Az ertugliflozin (kereskedelmi név: Steglatro) a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmazott hatóanyag. Az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság jóváhagyta használatát monoterápiában és fix dózisú kombinációban szitagliptinnel és metforminnal. Európában 2018 márciusában engedélyezték alkalmazását monoterápiában és kombinált terápiában. 2020 szeptemberében a The New England Journal of Medicine arról számolt be, hogy az ertugliflozin alapvetően nem rosszabb hatású, mint a placebo.
A leggyakoribb mellékhatások között a hüvelyi gombás fertőzés és a női reproduktív szervrendszer egyéb fertőzései említhetők.
Az ertugliflozin hatásmechanizmusát tekintve a nátrium/glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) inhibitora, és a gliflozinek osztályába sorolható.
A hatóanyag metforminnal való kombinációja Segluromet néven, a szitagliptinnel együtt pedig Steglujan néven került forgalomba.
Ellenjavallatok Az Egyesült Államok ajánlása szerint az ertugliflozin ellenjavallt súlyos veseelégtelenségben, végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek és dialízisben részesülők esetében. Az Európai Unió gyógyszerhatósága ellenjavallatként a gyógyszerrel szembeni túlérzékenységet jelölte meg.
Nemkívánatos hatások A klinikai vizsgálatokban a nemkívánatos hatások gyakrabban jelentkeznek ertigliflozin alkalmazása mellett, mint placebo esetén. Nemkívánatos hatásként előfordulhat nők és férfiak esetében a nemi szervek mikózisa, hüvelyi viszketés, fokozott vizeletürítés, szomjúság, a hipoglikémia (alacsony vércukorszint), és súlyvesztés a hatóanyag dózisának emelése következtében. A gliflozinok ritka, de életveszélyes mellékhatása a ketoacidózis, amely a vizsgálatok során három betegnél (0,1%) fordult elő.
A műtét után kialakuló ketoacidózis (súlyos állapot, amelyben a szervezet nagy mennyiségű ketontestet termel) kockázatának csökkentése érdekében az FDA változtatásokat engedélyezett az SGLT2 gátló antidiabetikumok felírása kapcsán. A javaslat szerint tervezett műtét előtt legalább négy nappal a készítmény adagolását le kell állítani.
A ketoacidózis tünetei között a hányinger, hányás, hasi fájdalom, fáradtság és légzési nehézségek említhetők.
Túladagolás A betegek két hét alatt akár hatszoros klinikai adagot vagy egyszeri 20-szoros adagot tolerálnak toxikus hatások nélkül.
Interakciók Az ertugliflozin inzulinnal vagy inzulinszekretagógokkal (például szulfonilureákkal ) történő kombinálása növelheti az alacsony vércukorszint kialakulásának kockázatát. Vízhajtókkal kombinálva nagyobb a kiszáradás és az alacsony vérnyomás kialakulásának kockázata. A vizsgálatok során nem találtak klinikailag releváns farmakokinetikai interakciókat. 2-es típusú cukorbetegségben és kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegeknél a metforminhoz és szulfonilureákhoz hozzáadott ertugliflozin javította a glikémiás kontrollt, csökkentette a testsúlyt és általában jól tolerálható volt, az inzulinhoz adott ertugliflozin javította a glikémiás kontrollt, a testsúlyt és a szisztolés vérnyomást a placebóhoz viszonyítva. Az ertugliflozin csökkentette a vizelet albumin/kreatinin hányadosát (UACR) albuminuriában szenvedő betegeknél.
Farmakológia
Hatásmechanizmus
Farmakokinetika Szájon át történő bevétel után az ertugliflozin gyakorlatilag teljesen felszívódik a bélből, és nincs jelentős first-pass metabolizmusa . A legmagasabb plazmakoncentráció elérése a bevételt követő egy óra múlva tapsztalható. A keringésben 93,6% kötődik a plazmafehérjékhez . Az ertugliflozint elsősorban az UGT1A9 és az UGT2B7 enzimek metabolizálják glükuronidokká . A citokróm P450 enzimek csak csekély szerepet játszanak metabolizmusában.
A eliminációs felezési idő becslések szerint 17 óra. 40,9% a széklettel (33,8% változatlan formában, és 7,1% metabolitok formájában) és 50,2% a vizelet útján (1,5% változatlan, és 48,7% a metabolitok) távozik a szervezetből. A székletből kimutatható eredeti farmakon zöme valószínűleg a metabolitok kiindulási anyagokká történő hidrolízisének eredménye.
Társadalom és kultúra
Jogi státusz Az ertugliflozint, az ertugliflozint/metformint és az ertugliflozint/szitagliptint orvosi felhasználásra 2019 decemberében engedélyezték az Egyesült Államokban, 2018 márciusában pedig az Európai Unióban.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek