bélyegkép|A kronstadti katedrális belseje A neobizánci építészet a bizánci építészeten alapuló stílus a historizmus korszakában. A 19. században és 20. század elején volt jellemző. A két világháború közötti időben (1920-as, 1930-as évek) az újhistorizáló építészet keretén belül alkalmilag jelent meg a használata.
A stílus építészeti megújulási mozgalom volt, amelyet leggyakrabban vallási, részben pedig intézményi és nyilvános épületeknél alkalmaztak. Oroszországban és a Balkánon érte el legmagasabb fejlődését, mivel nemzeti státuszú volt, és az ortodox népek (pánszlávizmus eszméi) politikai, vallási és kulturális egységét szimbolizálta. Az 1840-es években jelent meg Nyugat-Európában, és a 19. század utolsó negyedében tetőzött az Orosz Birodalomban, majd később Bulgáriában és Jugoszláviában jelentkezett.
A stílus jellemzői az árkádok, a boltozat, a kupolák, a stukkó, a dekoráció. A belső teret több színű márvány és színes mozaikok díszítik. Nyugat-Európa országaiban a stílus román-bizánci változata terjedt el, amelyben a bizánci formákat a román stílus elemeivel kombinálták.
Orosz Birodalom bélyegkép|A kronstadti Nyikolszkij-székesegyház A Szent Szofia-székesegyház (1782–1788) Szentpétervár melletti Carskoje Szelóban volt a legkorábbi kísérlet e stílusra. Az 1830-as években I. Miklós orosz cár támogatta a Konsztantin Thon (1794–1881) által tervezett, ún. orosz-bizánci stílusú templomokat.
Az igazi bizánci művészetet, amelyet Grigorij Gagarin (1810–1893) művész és David Grimm (1823–1898) építész népszerűsített, II. Sándor cár (ur.: 1855–1881) tette meg az ortodox egyház de facto hivatalos stílusaként. A bizánci építészet az ortodox terjeszkedés eszközévé vált a Birodalom határain kívül (Kongresszusi Lengyelország, Krím, Kaukázus). Sándor uralkodása alatt azonban anyagi problémák miatt kevés épület készült el.
A neobizánci katedrálisok a nyugati tartományokban (Lengyelország, Litvánia), a hadsereg kaukázusi és közép-ázsiai támaszpontjai, a kozák seregek és az uráli Perm régió városai körül összpontosultak. David Grimm és Vaszilij Koszjakov (1862–1921) építészek egy egyedülálló, nemzeti típusú, egykupolás bizánci katedrálist dolgoztak ki.
II. Miklós uralkodása (1894–1917) arra volt figyelemre méltó, hogy az építészek ettől a mintától visszafordultak a Hagia Szophia hagyatékhoz, amely csúcspontja a kronstadti Nyikolszkij-székesegyház és Poti székesegyháza lett. Vasbetont alkalmaztak, ami nagyon gyors építkezést tett lehetővé; a belső tereik egyértelműen a kortárs szecesszióba tartoznak, a külsejük azonban az egykori bizánci stílus követése.
A 19. század végén és a 20. század elején orosz bizánci stílusban hatalmas katedrálisok épültek, amelyek az Orosz Birodalom hatalmát jelképezték. A stílusnak az 1917-es forradalom vetett véget, de az emigráns építészek folytatták azt Jugoszláviában és Harbinban.
Balkán Szerbia A két világháború közötti időszakban a neobizánci építészeti mozgalom a jugoszláv főváros, Belgrád reprezentatív épületeiben jelentkezett, I. Sándor király támogatásával.Aleksandar Kadijević: Byzantine architecture as inspiration for serbian new age architects. Katalog der SANU anlässlich des Byzantinologischen Weltkongresses 2016 und der Begleitausstellung in der Galerie der Wissenschaften und Technik in der Serbischen Akademie der Wissenschaften und Künste. Serbian Committee for Byzantine Studies, Belgrade 2016, , S. 62.
Főbb építmények a Szent Száva-templom és a Szent Márk-templom.
Bulgária Bulgáriában a szófiai Alekszandr Nyevszkij-székesegyház vált a stílus legfontosabb építményévé. Az orosz neobizánci áramlatok hatására épült, hosszú ideig a Balkán-félsziget legnagyobb ortodox temploma volt.
Magyarország Magyarországon a stílus nem terjedt el. Példaként szokták említeni a Lajta Béla beadott (de nem nyert) tervét a Lipótvárosi zsinagóga pályázatán (1899).https://zsido.com/a-modern-magyar-epiteszet-merfoldkove-lajta-bela-halalanak-100-evforduloja/
Másik példa a jóval később, 1931-ben felépült Szent Cirill és Szent Metód bolgár pravoszláv templom (Budapest, Vágóhíd utca), ahol a bizánci stílus már modernizált formában jelenik meg.https://egykor.hu/budapest-ix--kerulet/szent-cirill-es-szent-metod-bolgar-pravoszlav-templom/3197https://pestbuda.hu/cikk/20201022_atadtak_a_felujitott_bolgar_ortodox_templomot_a_ferencvarosban
Példák Példák a neobizánci stílusra:
ortodox templomok
bélyegkép|200x200px| Asztraháni Szent Vlagyimir székesegyház bélyegkép|200x200px| Alekszandr Nyevszkij-székesegyház Novoszibirszkben
Az orosz egyházi misszió Szentháromság-székesegyháza Jeruzsálemben Szent András-székesegyház, Pátra Haditengerészeti Nyikolszkij-székesegyház Kronstadtban Szent Vlagyimir székesegyház Kherszonészoszban Szent Száva székesegyház Belgrádban Szent Márk templom Belgrádban Új Athosz kolostor Abháziában Alekszandr Nyevszkij-székesegyház Szófiában Alekszandr Nyevszkij-székesegyház Novoszibirszkben Rigában a Születés székesegyháza Vlagyimir-székesegyház Szevasztopolban Szt. Vlagyimir katedrális Kijevben Asztrahán Szent Vlagyimir székesegyháza
katolikus templomok
Westminsteri katedrális (Westminster Cathedral) Londonban A párizsi Sacré Cœur-bazilika Szent Ágoston-templom Párizsban A marseille-i Notre Dame de la Garde-bazilika Szeplőtelen Fogantatás Bazilika Washington DC-ben
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Források Nagy orosz enciklopédia: НЕОВИЗАНТИ́ЙСКИЙ СТИЛЬ
További információk Orosz neobizánci építészet
Kategória:Építészet stílusok szerint Kategória:Historizáló építészet Kategória:Oroszország építészete