Jevgenyij Germanovics Vodolazkin (oroszul: Евгений Германович Водолазкин, Kijev, 1964. február 21. –) kortárs orosz író, irodalomtörténész, bölcsészdoktor.

Életpályája A kijevi állami egyetem bölcsészkarának orosz nyelv szakán szerzett diplomát 1986-ban. Georgios Monachos 9. századi bizánci szerzetes krónikájáról írt kandidátusi disszertációját 1990-ben védte meg, majd az Oroszországi Tudományos Akadémia Irodalmi Intézetében az óorosz irodalom osztálya munkatársa lett. 1992-ben egy évig ösztöndíjjal a Müncheni Egyetemen középkori témákkal foglalkozott, évekkel később a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként német könyvtárakban végzett kutatómunkát. 2000-ben védte meg doktori disszertációját (címe magyarul: „Világtörténet az ókori Oroszország irodalmában”), mely könyvalakban is megjelent (München, 2000). Irodalomtudományos munkássága mellett számos publicisztikai és ismeretterjesztő jellegű munkája ismert.

Szépirodalmi művekkel a 2000-es években jelentkezett. 2012-ben megjelent Лавр (magyarul Laurosz) című regénye elnyerte a tekintélyes Nagy Könyv díjat (2013), és miután számos nyelvre lefordították, a nemzetközi elismerést is.

Kutatási területe: az ókori Oroszország irodalma, az irodalom előtti, hagiográfiai formák: a szentek élete, kronográfok. Tanulmányai jelentek meg többek között az intézet tudományos folyóiratában és a Russzkaja Lityeratura című folyóiratban, részt vett az ötkötetes „Igor-ének enciklopédiája” (1995) kiadásának előkészítésében. 2012-től főszerkesztője lett a Tyekszt i tragyicija (Szöveg és Hagyomány) című almanachnak.

Felesége (1989 óta), Tatyjana Robertovna Rugyi szintén irodalomtörténész.Eвгений & Tатьяна: больше 30 лет вместе (Elle.ru, 2021-07-28. Hozzáférés: 2021-08-14)

Könyvei (Válogatás) Дмитрий Лихачев и его эпоха (2002) emlékek, esszék Похищение Европы (2005) Соловьев и Ларионов (2009) regény Часть суши, окруженная небом: Соловецкие тексты и образы (2011) A Szovlovecki-kolostorban a 15–20. században élt szerzetesek és foglyok visszaemlékezéseinek szövegeiből összeállított, gazdagon illusztrált album Инструмент языка. О людях и словах (2012) esszék Лавр. Неисторический роман (2012). Nagy Könyv díj, 2013 Magyarul: Laurosz Európa, 2015, ford. Pálfalvi Lajos Русские дети: 48 рассказов о детях (2013) Русские женщины: 47 рассказов о женщинах (2014) Дом и остров, или Инструмент языка (2014) (esszék és visszaemlékezések gyűjteménye a tudomány embereiről) Петербургские драмы (2015) drámák Россия–Италия: Литературные путешествия (2016) Авиатор (2016) Брисбен (2019) regény Magyarul: Brisbanem Helikon, 2019, ford. Pálfalvi Lajos Сестра четырёх: пьесы (2020) színművek Оправдание Острова (2021) regény. Beválogatták a Nagy Könyv díj 2021. évi döntős „rövid listá”-ba.

Magyarul Laurosz. Nem történelmi regény; ford. Pálfalvi Lajos; Európa, Bp., 2015 Brisbane; ford. Pálfalvi Lajos; Helikon, Bp., 2019 A Sziget krónikája; ford. Pálfalvi Lajos; Helikon, Bp., 2025’’A Sziget krónikája’’ (booklove.hu)

Jegyzetek

Források Евгений Германович Водолазкин (pushkinskijdom.ru, hozzáférés: 2021-08-14) Маглий Анна Дмитриевна: Времени нет. Евгений Водолазкин (Voproszi Lityeraturi, voplit.ru, 2016/2.)

Kategória:Orosz írók Kategória:1964-ben született személyek Kategória:Élő személyek