Krúdy Jenő Ödön, teljes nevén: Krudy Jenő János Sándor, névváltozatok: Eugen von Krudy; Eugene de Krudy (Buda, 1860. június 18.A buda-alsóvízivárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 60/1860. folyószám. – Budapest, 1942. október 22.Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 108/1942. folyószáma alatt.Gyászjelentése) magyar orvos, amatőrcsillagász, a luzerni „Flammarion” Népcsillagvizsgáló alapítója. Krúdy Gyula (1878–1933) unokatestvére.
Életpályája Krudy Mária Katalin fiaként született. Anyai nagyszülei Krudy János és Virágh Terézia. A budai alsóvízivárosi római katolikus plébánián keresztelték 1860. június 19-én. Gyermekkorában Nyíregyházán id. Krúdy Gyula – a nagy író apai nagyapja – nevelte. 1875-ben Svájcba költözött édesanyjához. Itt kapott orvosi diplomát, majd a holland gyarmati hadsereg katonaorvosaként egy évtizedet töltött a hátsó-indiai gyarmatokon. Leszerelése után előbb Szingapúrban, majd Bombayban élt. Angol barátainak segítségével tagja lett a londoni Royal Astronomical Society (Királyi Csillagászati Egyesület) társaságnak. Az 1910-es években Luzernben telepedett le, ahol egy szemklinikát vezetett. Amikor 1921-ben megtudta, hogy az egyetlen magyar állami csillagvizsgálót, az ógyallai Konkoly-alapítványú Obszervatóriumot Csehszlovákiához csatolták, hazatért, és felajánlotta az államkincstárnak saját csillagdájának felszerelését. 1922-ben a magyar államkincstárnak ajándékozta a teljes berendezést.
Munkássága Sokat foglalkozott a csillagászati műszerekkel, elsősorban a távcsövek érdekelték. A homorú tükrű teleszkópok alkalmazását szorgalmazta. A Királyi Csillagászati Egyesület előtt tartott előadásában kifejtette, hogy: A tükrös távcső az egyetlen műszer, amelyen az egész jövendő csillagászat nyugszik. Különösen sokat fáradozott azon, hogy a homorú tükrök csiszolásának és fényezésének, valamint optikai ellenőrzésének egyszerű, gépek nélküli amatőrök által kivitelezhető módszereit kidolgozza. Az amatőr távcsőtükör készítéséről jelent meg német nyelvű műve 1919-ben, amelynek alapján világszerte ezerszámra készítettek jó minőségű reflektorokat. A nagy sikerű könyvet, a német A. Brunn kiegészítéseivel 1930-ban újból kiadták. Az amatőrcsillagászok, de a kisebb optikai műhelyek távcsőtükör-készítő tevékenysége ma is az általa kikísérletezett módszereken alapul. Megalapította a Flammarion Csillagászati Egyesületet, és a nagyközönség érdeklődését szolgáló Flammarion Csillagvizsgálót.
Temetése a Farkasréti temetőben történt.
Művei Einführung in der praktische Astronomie und Astrophysik (Lipcse, 1913) Das moderne Spiegelteleskop in der Astronomie (Lipcse, 1919) (új kiadás; Lipcse, 1930)
Jegyzetek
Források Tudósnaptár Tudósnaptár Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona http://epa.niif.hu/03000/03054/00385/pdf/EPA03054_meteor_2010_12_16-21.pdf
További információk Krúdy Gyula: Krúdy Eugén regényes története… (Magyarország, 1921. december 8.) B. L.-K. Zs.: Krúdy Jenőről (Élet és Tudomány, 1978. 43) Bartha Lajos: A tükörkészítés apostola: Krúdy Jenő. A Csillagvizsgáló, 1997. 6. (Salgótarján)
Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., .
Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar szemészek Kategória:Magyar csillagászok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek