A zenés bohózat a 18. század utolsó és a 19. század első három évtizedében elsősorban Velence és Nápoly, kisebb mértékben Olaszország többi részén elterjedt operaműfaj.
Általában egyfelvonásos vígopera volt, néha balett mellett játszották. Szerkezetileg hasonlít a játékos, kétfelvonásos drámához (amiből vélhetően származik), osztva a koncertek felépítését, de rövidebb recitatívókkal. A szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkező kis színházaknak szánták, a kórusok szinte teljes hiánya és a jelenetek szűkös változása jellemezte (néha a színpadkép ugyanaz marad az előadás teljes időtartama alatt). Gyors tempó, „természetes” karakter és mérsékelt cselekmény is jellemzője volt. Néhány bohózatot a francia stílus befolyásolt, például a comédie mêlée d'ariettes.
A bohózat a tizennyolcadik század kilencvenes éveinek elején kezdett megjelenni, és csúcsát 1800 körül érte el. A legnagyobb sikere Velencében volt, ahol főként a San Moisè Színházban farsang idején adták elő. Ebben a városban alig több mint húsz év alatt 106 librettót zenésítettek meg, néhányat többször különböző zeneszerzők, az összesen 191 olaszországi produkcióból.
A fő librettisták, akik hozzájárultak ehhez az operaműfajhoz, Giuseppe Maria Foppa és Gaetano Rossi voltak, míg a zeneszerzők közül kiemelkednek Giuseppe Farinelli, Pietro Generali, Simon Mayr, Giuseppe Mosca, Gioachino Rossini, Gaetano Donizetti és Vittorio Trento.
Példák a bohózatra A szerelem finomságai, avagy A bohózat nincs kész, de próbálják Gennaro Astarita (Velence, 1773) A négyféle ördög, Gennaro Astarita (Nápoly, 1785) A levél intrikája Simon Mayr Giuseppe Maria Foppa librettójára (Velence, 1797) A megváltozott nők Marcos António Portugal, Giuseppe Maria Foppa librettójára (Velence, 1797) Milyen eredeti! Simon Mayr, Gaetano Rossi librettójával (Velence, 1798) Zeneakadémia Simon Mayr, Gaetano Rossi librettójával (Velence, 1799) Teresa és Claudio Giuseppe Farinelli, Gaetano Rossi librettójára (Velence, 1801) Pamela Giuseppe Farinelli, Gaetano Rossi librettójából (Velence, 1802) Pamela nem házas, Pietro Generali és Gaetano Rossi librettójára (Velence, 1804) Házastársi szerelem Simon Mayr, Gaetano Rossi librettójával (Padova, 1805) A házassági kötelezvény Rossini, Gaetano Rossi librettójából (Velence, 1810) A három férj Giuseppe Mosca, Gaetano Rossi librettójával (Velence, 1811) Szerencsés tévedés Rossini, Giuseppe Maria Foppa librettójával (Velence, 1812) A selyemlétra Gioachino Rossini zenéje Giuseppe Maria Foppa librettójára (Velence, 1812) Az alkalom szüli a tolvajt szerzője Gioachino Rossini, Luigi Prividali librettójával (Velence, 1812) Bruschino úr, Rossini Giuseppe Maria Foppa librettójára komponálta (Velence, 1813) Adina Gioachino Rossini, Gherardo Bevilacqua Aldobrandini librettójával (Lisszabon, 1826) Éljen a mama! Donizetti (Nápoly, 1827) A csengő Donizetti saját librettójára (Nápoly, 1836)
Egyéb projektek
Wikizionario contiene il lemma di dizionario «farsa»
Fordítás
Kategória:Operai műfajok Kategória:Színpadi műfajok