Hartvik (Chartuitius, Carthvitus, Cartvicus, Chartvirgus, Hartvicus, Hartwick) 1088–1105 között győri püspök, akinek legfőbb műve egy Kálmán korában 1112 és 1116 között készült egyházi legenda. III. Ince pápa 1201-es rendelkezése óta, amikor némi módosítással jóváhagyta a szövegét, Szent István hivatalos életrajza. Történeti forrásértékét elsősorban megírásának célja határozza meg.Szabados György: Párhuzamos gondolatok Attiláról, Szent Istvánról, acta.bibl.u-szeged.hu

Élete Czvittinger Dávid magyarnak mondja s korát Timon után a tizenegyedik századba helyezi; Kálmán hercegnek, II. András fiának nevelője volt. A legáltalánosabb vélemény úgy tartja, hogy német származású. Előbb magdeburgi, majd 1105-től 1126-ig regensburgi püspök volt. Utóbbi minőségében jött Magyarországra V. Henrik császárral és itt két évig tartózkodott. A magyar királyi házzal is rokonságban állt, és Könyves Kálmán király meghagyásából Székesfehérváron írta Szent István király életének történetét és azt Kálmán királynak ajánlotta. Pauler Gyula győri püspöknek tartja, akinek a neve Arduin volt, és akit Kálmán király 1097-ben feleségért Szicíliába küldött, 1103-ban pedig Seraphin érsek oldalánál szerepelt.

Hartvik legendája jobbra|bélyegkép|A Szent Korona legrégibb hiteles ábrázolása 1555-ből Kálmán király kérésére Hartvik püspök a nagyobb és a kisebb legenda után egy másik életrajzot szerkesztett Szent István királyról.Hartvik püspök, legátus, Lodomér érsek , ehumana.hu Az írásmű szinte szó szerint átvette az addig készült két korábbi István legenda szövegét. Amit Hartvik püspök hozzáadott az előző legendák szövegéhez, az a királynak a pápától történt koronakérésérõl szóló fejezet volt. A 800 éves legenda szerint a koronát, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. Istvánnak koronázására. E legenda alapja Hartvik legendája,Szent István király legendája Hartvik püspöktől amelyet (Könyves) Kálmán kérésére írt. Mivel Hartvik legendája 1200 körül megjelent a magyarországi breviáriumokban és liturgiai művekben, a történet az egész keresztény világban elterjedt. Ennek alapján a korona népszerű neve Magyarországon és sokfelé máshol „Szent István koronája”.

A korabeli források azonban más képet rajzolnak elénk. A korábbi Nagyobbik Legenda ugyanis, amelyet I. István kanonizálása idején, 1083. körül állítottak össze, ezzel kapcsolatban ezt tartalmazza:

Hartvik püspök legendájaA Hartvik legenda keletkezési körülményeiről, epa.oszk.hu így írja le részletesen, a korona Magyarországra érkezésének történetét:

A Nagyobb LegendaNagyobbik legenda bizonyára nem hagyta volna említés nélkül, ha ez a korona a pápától érkezett volna.

Hartvik legendáját az magyarázhatja, hogy az ő idejében a székesfehérvári királyi kincstár már tartalmazhatott egy koronát, amelyről úgy tudták, hogy a pápától érkezett, vagy legalábbis I. Istváné volt.

Hartvik Árpád-kori legendák közé tartozó művének fő forrásául István király kisebb és nagyobb legendáját használta. Történészek véleménye szerint István király életéről írt legendáknak politikai vetületük is volt, ezért elképzelhetőnek tartják, hogy Hartvik püspök torzíthatta az eseményeket. Szent István király Hartvik püspök legendájának leírása szerint “…Szellemének fiatalkorában felvett szigorát élete végéig megőrizte. Alig nyílt ajka nevetésre…” Természetesen a forrásokban szegény történelmi időszakok minden apró töredékének, oklevélrészletnek, a krónikák, geszták, legendák valamennyi igazolható adatának kiemelkedő szerepe lehet a történészek számára.

Vita Stephani regis Hungariae. Cracoviae, 1540. (Legelső kiadása Velencében 1498-ban Legendae Sanctorum regni Hungariae című gyűjteményben jelent meg; már ekkor fölhasználta volt Temesvári Pelbárt Pomerium sermonum de sanctis pars aestivalis című gyűjteményében, mely 1489-ben jelent meg először; a velencei első kiadást Surius Lőrinc karthauzi barát is fölvette 1578-ban nagy legendagyűjteményébe; azonban ennél sokkal jobb a Bongarsius-féle kiadás a Rerum Hung. Script. Varii című gyűjteményben 1600; jeles kiadás a Schwandtner-féle 1746-ból Scriptoresei közt; Endlicher Rerum Hung. Monumenta, Sangalli 1849, című gyűjteményében szintén fölvette; a jobbak közé tartozik még a Podhradczky-féle 1836 budai kiadás, Hartvik életrajzával, bíráló jegyzésekkel és hasonmással; kiadta még Érdy János magyar fordításban Pesten 1854.) A legjobb kiadás Mátyás Flóriáné (Pécs, 1881.)

A legenda legrégibb alakban egy 12. századbeli kódexben maradt fenn, mely 1814-ig Majna-Frankfurt város birtokában volt és ezt a városi tanács József nádor közbenjárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Schwartz Gottfried iglói superintendens, Halléban kiadott munkájában kétségbe vonta Hartvik jelen művének hitelességét, melyet aztán Stiltingius János jezsuita védelmezett Győrben 1747-ben következő kiadásában: Vita S. Stephani regis Hungariae ex latinis et graecis aliorumque gentium monumentis collecta, digesta commentariis et observationibus illustrata, in qua Joannis Schwartzii Hungari heterodoxi adversus initia religionis apud Hungaros christianae et Anglicam Regni Hungariae coronam calumniae refutantur.

Hartvik hitelessége kétséges, mivel a legendák műfaji sajátosságaik miatt, forrásértéküket tekintve megkérdőjelezhetőek; fő forrásul a szent király kisebb és nagyobb legendáját s a Szent István országlása alatt írt királyi könyvet használta.

Jegyzetek

Források

Szent István király legendája Hartvik püspöktől, sermones.elte.hu Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről, epa.oszk.hu

További információk [Hartvik] A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről, epa.oszk.hu Farkas Zoltán: Az István-legendák forrásértéke, hirmagazin.sulinet.hu Thorockay Gábor: Egyháztörténeti és forrástanulmányok a XI. századi magyar történelemről , doktori.bibl.u-szeged.hu Karácsonyi János: Hol bővítették ki a Hartvik-legendát először és másodszor? Századok, XXXI. 1901, 991-1008. old.

Kategória:Német katolikus püspökök Kategória:Győri püspökök