Frivaldi Frivaldszky Imre (Bacskó, 1799. február 6. – Jobbágyi, 1870. október 19.) magyar természettudós, az MTA tagja. A Pallas nagy lexikona: Frivaldszky Imre
Életpályája A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. 1814-ben Kitaibel Pál hegyaljai kirándulásra vitte: itt került közel a természettudományokhoz<ref>Szinnyei József Magyar írók életrajza: Fivaldszky Imre</ref> A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többször is természetrajzi utazást tett. Egyik tanára - Kitaibel utódja - Schuster János volt. 1821-ben doktorrá avatták; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult.
Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdte meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leíró zoológus első volt hazánkban; nevét külföldön is tisztelettel emlegették. Előszeretettel gyűjtötte és tanulmányozta a rovarokat, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy ízben rendezett eredménydús gyűjtőexpedíciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.
Művei Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.
Dissertatio inaug. medica sistens monographiam serpentum Hungariae. Pest, 1823. Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky. Pest, 1834. Javaslat a természettudományok hazánkban felvirágoztatása ügyében. Pest, 1844. Értekezés a vándor sáskáról, természetrajzi és státus-gazdászati szempontból. Buda, 1848. Két tábla rajzzal.
Irodalomtörténet Frivaldszky Imre hívta fel Jókai figyelmét egy dunai szigetre a török-magyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember.Jókai Mór: Utóhangok az „Arany ember”-hez
Emlékezete A Magyar Rovartani Társaság 1960-ban alapította a Frivaldszky Imre Emlékplakettet, (Frivaldszky Imre-emlékérmet) melyet a magyar rovartan kiváló művelőinek adnak minden évben (négy fokozata: arany, ezüst, bronz és mecénás) Életrajzát Nendtvich Károly Miksa írta meg 1872-ben (Frivaldszky Imre életrajza''. Pest, 1872. (Értekezések a term. tudom. köréből, III. 3.) REAL-EOD
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)
Kategória:1799-ben született személyek Kategória:1870-ben elhunyt személyek Kategória:Bacskóiak Kategória:Magyar botanikai szakírók Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar zoológusok Kategória:Magyar entomológusok Kategória:MTA-tagok