Guckler Károly József Krisztián (Debrecen, 1858. szeptember 4. – Budapest, 1923. augusztus 31.) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, a budai hegyvidék erdőterülete megújításának, valamint a pesti homoktalajok erdősítésének kezdeményezője.

Élete A 17. századi németalföldi örökösödési háború elől előbb Galíciába, majd a Magyar Királyság területére menekült családból származik. 1875-80 között elvégezte a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiát. 1882-ban állt erdőmérnökként a főváros szolgálatába. 1895-től erdőmester, az Erdészeti Hivatal vezetője, 1918-tól főerdőtanácsos.

A főváros környéki sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett, amiért Ghillány Imre földművelésügyi miniszter kitüntetésben részesítette.

Lelkes természetjáróként tagja, majd 1888-tól választmányi tagja volt a Magyarországi Kárpát-egyesület (MKE) Budapesti Osztályának, s annak helyén 1891-ben létrejött Magyar Turista Egyesületnek. 1913-tól tagja a Magyar Turista Szövetség (MTSZ) tanácsának.

Hosszas betegség után 65. évesen hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik, sírhelye: [46/4-1-4/5]

Munkássága A koncepciózus erdőgazdálkodás hiányában a 19. század végére a fővárosi erdőterület állapota leromlott, a Budai-hegység nagy részén szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. A művelés felhagyásával, s a filoxéravész következtében elvégzett kényszerű szőlőkivágás miatt kiterjedt kopár területek alakultak ki. A tölgyerdők megmaradt faállományát főleg tűzifának használták fel anélkül, hogy magok vetésével, vagy csemeték ültetésével pótolták volna. A megmaradt tövek újrasarjadtak, ami sűrű erdőséget eredményezett. A tölgyek egészségi állapota azonban minden egyes sarjaztatáskor romlott; az erdő állománya pusztult.

Guckler Károly egyértelműen a sarjerdőkben látta az erdőpusztulás forrását. Miután 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé, a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket szándékozott ültetni. A kiterjedt munkálatok azonban a főváros lakóinak felzúdulásához vezettek, mert a makkról kelt, lassabban és kevésbé látványosan növekedő tölgyeket sokan nem tudták erdőként elfogadni. A munkálatokat ezért lassabb ütemben, kisebb területeket tarolva és beültetve folytatták, emellett hangsúlyt helyeztek az életképes erdők konzerválására és mérsékelt használattal való megóvására. Guckler az első világháború s azt követő forradalmak alatt ismételten felmerülő erdőkihasználási tervek ellen nagy eréllyel és sikerrel lépett fel.

A budai hegyek kopár részeinek, ezen belül is különösen a Hármashatár-hegy újraerdősítéséhez Guckler a korábbi sikeres bécsi mintákat alapul véve, ideiglenesen kevésbé kényes fekete fenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további talajképzés céljából. Az így megerősödött talaj tette lehetővé, hogy mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos fafajok visszatelepítését a fenyvesállományok helyén.

1914-ben versenyerdősítés során 5342 kataszteri holdon telepítettek erdőket a főváros határában. Az erdőövezet kialakítása részben a pesti oldalon folyt, hogy megkössék a Rákos-patak menti homokot. A munkálatokat Guckler Károly vezette; a miniszteri elismerést főleg e munkájáért kapta.

Aktív természetjáróként munkája során is arra törekedett, hogy megismertesse és megszerettesse az emberekkel a természetet. A fővárosi közgyűlés kezdeményezésére és finanszírozásában ő alakította ki 1917-1918 között a 3,5 km hosszú sétautat, amely a Szépvölgyből kiindulva a Hármashatár-hegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy III. kerület felöli, meredekebb oldalán húzódik végig mintegy 360-370 m tengerszint feletti magasságban, majd a Csúcs-hegy után leereszkedett az Aranyhegyi-patakhoz.

Emlékezete Halála után egy évvel, 1924-ben róla nevezték el a Szépvölgytől a Csúcs-hegyig általa kialakított sétautat a Hármashatárhegyi úttól a Szírt utcáig (Guckler Károly út). (1962-ben ennek első szakaszát a Farkas-torokig Feketesalak útnak nevezték át.) 2018-ban a Pilisi Parkerdő Zrt. e sétaúton alakította ki a Virágos-nyeregig tartó Guckler Károly Tanösvényt. Nevét viseli egy, a Hármashatár-hegy észak-keleti oldalában, a Guckler Károly út mellett álló jókora sziklaképződmény (dolomitbreccsa-tömb). Róla nevezték el a Hármashatár-hegyen 2018-ban átadott nyolcszögletű, körpanorámát nyújtó kilátópontot, a Guckler Károly-kilátót. Emlékét őrzi a III. kerületi önkormányzat által 1993-ban létrehozott Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány (2004-től természetvédelmi célú, közhasznú közalapítványként működik, Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány néven). 2021 óta nevét viseli az 541565 Gucklerkároly kisbolygó.Karikó Katalin és több magyar csillagász is kisbolygót kapott

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek Guckler Károly-kilátó

Kategória:Magyar erdőmérnökök Kategória:A Magyarországi Kárpát-egyesület tagjai Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Debreceniek Kategória:Selmecbányaiak Kategória:Budapestiek Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Hármashatár-hegy