A Mixophyes balbus a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Mixophyes nembe tartozó faj.
Előfordulása
Ausztrália endemikus faja. A Nagy-Vízválasztó-hegység keleti lejtőin Új-Dél-Wales államban és Victoria államban honos a Cann-folyó vízgyűjtő területétől a Timbarra mellékfolyóiig, 1400 m-es tengerszint feletti magasságig. Elterjedési területének mérete körülbelül 110 000 km².AmphibiaWeb A fajt Victoria államban csak három alkalommal figyelték meg, és ma már úgy vélik, hogy ebben az államban kihalt.Gillespie, G.R. and Hines, H.B. (1999). Status of temperate riverine frogs in south-eastern Australia. Declines and Disappearances of Australian Frogs. A. Campbell, eds., Environment Australia, Canberra, 109-130. A faj visszaszorult és eltűnt Új-Dél-Wales számos olyan helyéről is, ahol korábban gyakori volt.Mahony, M., Knowles, R., and Pattinson, L. (1997). 4. Stuttering Barred Frog, Mixophyes balbus. Threatened Frogs of New South Wales: Habitats, Status and Conservation. H. Ehmann, eds., Frog and Tadpole Study Group of NSW, Sydney, 66-71.Anstis, M. and Littlejohn, M.J. (1996). The breeding biology of Litoria subglandulosa and L. citropa (Anura: Hylidae), and a re-evaluation of their geographic distribution. Transactions of the Royal Society of South Australia, 120, 83-99. Az 1990 óta végzett felmérések során Új-Dél-Wales keleti részén csak néhány helyen találtak egyedeket.Lemckert, F. and Morse, R. (1999). Frogs of the timber production forests of the Dorrigo escarpment in northern New South Wales: an inventory of species present and the conservation of threatened species. Declines and Disappearances of Australian Frogs. A. Campbell, eds., Environment Australia, Canberra, 72-80. Bár a populáció méretéről tényleges becslések nem állnak rendelkezésre, ahol a közelmúltban populációkat regisztráltak, ott a faj alacsony számban fordul elő.
Megjelenése
Nagytestű, akár a 10 cm testhosszúságot is elérő békafaj.FrogID, Australian Museum Háta barna vagy szürkésbarna, középen egy sötétebb hosszanti csíkkal vagy foltok sorozatával. Orrlyukától szeme utáni területig egy fekete csík húzódik, orra hegyén fekete háromszög alakú folt található. Hasa fehér vagy sárga. Pupillája függőleges elhelyezkedésű, a szivárványhártya sötétbarna, felső felében kék félholddal. A lábakon és a karokon sötét vízszintes sávok vannak. Mellső lábainak ujjai között nincs úszóhártya, a hátsókon háromnegyed részig van; ujjai végén nincsenek korongok.Western Australian Museum
Életmódja
Tavasztól őszig, eső után szaporodik. A nőstény a petéket laza csomókban rakja le nagyon sekély vízbe, sziklás patakok mellé ásott nedves kavics- vagy levélaljafészkekbe.Frogs of Australia Az ebihalak akár 8 cm hosszúak is lehetnek, és sötétszürke vagy majdnem fekete színűek. Gyakran a víztestek alján maradnak, és legalább 15 hónapig tart, amíg békává fejlődnek.
Természetvédelmi helyzete
A vörös lista a sebezhető fajok között tartja nyilván. Populációja csökken, több védett területen is megtalálható.
Jegyzetek
Források
Straughan, 1968 : A taxonomic review of the genus Mixophyes (Anura, Leptodactylidae). Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, vol. 93, p. 52-59 (eredeti publikáció). Amphibian Species of the World 6.0 A Mixophyes balbus az AmphibiaWeb oldalon
Kategória:Kétéltűfajok Kategória:Ausztrália kétéltűi Kategória:Mixophyes