A Hídalmási járás, régebbi írásmóddal Hidalmási járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Hidalmás székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Szilágy és Kolozs megyében fekszik.
Fekvése bélyegkép|263px|Kolozs vármegye közigazgatási térképe 1917-ből A Hídalmási járás Kolozs vármegye északnyugati határa mentén terült el. Nyugaton és északnyugaton Szilágy vármegye, északon és északkeleten Szolnok-Doboka vármegye, keleten és délkeleten a Kolozsvári járás, délkeleten és délen a Nádasmenti járás voltak a szomszédai. A járási székhely Hidalmás a járás északi részén található.
Története 1857-ben 56 község alkotta és a Szilágysomlyói kerülethez tartozott. Az 1876-os közigazgatási reform során került Kolozs vármegyéhez. [doktori értekezés] Neve 1908-ban változott Almási járásról Hidalmási járásra.
1920 után Plasa Hida néven a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott. 1920 és 1925 között négy községet ide csatoltak át Szolnok-Doboka megye Csákigorbói járásából, viszont három község átkerült a Kolozsborsai járáshoz. 1925 és 1930 között még egy községet kapott a Csákigorbói járástól, hármat visszakapott a Kolozsborsai járástól, kilencet viszont átadott az újonnan alapított Egeresi járásnak; a járás új neve Plasa Almașului lett. 1925-ben húsz község alkotta, székhelye Magyarzsombor volt.
A két világháború közötti időszakban a járás képviselője a román parlamentben Emil Hațieganu lett.
A második bécsi döntés után a Hídalmási járás kilenc községet átadott a Nádasmenti járásnak, hatot pedig a Bánffyhunyadi járásnak. A második világháború után visszaállt az 1940 előtti közigazgatási felosztás. 1950-ben új közigazgatási törvény született, amelynek során a megyék helyett szovjet mintára tartományokat alakítottak; ekkor a járások is megszűntek létezni.
Lakossága 1910-ben lakosa volt, ebből görögkatolikus, 5270 görögkeleti, 2964 református, 886 izraelita, 383 római katolikus, 13 evangélikus, 10 unitárius. A lakosság 79,2%-a román, 17,6%-a magyar, 0,5%-a német, 2,7%-a más anyanyelvű volt.
Települései Az 1913-as helységnévtár szerint a járást tíz körjegyzőségben harmincnégy község alkotta:
körjegyzőség település lélekszám Almásnyíresi kj. Almásnyíres 994 Cold 482 Kiskökényes 232 Drági kj. Drág 1298 Milvány 728 Ugróc 706 Hídalmási kj. Almásszentmihály 1441 Bányika 379 Hidalmás 1484 Középlaki kj. Bercse 525 Középlak 903 Nyerce 465 Lapupataki kj. Argyas 315 Forgácskút 679 Lapupatak 458 Vásártelke 321 Magyarzsombori kj. Almásszentmária 642 Kendermál 286 Magyarzsombor 856 Zutor 334 Nagyesküllői kj. Adalin 554 Kisesküllő 723 Nagyesküllő 1064 Ördögkeresztúr 573 Nagypetrii kj. Almástamási 614 Dank 384 Nagypetri 748 Tóttelke 467 Topaszentkirályi kj. Almásdál 557 Almásköblös 348 Topaszentkirály 852 Váralmási kj. Bábony 309 Kispetri 650 Váralmás 1779
Jegyzetek
Kategória:Kolozs vármegye járásai