A Rácz család több Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemesi család.

1570-ben Verebélyen a török defterben Rács Tomás és testvére György, ill. további Tomás szerepeltek.Fekete 1943, 83-84 No. 137. Verebélyen már a 16. század végén felbukkan Rácz György szolgabíró.UC 45:29, p. 89. 1599 októberében a tatárok elvitték feleségét és fiát, illetve 300 forint kárt vallott.Matunák Mihály 1905: Az 1599 évi Barsvármegyei tatárjárás. Magyar Történelmi Tár 4/6, 593

II. Ferdinánd magyar király 1623. augusztus 9-én Rácz Pálnak, feleségének Nyro Ilonának,Nyirö Ilona holtáig fiánál Andrásnál élt (SAP 8a, No. 321). fiuknak Andrásnak, és testvéreinek Jánosnak és Mátyásnak címeres nemeslevelet adományozott. Az armálisszerzőnek később született még egy ifj. Pál fia. A nemeslevelet s a nemességet kihirdették 1624-ben és 1732-ben Verebélyen, 1769-ben Nyitrán és Heves vármegyében, illetve 1801-ben Zemplén és Szatmár vármegyében.Schönherr Gyula: Nagybányai czímereslevelek. Turul 1890, 93 1664-ben Verebélyen Rác Pál és fia Jancsi legény szerepelnek a török defterben.Blaskovics 1993, 153 1699-ben surányi Rácz Gergely apjának, néhai Rácz Andrásnak nemességét vizsgálták, aki bár nemes lehetett, de Verebélyen jobbágy telken élt.SAP, Residua Fragmenta, 119 nn.

A 18. század elején Komáromy István özvegye Rácz Ilona volt birtokos Dicskén.Ethey 1942, 189. A verebélyi székben 1732-ben vizsgálták Rácz Pál és András nemességét, akik Rácz Pál armálisszerző fiától Andrástól származó Rácz Gergely fiai voltak. Az ugyanekkor vizsgált Rácz István ifj. Pál fia volt. A család Verebélyen lakott, a lerombolt erőd területén belül. Rácz Gergely a nyitrai várban szolgált zászlótartóként, majd Surányban élt. Nyirö Ilona után Dicskén, gróf Forgách Pétertől pedig zálogban Kalászon is bírtak jószágot.SAP 8a, No. 321. A verebélyi székben 1753-ban vizsgálták a dicskei lakos Rácz András, János és Sándor nemességét, akik Istvántól, ifj. Pál fiától származtak, aki pedig a nemességszerző id. Pál fia volt.SAP közgyűlési jegyzőkönyv 1745-1777, pag. 202 Vö. SAP 8a, No. 321. 1766-ban Mányi Andrásné Rácz Ilona, Leczkésy Andrásné Rácz Mária és Rácz János perelte Rácz Andrást és Jánost, illetve másokat.SAP 14a, acta 470

Az 1890-ben Rácz Pál nagybányai prépost tulajdonában volt az eredeti armális. Címerük kék mezőben lovas alak zászlóval, sisakdíszben jobbról arany, balról vörös sasszárny, a baloldaliból egyenes kardot tartó pánczélos kar nyúlik ki. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.Turul 1890, 93.

A megnemesitett Rácz Pálnak fiai voltak még János, Pál és György. E Györgytől származott Mihály, tőle pedig János hatvani lakos, aki Nyitra vármegye bizonyítványa alapján 1769-ben hirdettette ki nemességét Hevesben. Eredetileg a nyitra vármegyei Nemesdicskéről származtak Hevesbe.1769. év 269. sz. 298. jkl; Vö. Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z. Krupina, 243.

Neves családtagjaik Rácz Pál (1824-1900) nagybányai prépost

Jegyzetek

Források Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony Orosz Ernő 1906: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 201. Schönherr Gyula 1890: Nagybányai czímereslevelek. Turul 1890, 92-94.

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Nemesdicskei családok Kategória:Nemespanni családok Kategória:Verebélyi családok