Auer György (Budapest, Erzsébetváros, 1888. augusztus 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1958. április 25.) jogász, kúriai tanácselnök.
Élete Auer Móric (1852–1938) bankhivatalnok, a Magyar Állami Hitelbank igazgatóhelyettese és Latzkó Hermina (1865–1945) fiaként született zsidó családban. Anyai nagyapja Latzkó Mór Lipót ékszerkereskedő volt. Középiskolai tanulmányait a Budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban (1899–1905) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karának hallgatójaként 1911-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Időközben tanulmányokat folytatott a berlini és lipcsei egyetemeken. 1911 áprilisában díjas joggyakornokká nevezték ki a Budapesti Királyi Ítélőtáblához.Budapesti Közlöny, 1911. április 2. (45. évfolyam, 77. szám) 1913. december 21-én áthelyezték a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszékhez.Igazságügyi Közlöny, 1914. február 26. (23. évfolyam, 2. szám) 1917 és 1940 között a Budapesti Királyi Ügyészségen és Főügyészségen teljesített szolgálatot. 1928-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a bűnvádi eljárásjog tárgykörében egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1938-ban egyetemi rendkívüli tanári címmel ismerték el munkásságát. 1944 júliusától a konvertált (keresztény) zsidók tanácsának elnöke. A második világháborút követően budapesti főügyész, majd 1948-ig kúriai tanácselnök volt.
Büntetőjoggal és eljárásjoggal foglalkozott pozitivista szemlélettel. Az 1896. évi büntetőeljárási törvénykönyvhöz Mendelényi Lászlóval írt kommentárja a maga idején nagy hatású munka volt. Jogtudományi dolgozatai megjelentek a Jogállamban, a Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Jogi Szemlében és a Magyar Jogászegylet Értekezéseiben jelentek meg.
Felesége Pick Edit (1897–?) volt, Pick Hugó és Weil Szidónia lánya, akivel 1921. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban kötöttek házasságot.
A Farkasréti temetőben búcsúztatták.
Főbb művei
Begriff und Wesen des Vorsatzes in den mittelalterlichen Strafgesetzen Ungarns (Stuttgart, 1911) Reform des ungarischen Strafgesetzbuches (Berlin, 1915) Die ungarische Strafgesetzreform (Heidelberg, 1915) Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség (Budapest, 1916) Bűntettesek és bűncselekmények a háború alatt (Budapest, 1917) A pornográfia leküzdése (Budapest, 1917) Farhlässigkeit und Betriebsunfall (Berlin, 1918) Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség (Budapest, 1922) Jog, igazságszolgáltatás és forradalom (Budapest 1922) A nemibeteg által történő fertőzés büntethetősége (Budapest, 1925) A magyar bűnvádi eljárási jog rövid tankönyve (Budapest, 1927) A becsület fogalma és védelme a büntetőjogban (Budapest, 1928) A bűnvádi eljárási jog. Mendelényi Lászlóval. I–VI. kötet. (Budapest, 1930–1934) Büntető törvény és kultúra (Budapest, 1935) Javíthatunk-e büntetőbírósági eljárásunkon? (Kecskemét, 1935) Magyar bűnvádi eljárási jog (Budapest, 1938) Gróf Széchenyi István és a magyar jogrend reformja (Budapest, 1942) Az első magyar büntetőtörvény-javaslat (Budapest, 1943)
Szerkesztette
A hatályos büntetőjog szabályai. Összeáll. (Budapest, 1947) A hatályos bűnvádi eljárási jog szabályai. Összeáll. (Budapest, 1948) Büntetőjogi döntvénytár (Budapest, 1948–1949) A hatályos büntetőjog anyagi és alaki szabályai. Összeáll. (Budapest, 1949)
Jegyzetek
Források
További információk A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek (1914-1963) Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek