A Jó Pásztor Bizottság a magyarországi zsidómentés ügyéért a II. világháború alatt (1942) létrehozott református szervezet.JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 414. „A Bizottság célja volt egyrészt a zsidótörvények által hátrányos megkülönböztetésben részesített egyháztagok különleges lelkigondozása és védelme, másrészt általában a hivatalos egyházi Izráel-misszió föladatainak hordozása. A cél elérésére a Bizottság lelkésze konferenciákat rendezett, előadásokat tartott, istentiszteleteket, bibliaórákat vezetett, megszervezte országosan a munkaszolgálatosok lelkigondozását és védelmét, rendszeresen látogatta az internáló táborokban levőket .”BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 54–55.
A Bizottság megalakulása A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje 1942. október 20-án hozta létre a „Jó Pásztor” Missziói Albizottságot a 9465/1942. számú határozatával. Egyházi tisztségénél fogva Ravasz László református püspököt tekinthetjük a Bizottság megalapítójának, a szervezet elnöke Muraközy Gyula lett, a szolgálat vezetésére pedig a zsidó származású Éliás József kapott lelkészi és titkári megbízást.A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97, lásd még BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 54.63; KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 160.162; JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 414; HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 73–74; HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189.
Jakab Attila szerint a Bizottság létrejötte összefügghet Anglia hadüzenetével (1941. december 6.), amely bizonyára negatívan hatott a skót misszió zsidómentő és zsidótérítő tevékenységére Magyarországon,JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 415. a misszionáriusokat a háború idején ugyanis hazahívták.
A Jó Pásztor Bizottság tagjai voltak például Bereczky Albert, Kádár Imre, Dobos Károly, Nagy Gyula, Borsos Sándor, Benkó Ferenc ny. államtitkár, Kárpáthy Géza törvényszéki bíró.HORVÁTH: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01.
A szervezet a Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség lelkészi hivatalában (Budapest, Szabadság tér 2.) kapott ellenszolgáltatás nélkül helyiségeket, majd 1944. március 1-jétől külön költöztek.A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97; BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63.
A Bizottság céljai és működése A Jó Pásztor Bizottság elsődleges célja a zsidó vallásból „áttért református egyháztagok lelkigondozása és szükséghez képest anyagi segítése”,BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63. lelki, szociális és karitatív gondozása.MOLNÁR: Szeretetszolgálat (1983), 400. A cél elérésére érdekében széleskörű tevékenységet folytatott a Bizottság.A tevékenységek szerepelnek az 1944.május 4-i konventi jegyzőkönyvben, lásd A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97. Kovács Ábrahám 14 pontban listázta fel a levéltári források alapján feltárható tevékenységi köröket, lásd KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 162–164. A bizottsági tevékenység egyik területe az evangelizálás, igehirdetés volt. A Bizottság missziói konferenciákat rendezett, előadásokat tartott, istentiszteleteket, bibliaórákat vezetett. Ide tartoztak az ún. áttérési tanfolyamok is.KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 163.
Egy mási jelentős tevékenységi kör a publikálás és iratterjesztés volt. A Bizottság Bibliákat és egyéb kegyességi olvasmányokat juttatott a munkaszolgálatosoknak, valamint körlevelekkel és sajtóközleményekkel is végezte a vigasztalás és bátorítás szolgálatát.HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 74; KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 163. A közvélemény tájékoztatásának egy fontos mozzanata volt, amikor Éliás Józsefen keresztül a Bizottság részt vett abban az akcióban, amely fényt derített az auschwitzi haláltáborban folyó szörnyűségekre. Az ellenállás egyik meghatározó alakja, Soos Géza református lelkész révén Éliás József megkapta az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát, amely vélhetően 1944 májusában került Magyarországra. A Bizottság titkárnője, Székely Mária fordította le magyar nyelvre és házilag sokszorosították. Ezt követően a példányokat eljuttatták az egyházak vezetőihez.HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 76; HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 190.
Fontos bizottsági feladat volt a látogatás szolgálata is. A Bizottság tagjai látogatták a rászoruló családokat, a munkaszolgálatosokat és az internáló táborokban lévőket.HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189. A látogatás részben lelkigondozást jelentett, részben pedig materiális segítséget ruha, lábbeli, pénzsegély, élelem, lakhatás formájában.BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63; HORVÁTH: Zsidómentő szolgálat (2012), 74; KOVÁCS: Krisztus követése es a zsidómentés (2015), 163.
A lelkészek, diakónusok menleveleket, keresztleveleket is szereztek a zsidóság mentésére. A noszvaji Lakatos Etelka Árvaház hadi és honvédelmi árvák számára lett kialakítva. „Az intézményt a Jó Pásztor Albizottság a Lakatos Etelka Árvaotthon Bizottságával tizenkét évre bérbe vette jelképesen évi egy pengőért.”MREZSLEV. 2. e. 100. d. 2877/1944 levéltári adata alapján így GÉRA: Református karitatív intézmények (2006), 164. Lásd még A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 94. Ezen kívül a szervezet gyermekotthont, népkonyhát és szegénygondozó intézetet tartott fenn. Éliás József beszámolója szerint: „1944. október 1-jétől 1945. február 1-jéig összesen kétezren találtak menedéket, oltalmat gyermekotthonainkban: 1580 gyerek és 420 felnőtt.”Horváth Erzsébet a Jó Pásztor körlevél, 1945. június-július. 10. MREZSLEV. 15. f. adatát közli, lásd HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189, hasonlóan JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 418.
A Jó Pásztor Bizottság a mentési ügy fontosságára való tekintettel szorgalmazta az ökumenikus együttműködést is, amit egyrészt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekmentő tevékenysége fémjelez, másrészt a római katolikus Szent Kereszt Egyesülettel való hatékony kooperáció.BOLYKI–LADÁNYI: Magyarországi Református Egyház 1918–1948 között (1999), 63; HORVÁTH: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben (2014), 189. 1945-ben az Erdélyi Református Egyház is csatlakozott ehhez a szolgálathoz, amikor 1945. augusztus 6-án Kolozsvárott megalakult a „Jó Pásztor Misszió Baráti Társasága”.Lásd a Zsinati Levéltár leírásában: http://zsinatileveltar.hu/tartalom/reformatus-egyetemes-konvent-jo-pasztor-misszio-albizottsaga-iratai, letöltés dátuma: 2021. 06. 01. A Jó Pásztor missziónak a Romániai Magyar Református Egyházban folytatott tevékenységéről Tőkés István ír egyháztörténeti munkájában, lásd TŐKÉS: A Romániai Magyar Református Egyház Története 1944–1989 (1990), 115–116.
A szervezet megszűnése A Jó Pásztor Bizottság a II. világháborút követően egy darabig még működött, a szakirodalom többféle évszámot is említ a szervezet megszűnési dátumaként. A Zsinati Levéltár leírása szerint a Jó Pásztor Bizottság „1950-ben, a nagy átalakulás keretében szűnt meg szervezetileg is.”http://zsinatileveltar.hu/tartalom/reformatus-egyetemes-konvent-jo-pasztor-misszio-albizottsaga-iratai, letöltés dátuma: 2021. 06. 01. Jakab Attila az 1951-es évet tekinti a felszámolás évének,JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 416. ebben az évben mozdítják el hivatalából Éliás Józsefet is.LÁNYI: Méltatlanul (2020), 155. A Veszprém megyei életrajzi lexikon adata szerint 1953-ig szolgál Éliás a Jó Pásztor Bizottságnál, lásd VARGA (főszerk.): Veszprém megyei életrajzi lexikon (1998), http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/tart.htm , letöltés dátuma: 2021. 06. 01. A szekunder szakirodalmi források alapján a Bizottság megszűnése 1950–1953 közé datálható. 1944. október 15. után a nyilas hatalomátvétellel a Bizottság lehetőségei minimálisra csökkentek minden területen.
Meghatározó személyek
Muraközy Gyula Muraközy Gyula (Budapest, 1892. május 13. – Budapest, 1961. augusztus 31.)Bővebb életrajzát lásd pl. KOVÁCS: Száz éve született Muraközy Gyula (1992), 50–58; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 591–600. Muraközy Gyula önéletrajzát a Ráday Levéltár őrzi (D/7c 1937. augusztus 2.). Muraközy Gyula 1914-ben fejezte be budapesti teológiai tanulmányait, majd Montouban tanult egy tanévet. Tanulmányai után 1918-ig Budapesten, a Kálvin téren szolgált segédlelkészként, majd 1918–1932 között Kecskeméten volt lelkipásztor, közben hosszabb ideig külföldön is tartózkodott (Svájc, Franciaország, USA). 1932-től ismét a Kálvin téri gyülekezetben lett lelkipásztor, Ravasz László püspök mellett. A Dunamelléki Református Egyházkerületben tanácsbírói és főjegyzői tisztségeket is betöltött, szerkesztett hetilapot (pl. Református Élet 1933–1944), számos tanulmányt és prédikációt publikált és szépírói vénával is rendelkezett.ZOVÁNYI: Egyháztörténeti lexikon (31977), 415; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 591–592.595. Mint konventi missziói előadó kapott elnöki megbízatást a Jó Pásztor Bizottságban az 1942-es alapítást követően.A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve (1944), 97; JAKAB: A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége (2013), 414; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 597. 1955-ben kényszernyugdíjazták, 1957-ben rövid ideig vezeti a MRE Konventi Irodáját, és visszatér Kálvin térre.HORVÁTH: Ravasz László és a zsidómentés, http://zsinatileveltar.hu/ravasz-laszlo-es-a-zsidomentes, letöltés dátuma: 2021. 06. 01; KISS: Társadalmi kérdések (2006), 599–600.
Éliás József Éliás József (Budapest, 1914. október 5. – Debrecen, 1995. január 3.)