A kálium-nitrát (régebbi nevén: légsavas haméleg,Szalay Roland: (V)egy-nyelvet beszéljünk! légenysavas hamanyLégenysav = salétromsav, hamany = kálium. Forrás: Pallas Nagylexikon.) a kálium egy szervetlen vegyülete, melynek képlete KNO3. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. Régebben számtalan más, égéssel kapcsolatos alkalmazása volt, például a gyufafejek bevonata is tartalmazta.
Salétromnak is hívják, az angolszász szakirodalom saltpeter-nek nevezi. Nem keverendő össze a chilei salétrommal, ami a nátrium-nitrát egyik elnevezése. Bár nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mégis két teljesen különböző vegyületről van szó.
Tulajdonságai A kálium-nitrát a feketelőpor egyik összetevője. Erre különösen az teszi alkalmassá, hogy vízből kristályosítva nem visz magával kristályvizet, így lőpor készítésére alkalmazható többi nitrátvegyülettel ellentétben. A kínai nagy fal építése idején, az i. e. III. században tesznek említést a „kálisalétrom” használatáról, a jelzőtüzek táplálásáról. Nagy mennyiségű ipari előállítását (a Haber-folyamattal) megelőzően a kálium-nitrátot két úton állították elő. Az egyik módszer szerint a bányászható chilei salétromot sócserés reakcióval kálium-nitráttá alakítják. A másik módszer szerint levegőtől elzárt szerves anyagok (trágya stb.) bomlásából származó ammónia és karbamid természetes oxidációja során keletkezett („salétrom telepek”) kristályok összegyűjtése. Ebből vizes oldással a nitrátionok meszes lúgos elválasztásával, majd kálium-karbonát (hamuzsír) oldattal végzett sócsere („kiejtés”) után nyerhető. Műtrágyaként alkalmazva 13-0-44 arányban használva a legelterjedtebb (a műtrágya tömegét tekintve 13% nitrogént, 0% foszfort, 44% káliumot tartalmaz). Elterjedt híresztelések szerint egyes országok kálium-nitrátot adnak a katonáknak, ezáltal csökkentve libidójukat. Kísérletek igazolták, hogy semmiféle ilyen hatást nem vált ki. Bár a kálium-nitrát hatékony szer a magas vérnyomás kezelésére, ellenben csak igen alacsony vérnyomás okozhat merevedési zavarokat.
Előállítás balra|bélyegkép|280x280px sóképzési reakciók:
kálium-karbonátból:
Felhasználási területei
a történelem folyamán sok esetben anafrodiziákumként használták, mint ahogy az 1776 című musical is megemlíti műtrágyák egyik összetevője rakéta-hajtóanyagként, és egyes füstbombákban is alkalmazzák. A cukorral és kálium-nitráttal készült füstbomba térfogatának 600-szorosát produkálja füst formájában. ez az aktív anyag a galvánelemek sóhídjában. élelmiszerekben tartósítószerként alkalmazzák E252 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására kálium-nitritté alakulhat, melyből káros nitrózaminok képződhetnek. Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. cigarettákban az égés folyamatának szabályozásában alkalmazzák érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított a feketelőpor egyik összetevője, a kén és a szén oxidációját segíti elő, oxidálószer.
Jegyzetek
Források Alan Williams: The production of saltpeter in the middle ages, Ambix, 22 (1975), p. 125-33. Maney Publishing, ISSN 0002-6980. International Chemical Safety Card 018402216 "INSTRUCTIONS FOR THE MANUFACTURE OF SALTPETER" - by Joseph Leconte, professor of chemistry and geology in South Carolina College salétromfőzés – Magyar Néprajzi Lexikon
Kategória:Szervetlen káliumvegyületek Kategória:Nitrátok Kategória:Élelmiszer-adalékanyagok