A Droop-kvóta vagy Hagenbach-Bischoff kvóta a leggyakrabban használt választási kvóta az egyetlen átvihető szavazat (STV) rendszerben tartott választásokon. Néha használják a pártlistás arányos képviseleti rendszerben is a legnagyobb maradékok módszerével kiegészítve. Az STV alatt tartott választáson a kvóta az a minimális szavazatszám, amely megszerzésével a jelölt garantáltan mandátumot szerezhet. A jelöltre leadott kvóta feletti szavazatokat (többletszavazatokat) egy másik jelöltre ruházzák át (egy fajta győzteskompenzációként). A Droop-kvótát 1868-ban Henry Richmond Droop (1831–1884) angol jogász és matematikus dolgozta ki a korábbi Hare-kvóta (egyszerű kvóta) helyettesítésére.

Ma a Droop-kvótát használják szinte az összes STV-választáson, többek között Indiában, az Ír Köztársaságban, Észak-Írországban, Máltán és Ausztráliában, és pártlistás mandátumok kiosztására is használják a legnagyobb maradékok módszerén keresztül például Dél-Afrikában.

A Droop-kvóta gyakorlatilag megegyezik a Hagenbach–Bischoff-kvótával. Magyarországon 1990 és 2010 között módosított formában ezt használták a területi listák számára elérhető mandátumok kiosztására, azonban nem a legnagyobb maradékok módszere szerint, ugyanis a ki nem osztott mandátumok országos szintre "kerületek föl", ahogy a maradékszavazatok (töredékszavazatok) is. A (pozitív) töredékszavazatatokat kvótához viszonyították, azonban egy speciális szabály, az ún. "kétharmados szabály" értelmében, ha a kvóta utáni maradékszavazatok alapján egy lista a kvóta kétharmadát elérte, akkor is mandátumot szerezhetett. Ekkor negatív töredékszavazatok keletkeztek a pártra, amik szintén országos szintre kerültek fel.

Képlet A Droop-kvótát több különböző képletként is fel szokták tüntetni. Az Ír Köztársaságban használt képletet a következőképpen írják le:

(összes szavazat / (összes mandátum + 1) ) + 1

Összes szavazat = az összes érvényes szavazat száma; vagyis a választáson leadott nem érvénytelen szavazatok száma Összes mandátum = a választáson betöltendő képviselői helyek száma

Példa az STV-ben való használatra Képzeljünk el egy olyan választást, amelyen 2 betöltendő mandátum és 3 jelölt van: Andrea, Barnabás és Cecília. 102 szavazó van. A szavazók közül kettő érvénytelenül szavazott. A maradék 100 szavazó a következőképpen szavaz: 60 szavazó14 szavazó26 szavazó Andrea Cecília Cecília Andrea Barnabás Andrea Az urnában 100 érvényes szavazat van, a Droop-kvóta lefelé kerekítése előtt tehát:

Lefelé kerekítve a Droop-kvóta 34. A számlálás első körében az egyes jelöltekre adott első preferenciás szavazatokat kell összeszámolni, ezek a következők:

Andrea: 60 Barnabás: 26 Cecília: 14

Andreának több mint 34 szavazata van, így elérte a kvótát és mandátumot szerez. A Droop-kvóta szerint 24 többletszavazatot kapott és minden szavazójának második preferenciája Cecília, így ezek a szavazatok hozzá kerülnek át. Az eredmény állása ezután a következő:

Cecília: 40 Barnabás: 26

Cecília elérte a kvótát, így ő szerzi a második mandátumot. A választás nyertesei tehát Andrea és Cecília.

Összehasonlítás a Hare-kvótával A Droop-kvóta kisebb, mint a Hare-kvóta, és hatékonyabbnak tekinthető a szavazatok számlálásánál – mivel egy jelöltnek csak a kisebb kvótára van szüksége a megválasztáshoz, a győzteseket gyakran kevesebb számlálási körrel határozzák meg. Összességében a két kvóta többnyire hasonló eredményeket ad. Az eredmények azonban gyakran eltérnek, különösen az utolsó mandátum kiosztása tekintetében, amelyet a szavazatok átcsoportosítása után határoznak meg. A fenti példában a Droop-kvótát használva (34) Andrea szavazatai közül több kerülne át Cecíliához (60-34=26), és Cecília körülbelül 40 szavazattal (14+26) nyerné meg a második helyet Barnabás 26 szavazata ellenében.

Egy többnyerteses választáson a Hare-kvóta kedvezőbb a kis pártoknak, mint a Droop-kvóta, mert valamivel nagyobb esélyük van az utolsó mandátum megszerzésére, ugyanis kevesebb a győzteskompenzáció (a győztesekre leadott többletszavazatok egy része elveszik). Bizonyos típusú nyílt listás, többnyerteses választáson a Hare-kvóta keretében előfordulhat, hogy a szavazók egyértelmű többsége által támogatott párt kevesebb mandátumot szerezhet, ha a szavazatok nem oszlanak meg eléggé egyenletesen a párt összes jelöltje között. Így a többségi elv a Droop-kvótát részesíti előnyben. Az azonnali többfordulós szavazáson, azaz egy olyan preferenciális szavazást alkalmazó választásokon, ahol csak egy mandátumot kell betölteni, a Hare- és Droop-kvóták a végeredmény szempontjából azonos hatásúak, mivel nincsen szükség többletszavazatok számítására (a győztes viszi az egyetlen mandátumot, se vesztesek, se győztesek kompenzációja nincs). Mindkét esetben, ha csak két jelölt marad, a több szavazattal (relatív többséggel) rendelkező jelöltet választják meg, ez azonban ekkor már szükségszerűen abszolút többséget (több, mint 50%-ot) is jelent.

A Droop-kvóta ma az STV-választások leggyakrabban használt kvóta.

Jegyzetek

További irodalom

Reprinted in Voting matters Issue 24 (October 2007) pp. 7–46.

Fordítás

Kategória:Többgyőzteses választási rendszerek Kategória:Egyéni választási rendszerek Kategória:Listás választási rendszerek Kategória:Arányos választási rendszerek