Gazni (dari: غزنی, pastu: غزني, angol: Ghazni) vagy régebbi nevén Gazna (غزنه, Ghazna), város kelet-közép-Afganisztánban.
A település látképét egy 45 méter magas, középkori eredetű fellegvár uralja.
Fekvése A Gazni folyó mellett, egy magas fennsíkon, 2220 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Az egykori Gazna romjai a közelben található Rowẓeh-e Sultan falu közelében, a Kabulba vivő országút mellett helyezkednek el.
Története bélyeg|260px|Kengyelpár Gazniból, 11–12. század (London, British Museum) Középkor Gaznī legalább a 7. század óta fennáll. Ekkor a terület a buddhizmus egyik központja volt. 644-ben a kínai Hszüan-cang ellátogatott a Jaguda nevű városba, amely szinte biztosan Ghazni korabeli neve volt.BA Litvinsky, Zhang Guand-Da, R. Shabani Samghabadi, History of civilizations of Central Asia, p. 385
Maḥmūd uralma idején, amely a 11. század elejére esik, a város a Gaznavidák hatalmas birodalmának, Afganisztán első muszlim uralkodóinak fővárosa lett. A dinasztia hatalmának nagy részét még ugyanabban a században elveszítette, a várost 1150–51-ben a gúridák kifosztották.
A városért több nép is harcolt, majd 1221-re a mongolok szerezték meg.
A 14. században Timur Lenk (Tamerlán), majd a mogulok foglalták el Gaznit és Kabult.
Újkor 1747-ben, Aḥmad Shāh Durrānī uralkodása idején az új afgán királyság része lett.
Az 1839–42 közötti első angol–afgán háború során a britek foglalták el.
Modern kor Később a Kabul–Kandahár közötti autóút fontosabb városa lett, ekkortól némi jelentőségét is visszanyerte.
Ma Afganisztán egyik legfőbb kereskedelmi és ipari központja, ahol főképp állattenyésztéssel, szőrmével, selyemmel és mezőgazdasági termékekkel kereskednek.
Itt született Mahmúd gaznavida szultán (971–1030) I. Maszúd gaznavida szultán (998–1041)
Jegyzetek
Források Encyclopædia Britannica: Ghazni
Kategória:Afganisztán települései