Kunszt Károly (Bonyhád, 1859. október 1. – Pozsonyligetfalu, 1939. március 24.Aquila 46-49, 525. (1939-1942)) somorjai kántortanító, vadász, preparátor, ornitológus, rangos gyűjteménye ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
Élete Édesanyját kétéves korában elvesztette. Bonyhádon végezte az elemi iskolát és a gimnáziumot. Nem akart apja egyenruha-készítő szabóműhelyében dolgozni, ezért beállt korrepetitornak a bonyhádi Perczel Mór 48-as honvédtábornok gyermekei mellé. Az így keresett jövedelemből elvégezte a felsőlövői evangélikus tanítóképzőt. 1878-ban Bácsfeketehegyen kezdett tanítani, majd 1880-tól a somorjai népiskola kántortanítója lett és 43 át ott működött. Dalárdát szervezett, színdarabokat tanított és jótékonysági bálokat is rendezett. A helyi egyházközség kántora volt.1903. november 1-én megrovásban részesült, mivel a prédikáció alatt az orgona melletti fülkében madártöméssel foglalkozott. Munkájával támogatta a Tanítók Házát.Néptanítók Lapja 34/12, 15 (1901. március 21.)
A csehszlovák államfordulat után 1919-ben megpróbált Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban elhelyezkedni (Herman Ottó ajánlására), de nem kapott állást, ezért visszatért Somorjára. 1923-ban nyugdíjazták. Csehszlovákiából is elküldte megfigyeléseit Magyarországra, de a cseh és a szlovák szakemberekkel is kapcsolatokat épített.
1926-ban Pozsonyligetfalun telepedett le, ott is van eltemetve. Munkatársai és tanítványai (Hegymeghy Dezső (1874–1949), Szlávy Tibor (1886–1949) és Csiba Lajos (1901-1966)) folytatták kutatásait.
Felesége, Róth Paula szintén bonyhádi volt. 12 gyermekük született. Veje Alojz Struhár (1892-1968) festő, tanár volt.
Megtanulta a madarak és a kisemlősök preparálását és kitömését. Lőrincz János somorjai bádogosmester személyében segédje is lett, aki Kunszt Károly elköltözése után még egy ideig folytatta ezt a tevékenységet. Kapcsolatba került a kor jelesebb magyar ornitológusaival és vadászaival. Külföldi megrendeléseket is elvállalt (Ausztria, Németország, India, Észak- és Dél-Amerika).Radetzky Jenő 1983: Ki volt Kunszt Károly? Fejér Megyei Hírlap 39/97, 4. (április 26.)
1890-ben Budapesten részt vett a II. Nemzetközi Madártani Kongresszus előkészítésében.Motesíky Árpád 1996: Jani bácsi... Nimród 84/4, 18-19. Bekapcsolódott a madarak táplálkozásbiológiai megfigyelésébe. Chernel Istvánnak (1865–1922) húsz faj gyomor- és begytartalmát küldte el. Rendszeresen figyelte a madárvonulásokat és beszámolt róluk. A kisemlősök elterjedésének kutatásában is közreműködött. Több területünkről eddig nem ismert madárfaj előfordulását bizonyította be a múlt század végén Somorjáról, Gutorról, Vajkáról. Összeállította a Csallóköz és Szigetköz akkori madárfaunáját. Tisztázta a csallóközi és szigetközi denevérfajok előtte rendezetlen kérdését. Bebizonyította több ritka egér- és pocokfaj első hazai előfordulását. Somorján megtalálta a patkányfejű pocok maradvány(al)fajt (Microtus ratticeps méhelyi).
Sok preparátuma került a pozsonyi Szlovák Honismereti Múzeumba és a Mezőgazdasági és Erdészeti Múzeumba is. Ezek egy része ma a Szlovák Nemzeti Múzeumban található. A Khin Antal által 1927–1929 között létrehozott somorjai Csallóközi Múzeumba is kerültek munkái. 1945 után az állattani gyűjtemény nagy része a pozsonyi Comenius Egyetem Állattani Tanszékére került. Gyűjtéseit beküldte a Magyar Madártani Intézetbe és a Magyar Nemzeti Múzeumba is. Sok kiállítás tüntette ki érmekkel és oklevelekkel. A Magyar Ornitológiái Központ rendes tagja, több külföldi (pl. Bécs) ornitológiai egyesület tiszteletbeli tagja volt.
Emlékezete 2019-ben Somorján utcát neveztek el rólafelvidek.ma; parameter.sk
Művei Rendszeres munkatársa volt az Aquila, Nimród, Kárpáti Vadász, Vadászlap szaklapoknak. A Naše poľovníctvo (1935) című kötetbe a túzokról írt. 1927 A túzok (Otis tarda) alkonya Csallóközben. Kárpáti Vadász 1/8, 97-98 (1927. április 15.)
Források csemadok.sk Lacza Tihamér 2013: A tudomány apostolai - Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén I-II. Stollmann András 2006: Kunszt Károly somorjai ornitológus életútja. In: Motesíky Árpád (szerk.): Vadászörömök - Vadászörökségünk. Komárom, 137-148. Magyar Tanitó 1923 F.J. 1929: Kunszt Károly nagynevű munkatársunk kitüntetése. Kárpáti Vadász 3/1, 9 (január 1.)
Kategória:Bonyhádiak Kategória:Pozsonyiak Kategória:Somorjaiak Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar tanítók Kategória:Magyar ornitológusok Kategória:Szlovákiai magyarok