bélyegkép|A Magyar Honvédség logója A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (korábban: Zrínyi 2026) a Magyar Honvédség haderőfejlesztési programja, amely azt tűzi ki célul, hogy a Honvédség a régió egyik legkorszerűbb hadereje legyen 2026-ra. 2016. december 20-án Simicskó István honvédelmi miniszter meghirdette a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi-haderőfejlesztési programot, amely több évtizedes műszaki és infrastrukturális lemaradás ledolgozását célozta meg. A minden fegyvernemet érintő fejlesztési programmal párhuzamosan egy hadiiparfejlesztési program is megvalósul: amelyik eszköz beszerzésénél erre lehetőség volt, ott hazai gyártás, összeszerelés vagy valamilyen más gazdasági ellentételezés is megvalósul. Ennek köszönhetően a honvédelemre fordított kiadások egy része megtérül illetve a beszállítói láncokon keresztül élénkíti az ország gazdaságát.
Az eredetileg 2026-ra lezárni tervezett program egyre inkább bővülni látszik és a kormányzat képviselői már inkább Zrínyi 2030-ról beszélnek. 2022 májusában döntés született a program felgyorsításáról a megváltozott európai biztonsági helyzet okán.
2022 november közepére elkészült a Haderő Fejlesztési Program átdolgozott, a következő 10 évre vonatkozó tervezete, amely az ukrajnai háború tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált kihívásokra is választ ad. Novák Katalin köztársasági elnök 2022. november 15-i hatállyal felmentette tisztségéből Maróth Gáspárt, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárát, aki kormánybiztosként, majd államtitkárként elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt években a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megteremtéséért.
2022 után a gazdasági nehézségek miatt a haderőfejlesztés üteme lelassult, az új eszköz beszerzések megritkultak. Jellemzően csak a már korábban megrendelt technikai eszközök beérkezéséről szólnak a hírek.
A fegyverbeszerzéseknek a 2026-tól induló európai uniós SAFE-program adhat ismét lendületet, amely kedvező feltételekkel biztosít hitelt az abban rész vevő országoknak. A program keretében csak európai fejlesztésű és gyártású fegyverek szerezhetőek be. Magyarország 16,2 milliárd eurót igényelt a SAFE programból, ami többszöröse annak amit 2016 óta Honvédség fejlesztésére költött az ország.
A fejlesztés szükségessége A fejlesztés szükségességének okaira a Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája című dokumentum ad választ.
Mint írják, a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyszerre magában foglalja a hadiipar és a haderő fejlesztését is, erre azért van szükség, mert bár Magyarország egyetlen államot sem tart ellenségének, a nemzeti önerő a 21. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. Az orosz-ukrán konfliktus, a közel-keleti és észak-afrikai polgárháborúk új fenyegetést jelenthetnek Európára és Magyarországra egyaránt. Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség miatt a NATO főerejét adó amerikai fegyveres erők figyelme és erőforrásai is egyre inkább az ázsiai térségre koncentrálódnak. Szükséges tehát, hogy Európa országai önálló védelmi képességeiket fejlesszék, erősítsék.
A magyar haderő gyors ütemű fejlesztését a Honvédség eszközeinek és infrastruktúrájának elavultsága, rossz műszaki állapota teszi szükségessé. Az évtizedeken át tartó alulfinanszírozottság és leépítés eredményeként a 2010-es évekre néhány kisebb külföldi missziót leszámítva a Honvédség gyakorlatilag alkalmatlanná vált bármilyen hadműveletben való részvételre. A megváltozott nemzetközi környezetnek és az ehhez igazodó NATO elvárásoknak megfelelően a Honvédség fejlesztése szükségessé és halaszthatatlanná vált.
A NATO elvárásokhoz igazodva a Magyarország Nemzeti Katonai Stratégia meghatározza a Honvédség részére az elérendő szervezeti formákat: egy nehéz-, egy közepes- és egy különleges rendeltetésű dandár létrehozását és hadrendbe állítását tűzte ki célul. A stratégia a védelmi beszerzéseket és a védelmi költségvetést is hozzárendeli a sikeres megvalósításhoz.
A Honvédség finanszírozása a tervek szerint 2024-ben éri el a NATO felé vállalt 2%-os GDP arányt, amit fenntartva hosszú távon biztosítható a korszerű eszközpark és infrastruktúra illetve megfelelő szakmai és bérszínvonal.
Oroszország ukrajnai inváziója következtében megváltozó biztonsági helyzet miatt 2022 májusában a magyar kormány úgy határozott, hogy a Zrínyi programot felgyorsítja és 2030-ig tervezett beszerzéseket és beruházásokat 2027-28-ra szeretné megvalósítani. A program gyorsításának korlátai elsősorban a szűkös hadipari kapacitások illetve a gazdasági nehézségek lehetnek.
A magyar hadiipar fejlesztése 2015-ben harminc-harmincöt védelmi és biztonságtechnikai profilú cég volt Magyarországon a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megtervezésekor; ez nagyon kevés nemhogy ahhoz, hogy egy ország haderejét, hanem akár annak bizonyos kulcselemeit el lehessen látni haditechnikai eszközökkel.
A meglévő korábbi hazai fegyverzetgyártó vagy hadiipari kapacitások a Zrínyi 2026 programhoz minimálisan tudtak kapcsolódni, és a szükséges felszerelés a gyártását nem, vagy nagyon kevés elemében tudták biztosítani. Ezért döntött úgy a kormányzat, hogy európai védelmi iparra teszi a voksot: szétnéztek, hogy milyen európai védelmi ipari opciók vannak, és hol lehet részben a már meglévő ipari kapcsolatokon alapulva bízni abban, hogy a hosszú távú elköteleződés meg fog térülni mindkét félnek.
Végül a német iparra esett a választás, aminek vannak nagyon racionális okai. Részben van már egy nagyon komoly ipari együttműködés – például a gépjárműipar terén –, amihez már egy mérnöki és fejlesztő mérnöki munka is kapcsolódik, és ugyanezt szeretné védelmi ipari területen is bizonyos szegmensekben megteremteni a kormányzat:
Az a terv például, hogy legyen a Lynx harcjármű gyártása Magyarországon, és legyen hozzá kapcsolódó innováció, kutatás-fejlesztés is, bekapcsolva néhány már meglévő és újonnan létrehozandó hazai kutatás-fejlesztési központot. Vannak olyan, a nemzeti haderő alapellátáshoz szükséges gyártási kapacitások, amit magyar fennhatóság alatt kívánnak megteremteni: ilyen az említett lőpor, lőszer, kézi lőfegyver, bizonyos tüzérségi lőszerkategóriák. Vannak olyan elemek, amiket nagyon hasznos és célszerű lenne így megteremteni, de idő és pénz hiányában nem tudnánk belátható időn belül előállítani ezeket. Ilyenek a fejlett nagy fegyverrendszerek: különféle rakétarendszerek, harckocsik vagy páncélozott szállító járművek. Ezért inkább az állam bevásárolja magát a védelmi ipari termelési láncba. Cél, hogy legyen egy leányvállalat itthon, majd a következő lépésben valamilyen innovatív fejlesztésnek vetnénk alá a már bevált, működő kész terméket – például a Lynxet. Ezt igyekszünk tovább értékesíteni, illetve perspektivikusan 20-30 éven belül még tovább fejlesztenénk bizonyos szegmenseket. Ezek olyan, a német csúcstechnológián alapuló világszínvonalú piacképes termékek lennének, amiket el tudunk adni.
A szövetségi rendszerünkkel szemben ellenérdekelt államokat leszámítva politikai megkötések nincsenek, hogy melyik országból szerezzen be fegyvereket Magyarország, ám alapvetően a német-török-izraeli "háromszög" érvényesül a kedvező ipari együttműködési lehetőségeknek és magas műszaki színvonalnak köszönhetően. A magyar hadipar újjáteremtésében a kulcsszerep a német Rheinmetall vállalaté lett, amely számos, a magyar állammal közös beruházást valósít meg hazánkban.
2022 szeptemberében a nagy múltú csehországi AERO Vodochody AEROSPACE a.s. repülőgépgyártó vállalat 80%-os tulajdon részét áttételesen birtokló HSC Aerojet Zrt. a magyar állam tulajdonába került. Az illetékes miniszter az állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-t jelölte ki, amely a magyar állami tulajdonú hadipari vállalatokat hivatott összefogni.
2022 december 15-én a várpalotai lőszergyár-komplexum alapkőletétele megtörtént. A Rheinmetall vállalat és magyar állam közös beruházásaként megvalósuló lőszergyár várhatóan 2024 végén kezd termelni. A komplexum területén egy RDX-et előállító robbanóanyag gyár is épül majd, valamint magyar állami tulajdonban lévő HDS vállalat aknagránát-gyára is ide települ majd. Közepes kaliberű lőszergyár 2024 októberében el is kezdte a termelést.
Beszerzések, infrastrukturális és ipari fejlesztések
Grafikus összefoglaló beszerzések ütemezéséről A fontosabb eszközbeszerzések és azok megvalósulása idővonalon ábrázolva alább láthatóak 2022 novemberi állapot szerint. Fontos megjegyezni, hogy a szállítási időkben akár fél-egy éves csúszások is lehetségesek az eredeti tervekhez képest.
Szárazföldi erők 900x900px
Légierő 900x900px
Főbb események időrendben Az alábbiakban a már ismert hadi beszerzések, fejlesztések valamit az azokhoz köthető ipari beruházások kerülnek bemutatásra időrendi sorrendben, a főbb mérföldköveket is jelezve. A feltüntetés sorrendje az információ nyilvánosságra kerülésének időpontját követi, nem a beszerzésre vonatkozó szerződés kötését – noha sok esetben kettő fedheti egymás. Az adott év védelmi célú kiadásainak mértéke a Világbank adatbázisa alapján kerül közlésre.
N.A. = nincs adat
2016 beszerzései és eseményei Katonai, védelmi kiadások összege: 1,289 milliárd USD
Katonai, védelmi kiadások mértéke a GDP százalékában: 1,003% +DátumBeszerzés / beruházás tárgyaMennyiségKöltségRövid leírásKép2016. augusztus2015M gyakorló ruha bemutatásaN.A.N.A.Az új, MultiCam terepmintát utánzó gyakorló egyenruha váltja majd az összes korábbit. A kényelmesebb és praktikusabb zubbony mintázatát úgy alakították ki, hogy többféle terepen is kellőképpen elrejtsen – erdőtől a sivatagig bárhol alkalmazható. A hadgyakorlatokról publikált fotók alapján megállapítható, hogy az új gyakorló ruházat a Kárpát-medence erdőkkel tarkított füves-pusztás tájain kiválóan elrejti a Honvédség katonáit. 150x150px
2017 beszerzései és eseményei Katonai, védelmi kiadások összege: 1,463 milliárd USD
Katonai, védelmi kiadások mértéke a GDP százalékában: 1,027% DátumBeszerzés / beruházás tárgyaMennyiségKöltségRövid leírásKép2017. márciusMistral légvédelmi rakétarendszer korszerűsítéseN.A.N.A.A Honvédség Mistral 3 rakéták szerzett be MATIS MP3 hőkamerákkal együtt a kis hatótávolságú légvédelmi tűzegységei modernizálásához. Ezzel együtt megkezdődött a radaros MCP tűzvezetési pontok modernizációja is. 150x150px2017. márciusAlapfokú kiképző repülőgépek beszerzése2+2N.A.Márciusban érkezett Szolnokra két Zlin Z–242L és két Zlin Z–143LSi típusú kiképző repülőgép. 150x150px
2018 beszerzései és eseményei Katonai, védelmi kiadások összege: 1,792 milliárd USD
Katonai, védelmi kiadások mértéke a GDP százalékában: 1,117% DátumBeszerzés / beruházás tárgyaMennyiségKöltségRövid leírásKép2018. februárAirbus A3192 db N.A.Megérkezik Kecskemétre Honvédség a 2 db Airbus A319-es csapatszállító katonai repülőgépei. A használtan vásárolt repülőgépek várhatóan másfél évtizeden át lesznek szolgálatban.150x150px2018. februárCZ kézi lőfegyverekkb. 200.000 dbN.A.Bejelentik, hogy a cseh CZ fegyvergyárral kötött megállapodás értelmében Magyarországon fogják gyártani licenc alapján a Honvédség kézi fegyvereit. Augusztusban be is mutatták az új kézi fegyvereket: CZ Bren 2 gépkarabélyt, a Scorpion EVO3 géppisztolyt és CZ P-07 és P-09 pisztolyokat. Ezek váltják szovjet-orosz eredetű kézi lőfegyvereket. A fegyverek licencgyártása a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. kiskunfélegyházi üzemében történik. 2018 decemberében már 10 ezer új fegyver volt a Honvédség birtokában.150x150px