Hajós Károly, 1908-ig HartsteinAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/ évszáma: 44474/1908. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1163. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 18. oldal 20. sor (Nyíregyháza, 1891. március 29. – Budapest, 1976. december 10.) belgyógyász, allergológus, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1957), Hajós Erzsébet Mária (1900–1982) művészettörténész bátyja.

Élete Hartstein Sándor (1860–1920) ügyvéd és Rosenblüth Gizella (Gittel) (1868–1904) gyermekeként született zsidó családban. A Nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1913 októberében avatták orvosdoktorrá. Két szemesztert Berlinben, egy trimesztert pedig Párizsban töltött. Külföldi évei alatt a Berlini Egyetemen Ernst Bumm professzor mellett, a Moabit Kórház Belgyógyászati osztályán Georg Klemperer professzor mellett volt gyakornok. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített és több kitüntetésben részesült. 1919. január elejétől a Korányi Sándor vezetésével működő budapesti III. számú Belgyógyászati Klinikán dolgozott gyakornokként, 1927 és 1930 között tanársegéd volt. Időközben (1927) letette a belgyógyász szakorvosi vizsgát. 1929-ben a Vegetatív rendszer klinikája című tárgykörből magántanári képesítést nyert, s ettől kezdve a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett. 1931–1932-ben átvette az Apponyi Poliklinika endokrinológiai rendelésének vezetését. 1932-ben a Poliklinika I. számú Belgyógyászati osztályának főorvosa lett, később a Poliklinika helyettes igazgatójává nevezték ki. 1939 és 1959 között a Fővárosi Korányi Kórház, illetve a budapesti Szövetség Utcai Kórház Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosaként dolgozott. 1946 és 1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen az allergológia nyilvános rendkívüli tanára volt. 1952-ben megszerezte az orvostudományok kandidátusa fokozatot.

1959-től 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet (ORFI) allergológiai osztályának vezetőjeként működött. Számos hazai és külföldi társaság tagja, a Belgyógyász Szakcsoport Allergológiai Szekciójának (1946–56), majd a Belgyógyász Szakcsoportnak (1956-tól) elnöke, a Magyar Allergológiai Társaság (1967-től) örökös elnöke volt. Jelentősek bakteriológiai, endokrinológiai és szerológiai kutatásai.

Munkássága az allergológia területén úttörő jellegű, főleg a tüdőasztma-kutatásban nemzetközi hírű. Mintegy kétszázötven közleménye jelent meg, több könyve, illetve könyvfejezete.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja Felesége Brassován Szmilya orvos volt, akit 1920. május 2-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül. Leánya Hajós Mária (1921–?) orvos, belgyógyász, allergológus, kandidátus.

Tisztségei

Magyar Belgyógyász Szakcsoport Allergológiai Szekciójának alapító elnöke (1946–1956) Belgyógyász Szakcsoport elnöke (1956–1967) Magyar Allergológiai Társaság alapító elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke (1967–1976)

Művei

Über den Einfluss der Röntgenbestrahlung auf den anaphylaktischen Schock, zugleich eine Erklärung der Röntgenbehandlung des Asthma bronchiale (Zeitschrift für die gesamte experimentelle Medizin, 1923) Untersuchungen über die Natur der bakteriolytischen Substanz (Zeitschrift für Immunitätsforschug, 1923) Untersuchungen über stomachale und rectale Sensibilisierung (Zeitschrift für klinische Medizin, 1924) Beiträge zur Pathogenese des Asthma bronchiale. 1–2. Enyedi Zoltánnal. (Zeitschrift für die gesamte experimentelle Medizin, 1925) A mellékpajzsmirigyre vonatkozó kutatások gyakorlati eredményeiről (Orvosképzés, 1931) A vegetatív idegrendszer megbetegedései (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1931) Az allergiás megbetegedések. Fenyvessy Bélával, Lehner Imrével. (A Magyar Dermatológiai Társaság Nagygyűlése. Budapest, 1932) A belsősecretios betegségek. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 144. Budapest, 1935) Allergiás betegségek (Búvár, 1936) A hyperthyreosisok kezelésének módjai (Orvosképzés, 1937) Az emésztőszervek allergiás betegségei (Orvosi Hetilap, 1940, 27.) Az allergiás megbetegedések gyógyulási lehetőségei (A Gyógyászat Tudományos Közleményei, 1941) Az allergia tanának hatása egyes betegségek keletkezésének és lefolyásának megítélésére (Orvosképzés, 1943) Asthmás betegek kezelési módszerei a Gróf Apponyi Poliklinika I. Belosztályán (Gyógyászati Közlemények, 1943) Asthma, ekzema és rokon kórképek az allergia tanának tükrében. Monográfia. Rajka Ödönnel. (Budapest, 1944) Az asthma bronchiale psychosomaticus vonatkozásai (Orvosi Hetilap, 1948., 5.) Belső secretio és allergia (Orvosi Hetilap, 1949, 1.) Az allergiás betegségek klinikája. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1950, 7–8.) A légzőszervi allergiás betegségek kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1950, 13.) A környezet befolyása az allergiás betegségek keletkezésére (Orvosi Hetilap, 1950, 32.) A histamin-azoprotein alkalmazása a belgyógyászati therapiában. Hajós Máriával. (Orvosi Hetilap, 1950., 33.) Allergia és az acut rheumás betegségek (Orvosi Hetilap, 1951, 1.) Menstruáció és allergia (Orvosi Hetilap, 1951, 48.) Gombaérzékenység vizsgálata allergiás – asthmás – betegeken. Pető Magdával, Pogány Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952, 36.) A nehézlégzés (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1954) Az allergia tanának jelentősége az orvosi kutatásokban (Orvosi Hetilap, 1956, 15.) Vizsgálatok az asthma bronchiale keletkezéséről és gyógyításáról. Doktori disszertáció. (Budapest, 1956) Asthma bronchiale és tuberculosis. Hajós Máriával. (Orvosi Hetilap, 1958., 4.) Asthma bronchiale és foglalkozás (Tuberkulózis, 1958) Allergischen Erkrankungen der Atmungsorgane (Allergie und allergische Erkrankungen. Budapest, 1959) A légzőszervi allergiás betegségek kezelése (Orvosi Hetilap, 1959. 29.) Allergiás légzőszervi betegségek kezelése endogen allergenekkel (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1960) Allergiás betegségek (A gyakorló orvos könyvtára. Budapest, 1961) Az öregkori asthma bronchiale. Hajós Máriával, Sárosi Gizellával. (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1962) Szteroidok alkalmazása a belgyógyászatban (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumban. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Budapest, 1965) A légzőszervi betegségek barlangtherápiája. Ágoston Bélával. Biró Zsigmonddal, Kirchknopf Mártonnal és Vadász Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1968, 12.) Staphylococcusok penicillin készítményekkel szembeni érzékenysége. Dunai Kovács Lajossal, Juhász Pállal. (Orvosi Hetilap, 1969, 9.)

Díjai, elismerései

Balassa János-díj (1947) Kiváló orvos (1959) Munka Érdemrend arany fokozata (1967)Magyar Közlöny, 1967. április 9. (21. szám)

Emlékezete

Hajós Károly-emlékérem

Jegyzetek

Források

Névpont

Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Nyíregyháziak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:MTA-tagok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek