bélyegkép|jobbra|263px|Emléktábla,Budapest XIII. kerület,Szent István park 16. Fischer József (Budapest, 1901. április 12. – Budapest, 1995. február 23.) magyar építész, a modern építészet képviselője, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a harmadik Nagy Imre-kormány minisztere.

Életpályája, munkássága Fischer János Károly és Kugler Ilona Zsófia gyermekeként. Apja és apai nagyapja, Fischer József is nyomdász volt. Krausz Ármin építészeti irodájába szerződött kőművesinasnak, majd építőipari felsőiskolában tanult.

Részt vett az őszirózsás forradalomban, a Tanácsköztársaság alatt pedig a Vörös Hadseregben harcolt. A kommün bukása után az Iparművészeti Főiskolát látogatta. Előbb vázafestő (Ligeti Miklósnál), de másfél év után egy magánépítésznél helyezkedett el előbb építésvezetőként, majd tervezőként.

1922. december 3-án kötött házasságot Pécsi Eszterrel, Magyarország első diplomás mérnöknőjével. Két fiuk született, György és János, akik mindketten építészdiplomát szereztek. 1926-ban építőmesteri képesítést kapott és megbízást a Császár fürdő felépítésére. 1931-ben feleségével közös építészvállalkozásba kezdett.

Építészeti munkássága – klasszikusnak számító műegyetemi tanulmányok nélkül – az 1920-as évek közepén kezdődött. Ekkorra már közeli kapcsolatba került korának modern művészeti irányzataival, így a kubizmussal és a reá nagy hatást gyakorló Kassák Lajos művészetével. Ismeretségi körében is először képzőművészek vannak és csak 1927-ben kerül személyes kapcsolatba a hazai újszerű építészet fontosabb képviselőivel (többek között Molnár Farkassal, Ligeti Pállal, Forgó Pállal, Körner Györggyel, Masirevich Györggyel, Pajor Zoltánnal, Preisich Gáborral, Rácz Györggyel, Révész Zoltánnal, Schiller Mártonnal).

1928 és 1938 között a CIAM magyar csoportjának volt vezetője, a csoport több kiállítását, publikálási lehetőségét szervezte. Építészeti alkotásait ekkor – az 1934–35-ös évtől eltekintve, amikor Breuer Marcellal és Molnár Farkassal társulva dolgozott – jórészt önállóan tervezte. Jelentős építészelméleti írásai is elsősorban a CIAM magyar működésének éveiből valók.

Épületein elsősorban Walter Gropius, a Bauhaus és a CIAM-mal kapcsolatban álló építészek (Ernst May, Le Corbusier) hatása érezhető. A CIAM magyar csoportjának első hazai szereplése 1932-ben volt a Tamás Galériában (ugyanebben az évben az őszi lakberendezési vásáron, majd 1935-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron szerepeltek). Építészeti tevékenységük rendszeres fóruma volt 1932 és 1938 között a Tér és Forma folyóirat, melynek egyben szerkesztője is volt.

1932-ben került kapcsolatba a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. Itt ismerte meg Peyer Károlyt, s ezen kapcsolatai miatt ítélték egy hónap felfüggesztett börtönre „osztályellenes izgatás” vádjával. Szociáldemokrata kapcsolatait továbbra is megőrizte. Az 1939-es parlamenti választásokon képviselőnek jelölték (nem jutott be), valamint megválasztották a MSZDP kezdeményezésére létrejött építészcsoport elnökének.

1940-ben sorkatonai szolgálatra hívták be. 1943-ban SAS-behívótNévre szóló katonai behívóparancs a második világháborúban Magyarországon a nem tényleges állomány számára. Expressz küldeményként kezelték, címzettje köteles volt 48 órán belül bevonulni. A nevét a „Sürgős azonnal siess”, vagy a „Segíts alakulatodon, segíts!” kezdőbetűinek összeolvasásából kapta kapott és a csepeli repülőtérre, majd egy dunántúli őrsre osztották be. 1944-ben családi házában származási és politikai üldözöttek egyaránt menedéket találtak, többek között Schaár Erzsébet, Vilt Tibor szobrászművész, a színész Major Tamás és mások. 1944 novemberében dezertált és ettől fogva családjával együtt maga is bujkált.

1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke lett, megszervezte Budapest háború utáni újjáépítését. A Tanács 1948-as felszámolását követően passzív ellenállásba vonult. Az 1945-ös választáson az MSZDP színeiben pótképviselő lett. 1946. július 23-án hívták be Lányi Béla helyére. Az 1947-es választáson már rendes képviselői helyet nyert. Az 1949-es választásokig maradt képviselő. 1953-tól a Budapesti Városépítési Tervező Irodánál tizenkét budapesti kerület helyreállítási munkáit irányította. Ebben az időben (1955-ben) készült el tervei szerint a IX. Erkel Ferenc u. 20., illetve a VIII. Baross u. 18. helyreállítása.

Az 1956-os forradalom alatt a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt (a párt [újjá]alakuló ülését az ő budapesti, Szent István parki lakásán tartották). November 2-án államminiszter lett a harmadik Nagy Imre-kormányban. November 4-e után előbb bujkált, majd újra állásba került korábbi munkahelyén, de 1958 szeptemberében politikai okokból elbocsátották.

Egyik fia 1948-ban, felesége 1957-ben disszidált, mindketten az Egyesült Államokban telepedtek le. Fischer tizenkilenc alkalommal nyújtott be kivándorlási kérelmet; hét és fél évig várt az útlevélre, 1964-ben kapta meg az engedélyt a távozásra.1968-ban amerikai állampolgárságot kapott. Itt különböző tervező cégeknél volt állása. Felesége halála után három évvel, 1978-ban tért haza. Építészeti munkát már nem folytatott, csak kiállításokon szerepelt és visszaemlékezéseket írt. 1993-ban a főváros díszpolgárává választották építészeti munkássága, valamint az újjáépítésben betöltött szerepe miatt.

1995. február 25-én halt meg Budapesten, hamvait a Farkasréti temetőben, felesége melléTóth Vilmos: A Farkasréti temető története. In: Budapesti Negyed 2003/2-2003/4. helyezték örök nyugalomra.

2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott.

Művei Épületei Az általa tervezett épületek többségét az utóbbi negyven évben felismerhetetlenségig átalakították. A "FORRÁSOK"-ban közölt Tér és Forma folyóirat felsorolt számaiban láthatók eredeti állapotukban.

1925. Budapest III., Császárfürdő 1927. Budapest XII., Németvölgyi úti bérház terve 1931. Budapest II., Napraforgó utca 20. családi ház 1931-1932. Budapest II., Csatárka utca 4/a családi ház (elpusztult) 1931-1932. Budapest XII., Rácz Aladár utca 26. lakóépület 1932. Budapest, II., Pusztaszeri út 23/a lakóépület 1932. Budapest III., Podolin utca 12. lakóépület 1932-1935. Budapest VIII., Köztársaság tér (régen: Tisza Kálmán tér, ma II. János Pál pápa tér) 14., 15., 16. Bérházcsoport (Tervezők: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Preisich Gábor, Pogány Móric, Vadász Mihály) 1933. Budapest XIV., Csernyus utca 7/a-b. lakóépület 1933-34. Budapest, II., Herman Ottó út 18. 1933-1934. Budapest II., Szépvölgyi út 88/b. lakóépület 1934. Budapest II., Palánta utca 15/a. lakóépület 1934. Az OTI pestújhelyi kórházának személyzeti épülete 1935. Budapest II., Csévi köz 7/a lakóház (Molnár Farkassal) 1936. Budapest VII., Bajza utca 10. lakóépület, az ún. Walter Rózsi-villa 1938. Budapest XIV., Thököly út 112/b lakóépület 1939-1940. Budapest II., Pasaréti út 117. ikervilla (átépítve) 1940. Budapest XII., Rege utca 10. Egykori "REGE" üdülőszálló (ma: lakóépület). 1941. Budapest II., Sarolta utca 3. 1941-1942. Budapest XII., Rege utca 15. "GYOPÁR" üdülőszálló (ma: lakóház) 1941. Budapest II., Pusztaszeri út 16. "NAPSUGÁR" társasvilla 1941. Budapest II., Pusztaszeri út 116. lakóépület 1941. Budapest XIII., Váci út 46/b bérház 1941-1942. Budapest II., Baba utca 14. lakóépület (ma: gyermekrehabilitációs intézetnek átépítve) 1941-1942. Budapest I., Derek utca 14. lakóépület 1941-1942. Budapest II., Gárdonyi Géza út 25. lakóépület (ma: gyermekrehabilitációs gyógyintézetnek átépítve) 1962. Tatabányai új megyei kórház tervpályázat I. díj. (tervező társak: ifj. Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő, Vadász György).

Fontosabb írásai

1928. A lakásépítés politikájához (Munka) 1929. Az albertfalvai építkezésekhez (Munka) 1930. Az internacionális új építészet és a kislakáskérdés (Munka) Új építés. Molnár Farkas munkái 1923-1933 (Budapest) Amikor újjáépítési kormánybiztos voltam (Budapest, 1984/3.) Emlékeim a szocreál időszakról (Magyar Építőművészet, 1984/4.) Visszaemlékezéseiből (Budapest Fővárosi Levéltár közleményei, 1984-1985) Visszaemlékezései. Részletek (LAPIS ANULARIS. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből, Budapest, 1955)

Képgaléria

Jegyzetek

Források Pap Gábor: Fischer József HIK Elektronikus felsőoktatási tankönyv és szakkönyvtár , ARTPORTAL Magyar Tudományos Akadémia. Művészeti Kutatóintézet LAPIS ANGULARIS. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (OMvH. 1995. Fischer József emlékezései 1972–74-ből, 311-343. old.) Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. (29., 69., 104., 135., 211., 217., 235., 238., 239., 251., 255., 473., 475., 476., 509., 514. sz.) Ferkai A. (Branczik M., Hajdú V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között (123.4., 124., 194., 465., 498., 518.1-2. sz.) Pamer Nóra: A két világháború közötti építészet (64., 72., 73., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 110., 111., 112., 113., 176., 177. old.) Tér és Forma:(1931/11. sz. 305-326old., 1932/12. sz. 384-390. sz., 1934/1. sz. 10-11. old., 1935/1. sz. 16-17. old., 1935/7. sz. 359-361. old., 1936/1. sz. 8-11. és 17-18. old., 1937/1. sz. 8-11. old., 1937/12. sz. 356-361. old., 1938/12. sz. 350-352. old., 1940/12. sz. 205-210. old., 1941/9. sz. 165-166. old., 1942/7. sz. 101-111. és 116. old., 1943/7. sz. 107-112. old.) Javítások: Szabóné Fischer Zsuzsanna statikustól (unoka, a hagyaték gondozója)

További információk Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia 1965, 98., 99., 100., 102. kép) Rados Jenő: Magyar építészet története. (Műszaki Könyvkiadó 1971, 331-332. old).

Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. (Műszaki Könyvkiadó, 1980 Lőrinczi Zsuzsa – Vargha Mihály: Építészeti kalauz. Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (6BT. kiadása, 1997)

Építészet Magyarországon a két világháború között Fischer József. SULINET ONLINE ÉPÍTÉSZFÓRUM 2001. április 23. 1956-os ki kicsoda ÉPÍTÉSZFÓRUM. Beszélgetés Fischer Józseffel '56 kapcsán IN MEMORIAM Fischer József kiállítás Fischer József emlékkiállítása elé HIRNÖK. Emléktábla egy híres mérnökházaspárnak ÉLETRAJZI BIBLIOGRÁFIA: Fisher József Fischer József villa: Budapest II., Szépvölgyi út ARTNET Magyar Nemzeti Múzeum. In memoriam Fischer József Fischer József életrajz Budapest története a két világháború között Hajós Alfréd Társaság, HÍREK Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929

Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar építészeti szakírók Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:MSZDP-tagok Kategória:MDP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (MSZDP) Kategória:Országgyűlési képviselők (MDP) Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947) Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949) Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:Magyarország miniszterei Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1995-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai