A Munkástanácsok Országos Szövetsége magyar keresztény értékrendű szakszervezeti konföderáció (szövetség).
A szövetség 1990. július 14-én alakult több, mint 80 munkástanács részvételével, a konföderáció honlapja szerint "a munkástulajdont és munkás-önigazgatást hirdetve az 56-os forradalom munkástörekvéseinek szellemi örököseként".
A Munkástanácsok tagszervezeteinek összesített taglétszáma 2023-ban közel ötvenezer főt tesz ki.
Története Az 1956-os Munkástanácsok örököseként először 1989 augusztusában alakult újra munkástanács, az akkor 2000 főt foglalkoztató Herendi Porcelángyárban, spontán módon, az éves prémium elosztása feletti felháborodás és a gyár vezetésével szembeni elégedetlenség nyomán. A munkásokat képviselő Palkovics Imre a konfliktus közepette jogi tanácsokért az akkori veszprémi ügyvédhez, a későbbi belügyminiszter Horváth Balázshoz fordult jogi segítségért, aki a munkástanács megalapításában is segített. Az üzem dolgozóinak nagy többsége, 1700 fő csatlakozott.
Ezt követően sorra alakultak munkástanácsok az ország más részein is – becslések szerint 1990 elejéig 30 és 50 közti számban –, egyelőre nem szakszervezetként (ez a szó lejáratódott a kommunista rezsim idején), hanem a munkások önigazgatását támogató mozgalomként. Munkástanács alakult többek közt a Péti Nitrogénműveknél, a Gyomaendrődi Hőtechnikai és Gépipari Vállalatnál, a Volánbusz Vállalat Kelenföldi Üzemigazgatóságánál, a Rába Vagon- és Gépgyár Mosonmagyaróvári Gyáregységénél, a Lenin Kohászati Műveknél, a Dunaújvárosi Vasműben, a Videotonnál stb. Társadalmi összetétele Felmérések szerint a szövetség tagjainak jórésze fizikai munkás. Hagyományosan a fiatalabb korosztályokból kerülnek ki, a tagok mintegy fele mondja vallásosnak magát – de jelentős azoknak az aránya, akik nem járnak hetente misére –, a vezetők tipikusan vallásos emberek. A tagok a többi szakszervezeti konföderációhoz képest rosszabbak a jövedelmi viszonyaik, egy 1994-es felmérés szerint jelentős arányban három-négy gyermekes emberek. Későbbi felmérés szerint a tagok átlagos gyermekszáma 1.8, amely meghaladja az országos átlagot, a gyermektelenek aránya elenyésző.
Nemzetközi kapcsolatai A Munkástanácsok Országos Szövetsége aktív szerepet vállal a nemzetközi szervezetek munkájában. Tagja a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ITUC- International Trade Union Confederation, http://www.ituc-csi.org), az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC- European Trade Union Confederation http://www.etuc.org), a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA, Európai Keresztény Értékrendű Szakszervezetek Képzési és Együttműködési Fórumának) http://www.eza.org részt vesz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) folytatott munkavállalói érdekképviseleti munkában http://www.ilo.org.
Szervezete A konföderációnak ágazati és munkahelyi tagszervezeti vannak, amelyek többek közt feldolgozóipari, rendvédelmi, közigazgatási, bányász, közszolgáltatások (pl. posta, vízművek, közösségi közlekedés) területén működő, egészségügyi, áruszállítói, vegyipari és pedagógus szakszervezeteket tömörítenek.
A Szövetség elnöke Palkovics Imre.Elnökség: Dr. Szabó Imre Szilárd (ügyvezető alelnök), Baumgartner Lajos (gazdasági alelnök) Holecz Gábor (közszféráért felelős alelnök), Kozma Zsolt (versenyszféráért felelős alelnök).
Jegyzetek
Források http://munkastanacsok.hu/bemutatkozas/ Szalai Erzsébet: A civil társadalomtól a politikai társadalom felé. Munkástanácsok 1989-1993 (T-Twins Kiadó, 1994) - az igazi szervezettörténet személyes élményekkel Munkástanácsok Akadémia: https://web.archive.org/web/20140202092613/http://okt.munkastanacsok.eu/ Emberközelben. Húszéves a Munkástanácsok Országos Szövetsége; szerk. Vasvári Erika; MOSZ, Bp., 2010 25 éves a Munkástanácsok Országos Szövetsége; szerk. Borus Judit, Idrányi Flóra, Ladán Éva, MOSZ, Bp., 2015
munkastanacsok