Molnár Béla (Késmárk, 1884. március 6. – Budapest, 1932. július 12.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár.

Élete Molnár (Müller) Lipót (1855–1925) gyógyszerész, patikatulajdonos és Widder Janka (1859–1917) gyermekeként született zsidó családban. Testvérei Molnár Alfréd (1888–1950) gyógyszerész és Molnár Margit, aki Pollatschek Elemér (1875–1944) fül-orr-gégész, egyetemi tanár hitvese volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1907-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. 1918-ban az emésztőszervek és az anyagcsere pathológiája tárgykörben magántanárrá habilitálták. 1908 és 1912 között az I., majd a III. számú Belgyógyászati Klinikán dolgozott Korányi Frigyes, illetve Korányi Sándor gyakornokaként. 1912 és 1918 között egyetemi tanársegédjeként. Az első világháború idején helyőrségi tábori kórházi főorvos volt, s két évet külföldön töltött tanulmányúton. 1910 és 1918 között a Budapesti Tudományegyetem III. számú Belgyógyászati Klinikájának klinikai adjunktusa, 1918 és 1932 között magántanára volt. 1910-től 1932-ig a budapesti Apponyi Poliklinika Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa volt. Miután apja nyugdíjba vonult, testvéreivel átvette A Kígyóhoz címzett budapesti reáljogú gyógyszertár tulajdonjogát.

Belgyógyászati patológiával, az emésztőszervek és a bélrendszer, illetve az anyagcsere betegségeinek műtéti megoldásaival, a nemi betegségek belgyógyászati szövődményeivel foglalkozott.

Felesége Strasser Jolán (1890–1976) zenepedagógus volt, Strasser Henrik Imre ügyvéd és Egger Irén lánya, akivel 1912. július 14-én kötött házasságot. Lánya Molnár Anna.

Díjai, elismerései

Orvosi Hetilap különdíja (1910) Widder Ignác-jutalomdíj (1925)

Főbb művei

Boncolástani és kísérleti adatok a mellékvesék kórtanából. Goldzieher Miksával. (Orvosi Hetilap, 1906. 16.) A pankreasnedvnek a gyomorba való jutása. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1909. 26–27.) Kísérleti vizsgálatok a gyomornedv-elválasztás physiológiai és pathológiai mechanismusáról és az azokhoz fűződő reflexiók. 1–3. (Orvosi Hetilap, 1910. 12–14.) A bélnedv-elválasztás izgalmi és gátlási mechanismusának analysiséhez (Orvosi Hetilap, 1910. 22.) A Basedow-kórban előforduló hasmenések pathogenesiséhez. Bálint Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1910. 36.) Kötnek-e complementet a praecipitáló savók nem specifikus alkoholos kivonatokban? – Illó zsírsavak az ember vizeletében (Magyar Orvosi Archivum, 1910. 1.) A lecithin-befecskendezés hatása a a praecipitáló savók complementkötő képességére (Magyar Orvosi Archivum, 1910. 6.) A pankreas-présnedv befolyásáról a vérkeringésre. 1–2. Bálint Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1912. 28–29.) Klinikailag diagnoskált elsődleges mellékvese-melanoma esete (Orvosi Hetilap, 1913. 14.) A tüdő respiratiós kopogtatási hangváltozásának mint új diagnostikai jelnek alkalmazásáról (Orvosi Hetilap, 1913. 33.) Klinikai vizsgálatok az urobilinogen-kiválasztás jelentőségéről (Orvosi Hetilap, 1913. 39.) A katonák szívvizsgálatának egy fontos forrásáról (Gyógyászat, 1915. 10.) Vizsgálatok a bélsár lipase-tartalmáról és ennek physiológiai és pathológiai vonatkozásairól (Orvosi Hetilap, 1916. 50.) A gyomor mozgási zavarairól (Orvosképzés, 1918. 7-9.) A gyomor és a bél betegségei. A bevezetést Korányi Sándor írta. (Orvosi zsebkönyvek. Budapest, 1922) A hyperaciditás konyhasó-anyagcserezavar. 1–2. Csáki Lászlóval és Ifj. Molnár Bélával. (Orvosi Hetilap, 1923. 38–39.) A belek physicalis és functionalis diagnostikája (Orvosképzés, 1928. 3-4.) Megjegyzések a choledochus-kőelzáródás és az ikterus simplex differentialis diagnosisához (Orvosi Hetilap, 1929. 9.) A máj és az epeutak betegségei. Rusznyák Istvánnal. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 134. Budapest, 1933)

Jegyzetek

Források

Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 2. (Budapest, 1938)

Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek