A bikapók (Eresus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályábam a pókok (Araneae) rendjébe sorolt bikapókfélék (Eresidae) családjának névadó neme.
Magyar nevét azért kapta, mert a hím veszélyhelyzetben fejét leszegi mint a bika, potrohát pedig felemelve tartja.
Származása, elterjedése
Valamennyi faja a palearktikus faunatartományban él. A környezeti hatásokra valamennyi faja érzékeny, ezért előfordulásuk teljes elterjedési területükön foltszerű.
Magyarországon négy faja ismert: deres bikapók (Eresus hermani) skarlát bikapók (Eresus kollari) sárgafejű bikapók (Eresus moravicus) mediterrán bikapók (Eresus walckenaeri)
Újabb kutatásokGábor Kovács, István Prazsák, János Eichardt, Gábor Vári, Henrik Gyurkovics: A new ladybird spider from Hungary (Araneae, Eresidae) alapján valószínűsíthető egy ötödik faj.
Megjelenése, felépítése
Ivari dimorfizmusa szembeötlő; a nőstények a hímeknél jóval nagyobbak.
Életmódja, élőhelye
Ragadozó, amely magánál többször nagyobb ízeltlábúakat (gyászbogarakat, ganajtúrókat, futóbogárféléket) is elejthet.
A nőstények egész évben üreglakóik: néhány centiméter mély aknát ásnak, és azt pókselyemmel bélelik ki. A bejárattól buktató-, és fogófonalakat húznak a rögzítésükre alkalmas tereptárgyakhoz. A fonalakat gondosan álcázzák. A potenciális áldozat kitinszőrei beleakadnak a fogófonalakba, majd a fonál rezdülésére üregéből kirontó pók mérgező harapásával megbénítja.
A hímek az év egy időszakában (jellemzően tavasztól őszig, de az aktív időszak fajspecifikus) kóborló-vadászó életmódra áttérő hímek aknájukban keresik fel a nőstényeket, és ott párzanak. Utána nagyjából a peték kikeléséig együtt maradnak, majd a nőstény megöli a hímet, és a kikelő kis pókok eleinte annak tetemét eszik.
Jegyzetek
Források 24.hu: 24.hu: Bikapókok tűntek fel az ország északi részén
Kategória:Pókok Kategória:Európa pókjai Kategória:Magyarország pókjai Kategória:Palearktikus faunatartomány