dél felől. A Nagykörút felépítése előtt a Szent István körúttal egyező nyomvonalon haladt a Fegyvergyár utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a Duna-parthoz közel a Király Sörfőzde, a Csáky (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétől északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült. (Nagykörút)
A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az Magyar Villamossági Rt. telepe, mellette észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a Révész utcai fűtőmű. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara túlnőtte Európáét, és lassan Magyarország malomipara (amely vezető szerepet töltött be Európában) elsorvadt, emiatt a telepek pedig idővel felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór utca környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az 1970-es évekig működött.
A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint az ipar kitelepítését követően a körút mellett bérlakásokat építettek. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület a mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor II. Lipót nevét viselő Szent István körutat. A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház.Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.
Az Újpesti rakpart a Margit híd és a Dráva utca között 1900–1903 között épült ki.Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században – Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten – Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár (Hungaricana online archívum)Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán – Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizekKolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) A folyamszabályzási munkák során történt feltöltésekkel part menti beépíthető telkekhez jutott a városrész.
250px|bélyeg|A Palatinus-házak egy 1927-es képeslapon A Pozsonyi út elején álló Palatinus házak 1911-ben épültek szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei alapján. (Újlipótváros)A 2021-ben megnyitott ZSILIP – Zsidó Közösségi Központ és Zsinagóga rövid ismertetője, többek között a Palatinus házakról A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak az 1920-as évek végén kezdődtek el a városrész déli telkein, még körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a városrész házaira. Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot. Ezek a házak jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen sorakoznak a historizáló, art déco és bauhaus stílusú épületek, a sűrű beépítettségért jó minőséggel kárpótolva a betelepülőket. A városrész hamar népszerűvé vált a közép- és felsőközéposztálybeli értelmiség körében.Újlipócia – város a városban – Kép-tér blog, 2013.01.06. Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel, és él itt. Alacsony a fluktuáció, kevesen költöznek el.
A Palatinus-házak építésével egy időben az ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben foglalkozást biztosított a munkanélkülieknek. A Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten, a 2 ezer kötetes állományát a munkások helyben olvasva vagy kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.
1936–1938 között épült a Visegrádi utca szakorvosi rendelő az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) beruházásában, amelynek két oldalsó szárnyát 1955-ben két emelettel bővítették.
A városrész felépülését követően számos tehetősebb zsidó család költözött át a Szent István körút déli oldalán fekvő Lipótvárosból.Karádi Viktor – Lipócia a Soá előtt (Szombat folyóirat, 2021. 08. 29.) A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos biztonságban élhetett. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége. A vészkorszakot túlélt zsidó népesség körében gyakran ma is erős a kötődés Újlipótvároshoz. A helyiek meghatározónak tekintik Újlipótváros zsidó identitását és annak kulturális vonatkozásait.Markó Anita – „Újlipócia szívcsakrája” / „Wass Albertet mi nem tartunk” (Magyar Narancs, 2019.10.07.)Zelki Benjamin – Az Újlipótváros-mítosz, és ami mögötte áll (varosilevego.blog.hu, 2015. 09. 26.)Zsilip – Zsidó Közösségi Központ és Zsinagóga honlapjaKlein Rudolf - Lipócia, a modern stetl (Szombat folyóirat, 2021. 07. 31.)
A Lehel tér mellett, a Lehel utca elején 1949–1950 között épültek az Élmunkás házak.Az egykori élmunkás házak a Lehel piac mellett: 1950-ben kiváltság volt lakáshoz jutni itt, a lakók nagy része mégis költözni akart. – kep-ter.blog.hu, 2021. 09. 08. Az 1960-as években foghíjtelkeket építettek be.
A 76-os trolibusz 1955 óta közlekedik.
Az Ipoly utca és a Dráva utca között 1976 és 1979 között épült fel a 4 ezer lakásos Kárpát utcai lakótelep. Ezzel párhuzamosan elbontották a Pozsonyi úton addig haladó 15-ös villamost, a romos gázgyári melléktelepeket, illetve a Pozsonyi út és a Dráva utca sarkán állt, Dunára néző régi udvarházat. (A villamosjárat forgalmát 1978-ban a 79-es, majd 2008-tól a 75-ös jelzésű trolibusz vette át.)
A Hollán Ernő utca (1945–1992 között Fürst Sándor utca) eleje 2009 óta sétálóutca. Ugyancsak sétálóutca lett a Vígszínház melletti rövid Ditrói Mór utca. (Több más közterület, így például a Pozsonyi út vagy a Lehel utca is megújult, a rekonstrukciók során törekedtek a zöldsávok növelésére is.)
Látnivalók, érdekességek A Szent István körút páros oldala és a Nyugati tér Az 1884 és 1904 között felhúzott házsor a Nagykörút kiépítésének idejéből származó többemeletes, eklektikus lakóépületek. Tervezőik: Kauser, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula, Hudets, Wellisch Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann.Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 125. o.
Vígszínház
bélyeg|250px|A Vígszínház este Az 1896-ban átadott Vígszínház Fellner és Helmer tervei alapján, historizáló stílusban épült. A főváros negyediknek elkészült színháza hamar kitört a neki szánt könnyed műsorok előadására szorítkozó szerepből, és mára Budapest népszerű színházává vált a műfajok széles választékával.
A színház környékén hamar kialakult a filmes élet is, maga a színház alapította 1911-ben az első magyar filmgyárat, a Hunnia filmvállalatot. Ugyanebben az évben nyílt meg a színház tőszomszédságában a KINO művészmozi elődje, az Elit Mozgó.Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98. o.
KINO mozi Budapest egyik első filmszínházaként alapította Rózsa Izsó 1911-ben a KINO elődjét, az Elit Mozgót a Lipót körút 16. szám alatt, a Vígszínház mellett. A kezdetben némafilmeket vetítő mozi egy háromszáz férőhelyes nagyteremmel és kis előtérrel működött. A némafilm elengedhetetlen kelléke, a zenei aláfestés megkövetelte mozizenész vagy akár mozizenekar fenntartását is, ez az Elitnél 6 főt jelentett.Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 101. o.
A mozi túlélte a sok filmszínházat elragadó időszakot, amikor a hangosfilm átvette az egyeduralmat a filmiparban. Hosszú történelme során sokféle nevet viselt, és többször megváltozott a működés hangsúlya. 1943–1944-ben Mesevár néven a gyermekek mozija volt, majd 1954-ben a visszavett Elit nevet a szerényebb Tanácsra cserélték. 1979-től a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet.Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98-99. o. A ma KINO nevet viselő moziban művészfilmeket vetítenek, emellett egyéb programokat is szerveznek.
A 1970-es években csökkentették a nézőtér méretét és elegáns belső teret alakítottak ki benne. Újabb átalakítást követően két termet alakítottak ki, ezek a Latinovits Zoltán illetve a Dajka Margit nevet viselik. A mozi előterében kávézó működik.
Budapest Jazz Club A 2013 óta Budapest Jazz Clubként működő nagy múltú kulturális színtér korábban az Odeon Lloyd majd később Duna és Odeon moziknak adott otthont. Időrendi sorrendben Lloyd – Duna – Lloyd - Duna – Odeon-Lloyd néven működtek a filmszínházak és filmkölcsönzők. A mozit magában foglaló vasbetonvázas, kettős bérház (Hollán Ernő u. 7/a és 7/b) építtetője „dr. Markovits Károlyné és Társasház” volt. A házat a városban több modern épületet is jegyző Hofstätter Béla – Domány Ferenc páros tervezte. Az ötszáz nézőt befogadni képes filmszínházat 1937. október 5-én adták át. Számos belső átépítés és modernizálás után 2003 márciusában az Odeon mint művészmozi-videotéka és kávézó nyitotta meg újra kapuit Odeon-Lloyd néven. A mozi 2012-es bezárását követően költözött be a korábban Múzeum utcában üzemelő Budapest Jazz Club, mely számos nemzetközi ismertségű világsztár fellépővel, rangos hazai előadóval, fesztiválokkal és saját éttermével azóta is a kerület és egyben a főváros fontos kulturális helyszíneként működik.
Ipoly mozi Az Ipoly utca és a Hegedűs Gyula utca sarkán 1927–1928 között Magyarországi Mintakészítő Munkások Szakegyesületének számára épült Vágó-ház földszintjén, 1939-1990 között működött az Ipoly mozi.Bolla Zoltán - Megfejtették az Ipoly mozi titkát / A Vágó-ház, amelyikről a mai napig a szakma sem tudott. 1. rész (Index.hu, 2017.11.01.)
Palatinus-házak
A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg Vidor Emil tervei alapján 1911-ben. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével zajló pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 17. o.
Phönix ház bélyeg|250px|A Phönix ház belső udvara