Kádár Zoltán (Sepsiszentgyörgy, 1915. július 24. – Budapest, 2003. március 17.) művelődéstörténész, régész, egyetemi tanár, művészettörténész. A művészettörténeti tudományok kandidátusa (1958), a művészettörténeti tudományok doktora (1980).
Életpályája Szülei Kádár Károly állami gazdasági felügyelő és Barabás Lenke voltak. Elemi és középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte el; 1933-ban érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 1933–1938 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1936–1937 között a Magyar Történeti Múzeum Régészeti Osztályán gyakornok volt. 1937–1938 között az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Könyvtára gyakornoka volt. 1939–1942 között a Magyar Történeti Múzeum Műemlék-nyilvántartásának ösztöndíjasa volt. 1939–1940 között Olaszországban volt tanulmányúton. 1944–1948 között az Országos Magyar Iparművészeti Iskola előadó tanára volt. 1947-ben a klasszikus és ókeresztény római művészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1947–1952 között a Debreceni Egyetem, illetve a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Ókortörténeti, illetve Klasszika-filológiai Tanszék magántanára, 1948–1953 között intézeti tanára, 1953–1976 között tanszékvezető egyetemi docense volt. 1955–1956 között az MTA–TMB aspiránsa volt. 1955–1974 között az Alföld című lapban jelentek meg művei. 1967-től a Magyar Régészeti Társaság és a Magyar Ókortudományi Társaság tagja volt. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja volt. 1971-től a Magyar Orvostörténelmi Társulat vezetőségi tagja volt. 1980–1990 között a Biológiai Tudománytörténeti Albizottságának elnöke volt. 1991-től a Bizantinológiai Munkabizottság elnöke volt. 2002-től a Szent István Tudományos Akadémia tagja volt.
Munkássága Kutatási területe az ókori Pannónia művészeti emlékei, az ókeresztény ikonográfia és szobrászat, majd érdeklődése a bizánci művészet felé fordult. Új eredményeket ért el a klasszikus görög és bizánci tudományos munkák illusztrációinak komplex filológiai, művészeti, művelődéstörténeti, zoológiai és etnográfiai feldolgozása terén. Bebizonyította e művek antik előképeit, tisztázta a formai átvétel útját és főbb vonásait. Különösen értékes tudománytörténeti tevékenysége: a korabeli illusztrációk vizsgálata nyomán megkezdte a magyar biológia- és orvostörténet kultúrtörténeti vonatkozásainak és a korabeli magyar tudományosság nemzetközi kapcsolatainak feltárását.
Művei Pannonia ókeresztény emlékeinek ikonográfiája. Egyetemi doktori értekezés is. 4 táblázattal. (Regnum. Egyháztörténeti évkönyv, 1939; és külön: Budapest, 1939) A Triumphus-eszme a pécsi ókeresztény héroon egyik freskóján (Regnum. Egyháztörténeti évkönyv, 1941) Pannonia ókeresztény művészetének viszonya az ókor és középkor triumfális művészetéhez (Gerevich Emlékkönyv. Budapest, 1942) A népiség és az új magyar képzőművészet (Válasz, 1946) Agnus Dei vagy Leo Diaboli. Adatok a zalaháshágyi timpanon domborművének ikonográfiájához (Antiquitas Hungarica, 1947) A legkorábbi egri kályhacsempék (Archaeologiai Értesítő, 1949) A debreceni könyvkötő-céh művészete (Szabad Művészet, 1949) A somogyvári Sámson-dombormű (Archaeologiai Értesítő, 1950) Palmyrai emlékek az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumban (Antik Tanulmányok, 1955; franciául: Acta Antiqua, 1955) Savariai szobrászat a principátus idején, különös tekintettel ikonográfiai vonatkozásaira (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1957) Bizánci emlékek Magyarországon (Magyarország régészeti leletei; Budapest, 1957) Három római császárkori arcképszobor a Déri-gyűjteményben. 6 táblával. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1957. Debrecen, 1958) Szép Heléna története egy szombathelyi sírkövön (Vasi Szemle, 1958) Savaria (Balla Lajossal; Műemlékeink. 20. Budapest, 1958) Három hellenisztikus–római „istenarckép” a Déri-gyűjteményből. 10 táblával. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1958. Debrecen, 1959) Ókeresztény és korabizánci művészet (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. Budapest, 1959) Bizánci művészet. 565–1453. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. Budapest, 1959) Venus Victrix ábrázolása a császári érmeken (Numizmatikai Közlöny, 1959/60) L. Aelius Caesar arcképszobra Savariában (Archaeologiai Értesítő, 1960) Adatok a Duna vidéki késő antik ezüstedények problematikájához (Folia Archaeologica, 1960) Anaximandrosz, az evolúciós gondolkodás úttörője (Természettudományi Közlöny, 1960) C. Sempronius Marcellinus savariai sírköve (Archaeologiai Értesítő, 1961) Hellenisztikus–római oltár a Déri-gyűjteményből. 2 táblával (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1960. Debrecen, 1961) Középkori művészet Kelet-Európában (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. Budapest, 1961) Szombathely (Horváth Tibor Antallal, Géfin Gyulával; Magyar műemlékek. Budapest, 1961) A pannóniai Róma-kultusz történetéhez. Az aquincumi ún. Venus Victrix ikonográfiai és történeti problémái (Budapest Régiségei, 1962) A „Saeculum fruguferum” a katonacsászárok pénzein. 1–2. (Numizmatikai Közlöny, 1962/63) Adatok Róma istennő kultuszához Pannóniában (Budapest régiségei. 20. Budapest, 1963) A szentendrei scrinium ábrázolásai a későantik császárkultusz vonatkozásában (Folia Archaeologica, 1963) Manule Philés tankölteményei a selyemhernyóról (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1965) A kazárok történetének eső összefoglalása (Erdélyi Istvánnal, Ojtozi Eszterrel; Archaeologiai Értesítő, 1965) A II. századi savariai mitologikus sírkövek ikonográfiájáról (Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője, 1965) Állatábrázolások az ezeréves Róma pénzein (Numizmatikai Közlöny, 1965/66) Zsámboki „Icones… medicorum…” orvosportréinak hitelességéről, különös tekintettel a Dioscorides arckép mintaképére (Orvostörténeti Közlemények, 1966) A Debrecenben talált közel-keleti bronz lószobrocska (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1966. Debrecen, 1967) A ságvári későrómai szinkretisztikus ábrázolású ládaveret (Archaeologiai Értesítő, 1968) Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről (A Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, 1968) A biológiai-orvosi könyvillusztráció születése (Magyar Könyvszemle, 1969) Dioscorides: Materia Medica három bizánci kézirata miniatúráinak összehasonlító vizsgálata és azok tudományos jelentőségük (Acta Biologica Debrecina, 1970) Dürer állattani megfigyelései. Születésének 500. évfordulójára (Búvár, 1971) Állattani megfigyelések Marco Polo útleírásaiban (Természet Világa, 1972) Az első illusztrált magyar nyelvű mammológia (Frivaldszkya. Tudomány- és könyvtörténeti folyóirat, 1974) A debreceni rézmetsző diákok (Confessio, 1974) A királyi szekeret húzó szarvas ikonológiája (Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerkesztette: Kardos Tibor, V. Kovács Sándor. Budapest, 1975) Római kori plasztika Pannóniában. I–III. század. (Archaeologiai Értesítő, 1977) A nagyszentmiklósi kincs állatábrázolásai. (László Gyula: A nagyszentmiklósi kincs. Budapest, 1977) Száz éve született Nopcsa Ferenc (Nagy István Zoltánnal; Állattani Közlemények, 1978) Gorka Sándor jelentősége a természettudományos ismeretterjesztésben (Természet Világa, 1978) Sárkányok újjászületése (Gyorsuló idő. Budapest, 1978) Világi festészet a Bizánci Birodalomban. 395–1456. Monográfia és doktori értekezés is. (Budapest, 1978) A ciprusi kultúra emlékei (Természet Világa, 1979) Linné állattani nézeteinek fejlődéséről (Állattani Közlemények, 1980) A zoológiai illusztráció kezdetei hazánkban (Előadások Haiman György tipográfus és könyvtervező kiállítása alkalmából. Debrecen, 1980. május 6. Szerkesztette: Csűry István. Debrecen, 1980) Állatok sziklaképei az elsivatagosodó Líbiában (Természet Világa, 1980) Lamarck és a magyar élettudomány (Állattani Közlemények, 1981) Orvosi könyvillusztrációk a 15–18. században (Szlatky Máriával; Orvosi Hetilap, 1981. 12.) Antik természettudomány (Monográfia; Szabó Árpáddal. 16 táblával; Budapest, 1984) Bél Mátyás „De re rustica” című művének jelentősége a Kárpát-medence faunájának kutatásában (Állattani Közlemények, 1985) Humboldt magyar kapcsolatai (Természet Világa, 1985) 200 éve született James Audubon – Lambrecht Kálmán (Természet Világa, 1986) Barabás Sándor, Herman Ottó gyűjtőtársa (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1987) A Hagia Szophia (Németh Györggyel, Tompos Erzsébettel. Illusztrálta: Balogh István 32 táblával. (Remekművek. Budapest, 1987) Bizánci művészet (Monográfia; illusztrálta: Kiss Gabriella 8 táblával. (Budapest, 1987) Hazánk madarai 300 év távlatából (Búvár, 1988) Teleki Sámuel expedíciójának állattani eredményei (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 1988) Száz éve született Géfin Gyula (Archaeologiai Értesítő, 1989) Emlékezés Pongrácz Sándorra (Állattani Közlemények, 1990) Egy nyugtalan szellem: Dapsy László (Természet Világa, 1991) A „Dukasz-korona” ikonográfiája és ikonológiája (Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai. Szerkesztette: Bárdos István, Beke Margit; Tatabánya, 1991) Száz éve született Járdányi-Paulovics István (Archaeologiai Értesítő, 1992) Bíborbanszületett Konstantin és az orvosi tudományok (Orvosi Hetilap, 1992. 42.) Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. A magyar biológia rövid kultúrtörténete a reformkorig (Monográfia; Priszter Szaniszlóval; Budapest, 1992) A bizánci művészet első aranykora (Miskolci Parthenon-tanulmányok. Miskolc, 1992) Lenhossék József a makrokefáliáról (Orvosi Hetilap, 1993. 52.) Csörgey Titusz szerepe a magyar madártani illusztráció fejlődésében (Aquila, 1993) Bacchikus kocsi tigrisekkel Szlavóniából (Archaeologiai Értesítő, 1994) Az Állattani Szakosztály első tisztikara (Állattani Közlemények, 1994) Marsili, a Duna-medence élővilágának első monográfusa (Valóság, 1995) Emlékőrző sziklarajzok a Szaharában (Természetbarát, 1995) A Kárpát-medence élő kincsei Oláh Miklós Hungária című művében (Magyar Tudomány, 1995) Sárvári Pál és a winckelmanni útmutatás művészetpedagógiánk módszerének megteremtésében (Valóság, 1995) Az élettelen és az élő természet viszonya Seneca „Naturales questiones” című művében (Existentia, 1996) Kétszáz éve született Charles Lyell (Természet Világa, 1997) Az őseinket fogadó állatvilág: jávorszarvas, őstulok, hód. (Természetbarát, 1997) Katonai kórházak Pannóniában (Orvosi Hetilap, 1997. 12.) Fülep Lajos és Friedrich Nietzsche (Valóság, 1997) Orvosok a római kor társadalmában (História, 1998) Háromszáz éve született S. B. Albinus, az anatómia megújítója (Orvosi Hetilap, 1998. 36.) Fáy Aladár művészi életútja (Fáy Aladár élete és művészete. Összeállította: Fáy Árpád, Fáy Csaba, Fáy Ildikó; Budapest, 1998) Puer ludens. A konstantinápolyi Nagy Császári Palota padlómozaikjának ikonológiájáról (A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerkesztette: Klaniczay Tibor, Nagy Balázs. Budapest, 1999) A tengerek titkainak első megfigyelői (Természet Világa, 1999) Trópusi expedíció kétszáz évvel ezelőtt. Alexander von Humboldt és Aimé Bompland útja Latin-Amerikában (Természet Világa, 2000) Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban (tanulmányok; Tóth Annával; Budapest, 2000) Sárvári Pál és a klasszicizmus művészetszemlélete (Ars Hungarica, 2001) „Dániel az oroszlánveremben” a pannóniai ókeresztény művészet ábrázolásának tükrében (In virtute spiritus. A Szent István Akadémia tiszteletkönyve Paskai László bíboros tiszteletére (Szerkesztette: Stirling János; Budapest, 2003)
Díjai Ipolyi Arnold-emlékérem (1973) Zsámboky János-emlékérem (1979) Magyar Arany Érdemkereszt (1996)
Jegyzetek
Források Névpont.hu Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Magyar katolikus lexikon https://www.typotex.hu/author/21/kadar_zoltan?embedded=1 Kortárs magyar írók
További információk