A civil szervezet olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés. Nemzetközi megközelítésben nevezik egyszerűen nem kormányzati szervezeteknek (angolul non-governmental organization, NGO, ejtsd: endzsíou), önkéntes szervezeteknek vagy nonprofit szervezeteknek is őket, de ilyenkor is mögé értik az összes többi, alább részletezett feltételt.
Kritériumai
Általában konszenzus van a következő feltételek megköveteléséről: nem kormányzati szervezetek – nem függnek közvetlenül a kormányzattól, sem jogilag, sem intézményesen nem tagolódnak be az állami szektorba önszerveződések – saját akaratból jöttek létre és ez határozza meg működési elveiket is nonprofit szervezetek – nem profitcélok vezérlik, az esetleges profitot deklarált céljaikra költik intézményesültek – jogi személyek, szervezeti és működési szabályzatuk van, folyamatosan működnek önszabályozók – működési szabályaikat maguk alkotják, a közös döntések végrehajtását maguk ellenőrzik önkéntesek, öntevékenyek, jótékonyak – ez a tevékenységükre, a vezetésre és a nekik nyújtott adományokra is igaz, legalább egy minimális szinten közhasznú szervezetek – közvetlenül vagy közvetve a közjót szolgálják – ehhez nem szükséges formális jogi minősítés
Nem sorolják a civil szervezetek közé: a pártokat, amelyek közvetlen célja a kormányzati hatalom megragadása, az egyházakat, amelyek hierarchikus szervezetek, tagjaik tevékenységét szervezik a szakszervezeteket, amelyek tagjaik érdekeit szolgálják
Története
Az első ilyen nemzetközi szervezetnek a solferinói csata után létrejött Nemzetközi Vöröskeresztet tekintik (bár mai formájában már nem nem-kormányzati szervezet). Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb.). Az NGO-k működése az egyes országok joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk. 2014 óta minden év február 27-e a civil szervezetek világnapja.
Története a magyar jogban A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet és az egyházat), A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a társadalmi haszonnal járó, közérdek előmozdítását felvállaló csoportoknak ad jogi kategóriát.
Újraszabályozás 2011-ben A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról vagy informálisan civil törvény nem pontosan a civil szervezetek körét szabályozza, hanem az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket. Így hatálya a civil szervezeteken túl kiterjed a pártokra, szakszervezetekre, biztosító egyesületekre, sportegyesületekre, sportszövetségekre, vallási egyesületekre, polgárőr-szervezetekre, nonprofit gazdasági társaságokra, illetve olyan szervezetekre, amelyek létrehozó törvénye ezt előírja (pl. Magyar Tudományos Akadémia). A pártokat és szakszervezeteket ugyanakkor nem szabályozza részletesen, azt külön törvényre hagyja. Nem terjed ki viszont hatálya az olyan alapítványokra, amelyek az egyesülési jogon kívül jöttek létre.
A törvény meghatározása szerint civil szervezet a civil társaság, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével, valamint az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével.
Néhány híresebb nemzetközi NGO Lions Clubs International, a Lions Klubok Nemzetközi Szervezete, az ENSZ egyetlen NGO-ként aláíró alapító tagja, melyet a Financial Times a legjobb NGO-nak nevezett meghttps://temp.lionsclubs.org/EN/pdfs/lcif/lcif609.pdf WWF International Greenpeace Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières) Transparency International Amnesty International Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (Association of Central and Eastern European Electoral Officials)
Jegyzetek
Források
További információk
Besenyő János, Lóderer Balázs: Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei, Hadtudomány, XXIII. évfolyam, 2013/3-4 szám, 97-103. o. civil.info.hu Alapítvány – egyesület https://web.archive.org/web/20200320224703/http://ado.zug.hu/ kisokos Kinek adjuk adó 1% felajánlásunkat? https://web.archive.org/web/20200420192340/https://adoegyszazalek.lap.hu/ Suller Krisztina: A civil szervezetek alapító okirata, alapszabálya, működésük alapjai, tipikus és atipikus foglalkoztatási formái; Penta Unió Zrt., Budapest, 2016 Nárai Márta–Reisinger Adrienn: A civil/nonprofit szervezetek működési keretei; Universitas-Győr, Győr, 2017 Civil szervezetek segítő tevékenysége az oktatásban; szerk. Fekete Richárd; NFA, Dunaújváros, 2018 (NFA füzetek) Civil kézikönyv. Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez; szerk. Kalász Ágnes, Palik Zoltán, Zádeczkiné Felhős Enikő; ERKE, Miskolc, 2019– Civil szervezetek területfejlesztő szerepe. Civil interdiszciplináris együttműködések; szerk. Fekete Richárd; NFA, Dunaújváros, 2019 (NFA füzetek) Bucher Eszter: Civil szervezetek a terület- és településfejlesztés terén; Institutio, Pécs, 2019 Támogatás és támadás. Női civil szervezetek az illiberális demokráciában; szerk. Fejős Anna, Szikra Dorottya; Társadalomtudományi Kutatóközpont, Bp., 2022
Kategória:Civil szervezetek