Balogh Mária (Budapest, 1936. február 28. – 2021. október 17.) Aranytoll-díjas újságíró, szerkesztő, az első magyar női tévériporter, a Magyar Televízió örökös tagja.

Életpályája

Munkáscsaládból származik, édesapja Csepelen volt vasöntő, édesanyja gyári munkás. A közösségért felelős gondolkodást, magatartást, és a szociális érzékenységét otthonról hozta ma­gával. Két testvérét korán elveszítette, az egyik szívbetegen született, a másik agyhártyagyulladásban halt meg 1944 telén. A csepeli bencésekhez járt gimnáziumba. Szülei elváltak és ő édesanyjával Pécsre került. 1953-ban az alakuló pécsi rádióhoz bemondókat kerestek. Harmadikos gimnazistaként jelentkezett az állásra. Bemondónak nem, de riportergyakornoknak felvették és idővel véglegesítették. Ide, a pécsi rádióhoz is eljutott a hamarosan induló és rendszeres adását megkezdő Magyar Televízió híre, mely munkatársakat keresett. Balogh Mária 1958-ban Budapestre került. Előbb a Magyar Rádióhoz, majd – a Bajza utcai MÚOSZ székházban egy szerencsés véletlen találkozásnak köszönhetően, – a Magyar Televízióhoz. Így emlékezett:

1959-től volt a Magyar Televízió munkatársa, ő volt az első női tévériporter. A televízióban először a nőkről készített műsorsorozatot, amelynek címe Lányok-asszonyok volt. Riportjainak állandó visszatérő témái az egyszerű emberek sorsával, problémáival foglalkoztak. Legendás televíziós műsorában, – amelynek címe Ebédszünet volt, – a riportalanyai, a saját környezetükben beszélhettek a közszolgálati televízió nyilvánosságán keresztül, a hétköznapi életüket, munkájukat érintő gondjaikról, problémáikról. Készített riportokat híres emberekkel művészekkel is, például Gagarinnal, Jókai Annával és Várkonyi Zoltánnal.

Számos napi aktuális belpolitikai és érdekvédelmi műsor, dokumentumfilm fűződik a nevéhez.

Vezette a televízió Ifjúsági Osztályát, és igazgatója volt a Miskolci Tévéfesztiválnak. 1995-ben ment nyugdíjba.

2013 óta a MÚOSZ Tiszteletbeli tagja volt, 2019-ben Aranytoll-díjat kapott.

Magánélete Férje Litvai Tamás mérnök volt, akivel 1968-ban kötöttek házasságot és akitől később elvált. Egyedül nevelte mozgássérült, fogyatékkal élő unokaöccsét, aki négyévesen került hozzá. Élete utolsó évtizedében Székesfehérváron élt.

Fontosabb televíziós munkáiból

Lányok-asszonyok Sokszemközt Munkások, vezetők egymás közt Mi újság? A Hét Ebédszünet Beszédtéma – beszéljünk róla! Sorsok

Díjai, elismerései Kiváló Dolgozó Munka Érdemrend (bronz és ezüst fokozat) SZOT-díj (1972) Magyar–Szovjet Kormányközi Bizottság Díszoklevél Kiváló Munkáért díj Aranytoll díj (2019)

Jegyzetek

Források

Tévékönyv (Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1985) Televíziós Művészek Társasága – Balogh Mária Az emberi sorsok riportere Baloghmari örökös tagsága – 168.hu

Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2021-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:Magyar riporterek Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Aranytoll díjasok