A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom Budapest I. kerületének egyik római katolikus temploma, a budai Víziváros északi részének plébániatemploma, a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építését Hamon Kristóf budai építőmester kezdte meg 1740-ben, és Nöpauer Máté fejezte be 1761-ben.

Építése Építését 1740-ben kezdték meg. A tervezéssel és az építésvezetéssel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amelyet ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni származású Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat dús szobordíszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a sűrű plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot.

1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.

Külseje jobbra|260px|bélyegkép|A templom belseje jobbra|260px|thumb|A templom éjszaka

A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat síkjában a kosáríves főkapu a Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriáival díszített, felette helyezkedik el a kórus nagy, kronosztikonnal ékesített ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között.

Belseje

Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapoktól körülvett orgonakarzat alatti előcsarnok, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozatos szentély, amelynek Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették, 1938-ban. Az ovális kupolateret kompozit pilaszterek szegélyezik keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helyiségek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat.

Oltárai A főoltár a jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizáló építmény, hatalakos szoborcsoporttal: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebo Károly, aki a szószéket is faragta. 1767–68-ban készítette a Szent kereszt- és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárokat Eberhard Antal.

A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.

Lorettói kápolna Az itáliai Loretóban, Szűz Mária názáreti „Szent Házában” tisztelt, 1921-ben elégett szobor másolata 1749 óta állt a Szent Anna-templom lorettói kápolnájában. A 20. század elején szentsírrá átalakított kápolnát 2011 elején állították helyre eredeti formájában. A régi kegyszobor 2013. december 10-én került vissza a kápolna fő helyére. A kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása.

Orgona A templom orgonáját a drezdai Jehmlich Orgonaüzem építette 1985-ben, Magyarország egyik legkiválóbb orgonáinak egyike.

Harangok

A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a kb. 50–100 kg tömegű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azokat a jelenlegi harangokkal pótolták már. Egyet 1947-ben, kettőt 2005-ben öntöttek újjá.

Azóta három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.

Szent Anna-nagyharang A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, f1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákospalotán, 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.

Magyarok Nagyasszonya-középharang A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).

Szent István-kisharang (lélekharang) A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével) alt=Budapest: a Szent Anna-templom két órás tornya a Duna partján, híddal a háttérben.|bélyegkép|A Szent Anna-templom két tornya, Batthyány tér, Budapest A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.

Harangozási rend Hétköznap (hétfőtől péntekig): 6.30-6.31 Középharang (Magyarok Nagyasszonya) 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang 12.00-12.02 Nagyharang (Szent Anna) 15.00-15.02 Nagyharang (csak pénteken) 18.00-18.01 Középharang 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang 19.00-19.02 Nagyharang 19.02-19.03 Kisharang (Szent István) Hétköznap (szombaton): 8.30-8.31 Középharang 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang 12.00-12.02 Nagyharang 18.00-18.01 Középharang 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang 19.00-19.02 Nagyharang 19.02-19.03 Kisharang Vasárnap és nagyobb egyházi ünnepeken: 6.30-6.31 Középharang 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang 8.30-8.31 Középharang 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang 10.30-10.31 Középharang 11.00-11.01 Nagy+Közép+Kisharang 12.00-12.02 Nagyharang 18.00-18.01 Középharang 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang 19.00-19.02 Nagyharang 19.02-19.03 Kisharang

A templomban eltemetett személyek Jelky András (1738–1783) világutazó (mint „consiliarius Hollandicus”) Sajnovics János (1733–1785) jezsuita matematikus, csillagász, nyelvész

Források Magyar katolikus lexikon

Jegyzetek

További információk A Felsővízivárosi Szent Anna plébánia honlapja

Kategória:Budapest I. kerületének vallási építményei Kategória:Budapest 18. századi katolikus templomai, kolostorai Kategória:Budapest műemlékei Kategória:Magyarország barokk vallási építményei Kategória:Budapest Duna-parti látképe Kategória:Magyarországi Szent Anna-templomok Kategória:Batthyány tér