Wilhelm Albrecht Altmann (Adelnau, ma Odolanów, Lengyelország, 1862. április 4. – Hildesheim, 1951. március 25.) német történész, könyvtáros.
Élete Az adelnaui lelkész, Carl Friedrich Wilhelm Altmann és Ida Heinersdorf gyermeke volt. Már általános iskolás korában mint hegedűs zenélt operabemutatókon a breslaui (ma: Wrocław) Elisabet-Gymnasiumban. Alapfokú tanulmányai befejeztével a Marburgi Egyetemen és a berlini Humboldt Egyetemen történelmet, filológiát és politológiát tanult. 1882-ben Marburgban a Burschenschaft Germania tagja lett.Ernst Elsheimer (Hrsg.): Verzeichnis der Alten Burschenschafter nach dem Stande vom Wintersemester 1927/28. Frankfurt am Main 1928, S. 6. 1885-ben doktorált, témája Albert magyar király német királlyá választása volt. 1886-ban önkéntes, ugyanabban az éven asszisztens, 1888-ban kurátor lett a wrocławi Egyetemi Könyvtárban. 1889-ben áthelyezték a greifswaldi Egyetemi Könyvtárba. 1893-ban habilitált. Greifswaldban mint magántanár működött, ezalatt több jelentős publikációja jelent meg többek közt Zsigmond magyar király regesztáiról. Ernst Bernheimmel közösen jelentetett meg egy dokumentumgyűjteményt a német alkotmánytörténetről. 1890-ben zenei egyesületet alapított, amelynek 1895-től vette át a vezetését.
1900-ban vezető könyvtárossá léptették elő, s áthelyezték a berlini Királyi Könyvtárba. 1905-ben professzori címet kapott. Tagja lett az Oskar Fleischer által alapított Internationalen Musikgesellschaft-nak, itt készült Musikbibliotheken – ein frommer Wunsch című előadása,Öffentliche Musikbibliotheken – Ein frommer Wunsch, in: Zeitschrift der internationalen Musikgesellschaft, Jg. 1903, H. 1, S. 1–17. amelyben egy német központi zenei könyvtár megalapítását szorgalmazta, amely az összes, Németországban megjelent zeneművet eredeti formában őrizné. Felszólította a zeneműkiadókat, hogy ingyenes letétként minden egyes kiadványukból küldjenek be a könyvtár részére. A felhívás hatására rengeteg kiadvány érkezett, amelyeket folyamatosan regisztrálni kellett, Altmann emiatt szakított a régi könyvtári rendszerekkel és szokásokkal, hatékonyabb rendszereket fejlesztve ki. Ebben komoly hasznára volt történész tudása, amelyet a középkori regeszták tanulmányozásával szerzett. A korban az is újdonságnak számított, hogy a munkához asszisztenseket vett fel. Berlinben 1906-ban megalapította a Deutsche Musiksammlung bei der königlichen Bibliothek (Német Zenei Gyűjtemény a Királyi Könyvtárban), ezt később összevonták a szintén az ő irányítása alatt álló régi zenegyűjteménnyel. E létesítmény lett a kiadók által beküldött példányok gyűjtőhelye. Altmann 1915 és 1927 közt a Porosz Állami Könyvtár (ma: Staatsbibliothek zu Berlin) zenei könyvtára igazgatója lett. Philipp Losch volt a munkatársa mint könyvtári tanácsos. 1917-től Altmann a bückeburgi Zeneművészeti Fejlesztési Intézet (Fürstlichen Instituts für musikwissenschaftliche Forschung) tagja volt. Mint zenekritikus, kották, zenészek életrajzai, bibliográfiáinak szerkesztője is tevékenykedett.
Altmann maga is zenélt, vonósnégyesben hegedült. A maga idejében a kamarazenei irodalom egyik legkiemelkedőbb szakértőjének tartották, számos kézikönyvet írt, amelyekben az előadásokhoz adott gyakorlati tanácsokat. A zenészek számára a megszokott repertoáron kívüli értékes zeneművek előadását javasolta. Zenei ízlése összességében konzervatívnak tekinthető, a modern irányzatokkal, különösen a dodekafóniával szemben szkeptikus volt.
Felesége Marie Altmann volt, három gyermeke született: Ulrich, Ursula és Berthold.
Válogatott munkái Die Wahl Albrechts II. zum römischen Könige., disszertáció, (1885) Acta Nicolai Gramis (1889) Eberhard Windeckes Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigmunds. (1893) Die alte Frankfurter Deutsche Uebersetzung der Goldenen Bulle Kaiser Karls IV. (1897) Öffentliche Musikbibliotheken – Ein frommer Wunsch, megjelent: Zeitschrift der internationalen Musikgesellschaft, Jg. 1903, H. 1, S. 1–17. Richard Wagners Briefe nach Zeitfolge und Inhalt (1905) Die künftige „Deutsche Musiksammlung“ bei der Königl. Bibliothek in Berlin, megjelent: Zentralblatt für Bibliothekswesen, 23. Jg., 1906, H. 2, S. 66 ff. Ausgewählte Urkunden zur außerdeutschen Verfassungsgeschichte seit 1776, 2. átdolgozott kiadás (1913) Ausgewählte Urkunden zur Brandenburgisch-Preussischen Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte, 1. Teil 15.–18. Jahrhundert, 2. stark vermehrte Auflage (1914) Ausgewählte Urkunden zur Brandenburgisch-Preussischen Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte, 2. Teil 1806–1849, 2. stark vermehrte Auflage (1915). Die Kammermusikwerke von Friedrich Lux (1920) Handbuch für Streichquartettspieler, Bd. 1: Streichquartette (1927) Handbuch für Streichquartettspieler, Bd. 2: Streichquartette (1927) Handbuch für Streichquartettspieler, Bd. 3: Streichtrios, -quintette, -sextette, -oktette (1929) Handbuch für Streichquartettspieler, Bd. 4: Musik für Streicher und Bläser (1930) Handbuch für Klaviertriospieler (1934) Handbuch für Klavierquintettspieler (1936) Handbuch für Klavierquartettspieler (1937) Otto Nicolais Tagebücher (1937)
Jegyzetek
Források Életrajza a Literaturarchiv der Österreichischen Nationalbibliothek-ben Életrajza a Neue deutsche Biographie-ben Altmann életrajza a Die Musik in Geschichte und Gegenwart című munkában, online változat
További információk Altmann által, illetve róla írt munkák a Deutsche Nationalbibliothek állományában Altmann néhány munkája digitális formátumban Altmann munkái a Landesbibliographie MV-n Altmann által, illetve róla írt munkák az Open Library-n
Fordítás
Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1951-ben elhunyt személyek Kategória:Német történészek Kategória:Zenekritikusok Kategória:Német kritikusok