A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (rövidítve: kekva) a negyedik Orbán-kormány által 2019 és 2021 között létrehozott szervezeti forma. Kialakításának lényege az volt, hogy a korábban állami tulajdonú, kiemelt jelentőségű intézményeket és vagyonelemeket a kormány – a működést létrehozó törvények és határozatok révén – ezekbe az alapítványokba szervezte ki.

Létrejöttük és működésük A kekvákat a vagyonkezelő alapítványokról szóló (2019. XIII.) törvény alapján a 2021. évi IX. törvénnyel hozta létre az Orbán-kormány, nagy társadalmi feszültségek mellett. Bár a törvény bevezetője szerint az átalakítás deklarált célja az volt, hogy ezen közintézmények „a mindenkori kormányzattól” függetlenül működjenek, a modell bevezetése jelentős társadalmi feszültségeket generált. Ennek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó következménye a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagyonának és irányításának 2020 őszi alapítványba adása volt, amely tömeges tüntetéssorozathoz, valamint a hallgatók és az oktatók jelentős részének távozásához vezetett.

A 2021-ig felállt alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyeit szinte kizárólag az Orbán-kormányhoz közeli politikusokkal, illetve a kormánypárthoz közel álló személyekkel töltötték fel. Mivel az új jogszabályi környezet a tagok mindenkori kormány általi visszahívását nem tette lehetővé, a kritikusok szerint a modell valódi célja az volt, hogy egy esetleges kormányváltás esetén is a távozó politikai elit befolyása alatt tartsa a kiszervezett közvagyont és intézményrendszert. 7. §.

Az alapítványok irányítására jellemző összeférhetetlenségi problémák miatt az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette a kekva-egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Az Európai Bizottság nyomására 2023-ban az ötödik Orbán-kormány valamennyi minisztere távozott a kuratóriumokból, a köztisztviselők és pártpolitikusok egy része azonban a helyén maradt. A megkövetelt összeférhetetlenségi reformok elmaradása miatt a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói végül kiszorultak az uniós finanszírozású programokból.

Felszámolásuk A 2026-os országgyűlési választásokat követően megalakult Magyar-kormány a választási programjával egyezően megkezdte a kekva-rendszer felszámolását és az érintett alapítványok állami tulajdonba vételét.

2026 júniusában az Alaptörvény 16. módosításával és a szükséges törvénymódosításokkal a kormány megkezdte – egyebek között – a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerének átalakítását. Első lépésként az alapítói jogokat rendezték: az 1214/2026. (VI.29.) Korm. határozat kijelölte, hogy az állam nevében az egyes alapítványoknál melyik miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.Kedd hajnaltól Ruff Bálint az MCC főnöke és a többi kekva élére is minisztereket jelöltek ki (Hvg.hu, 2026-06-29. Hozzáférés: 2026-06-29.)

A kormány 2026. június 30-án megjelent közleménye szerint „…a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek. (…) A folyamat eredményeként ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan lett. Ezért döntött a kormány a kekvák megszüntetéséről, az általuk teljesített közfeladatok ellátásának átalakításáról.”Megkezdődött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása (Magyarország Kormánya, 2026-06-30. Hozzáférés: 2026-06-29.)

Az átalakítás során eltérő szabályok és határidők vonatkoznak az egyetemet fenntartó alapítványokra, és mások azokra, amelyek nem felsőoktatási közfeladatot látnak el. A nem egyetemet fenntartó kekvák megszűnésének határideje 2026. július 31. Ezek jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szálltak az államra szállnak, illetve megtörtént az érintett feladatok átvétele. Az állami tulajdonú egyetemeket fenntartó alapítványok átalakítása is megkezdődik, de ezek csak egy évvel később, 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon.A kormány közzétette a kekvák megszűnésének pontos forgatókönyvét (Hvg.hu, 2026-06-30. Hozzáférés: 2026-06-29.)

Az eredeti kormányhatározatból kimaradt és utólag írták be, hogy az egyetemi alapítványok tulajdonosi jogait Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja.Lannert Judittól Vitézy Dávidhoz került az egyik kekva (Hvg.hu, 2026-07-03.)

Kekvák listája Az alábbi lista azokat a legjelentősebb, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a tulajdonukba került köztulajdonokat tartalmazza – egyúttal jelezve későbbi megszűnésüket is –, amelyek a 2021-ig lezáruló kiszervezési hullám során jöttek létre.Nemcsak az MCC, hanem más kekvák is megszűnnek július 31-én (Telex.hu, 2026-07-14)Vége a dalnak: az MCC-vel együtt több más kekva is megszűnik július 31-én, itt a lista (Hvg.hu, 2026-07-15 )

Batthyány Lajos Alapítvány: a közéleti, politikai gondolkodást és nemzeti értékeket támogató alapítványt eredetileg 1991-ben alapította Antall József, majd 2021-ben szervezték át kekvává. Legjelentősebb vagyoneleme a 9,9 milliárd forint értékű budavári Lónyay–Hatvany-villa. (2026. július 31-én megszűnt) Egyetemi alapítványok: 2020 és 2021 során hozták létre a felsőoktatási intézmények fenntartói jogainak gyakorlására (modellváltás), amelynek keretében 21 egyetem – a magyar felsőoktatás nagyjából 70%-a, több száz milliárd forint értékben – került a tulajdonukba. (Felszámolásuk 2027. augusztus 1-jével várható) Fudan Hungary Alapítvány: a tervezett budapesti kínai egyetemi campus működésének előkészítésére 2021-ben létrehozott szervezet, amely megkapta a ferencvárosi „Diákváros” több mint 20 milliárd forint értékű területét. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány: a hazai agrároktatás, lótenyésztés és földvédelem támogatására 2021 októberében alapított szervezet, amely megkapta a több mint 38 milliárd forintot érő mezőhegyesi ménesbirtokot. (2026. július 31-én megszűnt) Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány: a 20. századi történelmi diktatúrák kutatásával és emlékezetpolitikával foglalkozó, eredetileg 1999-ben létrehozott szervezetet 2021-ben alakították kekvává; több, mint 20 milliárd forintos vagyona részeként olyan, Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó intézményeket kapott meg, mint a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet. (2026. július 31-én megszűnt) Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány: a határon túli, magyar vonatkozású történelmi épületek felvásárlására és felújítására 2021-ben alapított szervezet, amelynek vagyonába került a szlovéniai Therme Lendava gyógyfürdő (4 milliárd forint) és négy erdélyi szállodafejlesztés (15 milliárd forint). (2026. július 31-én megszűnt) Közép-európai Oktatási Alapítvány: nemzetközi tehetséggondozó központ és oktatási intézmény létrehozására 2020-ban alapított szervezet, amelynek vagyonelemeként átadták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori budapesti, nagyjából 10 milliárd forint értékű ingatlanegyüttesét. (2026. július 31-én megszűnt) Magyar Kultúráért Alapítvány: a hazai irodalmi és kulturális élet koordinálására, a nemzeti identitás erősítésére 2021-ben alapított szervezet, amelynek vagyonába került az Óbudai-sziget (több tíz milliárd forint) és az Andrássy-palota (több mint 1,5 milliárd forint). (2026. július 31-én megszűnt) Mathias Corvinus Collegium Alapítvány: tehetséggondozással foglalkozó, eredetileg 1996-ban a Tombor család magánkezdeményezéseként létrejött intézményt 2020-ban alakították át kekvává; jelentősen felduzzasztott vagyonába tartozott a révfülöpi vitorláskikötő és kastély (több mint 10 milliárd forint), valamint a MOL és a Richter 10-10%-os részvénycsomagja (300 milliárd forint).Megszűnt az MCC alapítványa, hamarosan eldőlhet a Mol-, a Richter-, a Libri- és a Mandiner-vagyon sorsa (Telex.hu, 2026-08-02) (2026. július 31-én megszűnt) Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány: a budapesti Millenáris Park működtetésére és tudományos-kulturális rendezvények szervezésére 2021-ben (a korábbi kht. alapjain) létrehozott kekva, amely megkapta a Millenáris (9,2 milliárd forint) és a Thália Színház (3,7 milliárd forint) vagyonkezelői jogait. (2026. július 31-én megszűnt) MOL – Új Európa Alapítvány: A magyar állam és a MOL által 2021-ben közösen, sport-, egészségügyi, kulturális és környezetvédelmi célok támogatására alapított szervezet, amelynek vagyonába a MOL közel 43 millió részvénye (100 milliárd forint) és az esztergomi Sándor-palota (105 millió forint) került.Elkelt a Sándor-palota, tartalmas adventünk lesz, megszabadulhatunk a felesleges elektronikai hulladéktól - InfoEsztergom.hu (2026. július 31-én megszűnt) Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány: a polgári értékrend, valamint a kulturális és tudományos élet támogatására 2021-ben alapított szervezet, amely legfőbb vagyonelemeként a pesthidegkúti Klebelsberg-kúriát (több mint 4,5 milliárd forint) kapta meg. (2026. július 31-én megszűnt) Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány: a sárospataki székhelyű, újonnan létrehozott Tokaj-Hegyalja Egyetem modellváltó fenntartására 2021-ben alapított szervezet, amely állami juttatásként átvette a 4 milliárd forint értékű Grand Tokaj Zrt.-t, a tokaji borvidék legnagyobb borászataként és szőlőfelvásárlójaként működő stratégiai vállalatot. Tudás-Tér Alapítvány: a budapesti egyetemi hallgatók lakhatási körülményeinek javítására és diákjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére – többek között a ferencvárosi Diákváros kollégiumfejlesztési programjának megvalósítására – alapított szervezet. (2026. július 31-én megszűnt)További szervezetek Ezek a szervezetek abban tértek el a fenti kekváktól, hogy létrehozásukkor a hangsúly elsősorban nem nagy értékű állami vagyonelemek (vállalatok, ingatlanok) puszta átvételén volt, hanem kifejezetten egy-egy specifikus oktatási, kutatási, környezetvédelmi vagy beruházási feladat koordinálására alapították őket.

ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány: Krausz Ferenc nevéhez kötődő, kutatási kiválóságot és tehetséggondozást támogató szervezet, jóval később, csak 2025-ben alapították. (2026. július 31-én megszűnt) Hauszmann Alapítvány: építészeti örökségvédelmi célokat szolgáló szervezet. (2026. július 31-én megszűnt) Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány: Áder János által még 2016-ban alapított szervezet, amelynek célja a környezetvédelem, klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatása, környezettudatosság fejlesztése és közösségi klímavédelmi programok támogatása. (2026. július 31-én megszűnt) Makovecz Campus Alapítvány: a piliscsabai Makovecz-campus fenntartására és fejlesztésére létrehozott alapítvány (több milliárd forint). (2026. július 31-én megszűnt) ZalaZONE Alapítvány: Palkovics Lászlóhoz köthető, a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályához kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenységet támogató alapítvány. (2026. július 31-én megszűnt)''

Jegyzetek

Forrás

Közérdekű