Süteő (Sütő, Süttő) család egyházi nemesi család volt VerebélyenOzorai 1887, 122. és környékén.1700-ban Ahán (Csapodi 1942, 709; Vö. Kázmér 1993, 952 1568 Syte)

A 16. század végén Verebélyen élt Sütö György.UC 45:29, p. 90.; Csapodi 1942, 711. Az 1604-es dézsmában (tized) is szerepelnek családtagok.Csapodi 1942, 713 Sjwttw és Swttw alakban.

1609. július 16-án Lőrinc kapott címeres nemeslevelet.Kempelen IX. 1621-ben Sütő Benedek nyitrai lakos volt.Litassy István árulás alóli tisztázásának tanúvallatásában szerepel (Komáromy András 1894: A nyitrai árulás 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények 7, 605) 1623-ban Süteö Ambrus, felesége Erzsébet és gyermekeik István, János, Magdolna és Ilona kaptak címeres nemeslevelet II. Ferdinándtól.Ma Németországban a Godin családnál, Ferdinánd megerősítő pecsétje a második világháború idején eltűnt (Trubíni - Lieskovský 2019). 1662-ban Süttő Mátyás visszaváltotta atyafia néhai Csyfári Márton Bajkay Pálnak elzálogosított verebélyi jószágát.ŠA Nitra, SAP, 75. doboz 1664-ben Verebélyen Suto Mihál és fia Istók legény, Suto András, illetve Suto János, Kalászon Suto Lukács szerepeltek a török defterben.Blaskovics 1993, 154, 282

1699-ben Süteő András kapott többekkel érseki új adományt Verebélyen a Csiffáry kúriában.Vö. SAP, Residua Fragmenta, p. 75 Andreas Schytö Eredetileg Verebélyen, Munkádon és Nemespannon birtokolhatott és intézett adományt, utóbbiakra való jogigénye azonban valószínűleg nem volt megalapozott.2010 Családban marad II/1, 72. A "kuruc világ" után 3 évig Sütő András özvegye Lehoczky Ilona és fia Sütő Pál Ákoss (kápolnánál), Széplak, Munkád és Kistild prédiumok földjeit és szőlőit használták, mígnem egy büntetést Vass Miklós helyettük letett, és későbbi házukat átengedte nekik, zálogba vette az említett földeket.ŠA Nitra, SAP, kr. 75 Vass, fasc. 14, No. 7. 1755 sen. Sütő Pál; lásd még: Vass család (vajki) Az 1715-ös összeírásban Verebélyen András szerepel.N 78 - 15 - Bars, Verebelly 201. oldal.; Csapodi 1942, 714. Később Süteő Pál birtokolt Verebélyen.Ethey 1942, 143.

1752-ben Sütő András Csáky Miklós érsek beiktatására menő banderium közvitéze volt.Ethey 1941/6, 132.

Verebélyi birtokukon régészeti leletek is előkerültek.Borovszky: Bars vármegye, 82, 287. Családi címerük pecsétekről ismert.Ústredný archív SAV, Osobné fondy, Novák, Jozef – dodatok 1760-ban és 1763-ban, illetve 1766-ban eltérő kerek vörösviaszpecsétet használt Süteő Pál verebélyi széki szolgabíró. A pecsét osztott pajzsában felül szablyás oroszlán, alul három ágú virág. A sisakdíszben madárszárnyak közt szablyás emberi alak. Oldalt P S monogramm.ŠA Nitra, SAP 11a, No. 381 1763 Mihálffy György contra Csonka Imre ügye; No. 398 1760 Csuthy Márton és mások contra Mátéfy András prokurátor; ŠA Nitra, SAP, kr. 13a, No. 462 1766 Mihálffy György contra id. Csonka István. 1772-ben, illetve 1778-ban és 1780-ban Süteő Pál verebély széki szolgabíró két különböző ovális pecsétnyomót használt. A koronás sisak sisakdíszének alakja páncélos lovag fején tolldísszel.ŠA Nitra, SAP, kr. 13a, No. 431 1780 Godor Miklós contra Bratkovics Ágnes (Godor/Gáspár), Lra B; kr. 14a, No. 500/3 1778 Fortunati Niklos contra Janko Mátyás; kr. 21, No. 809/5 1772 Andocs Mária (Csuthy) contra ifj. Csuthy István. 1799-ben ifj. Süteö Pál szolgabíró által használt pecsét monogram nélküli.ŠA Nitra, SAP, kr. 21 1821-ben Süteö Kázmér verebély széki esküdt pecsétjében ötágú korona alatti háromágú svájci osztott pajzsban felül szablyás oroszlán, alul három virág.ŠA Nitra, SAP, kr. 39, acta 1466 Várady 1821, A2 1830-ban Süteö János verebély széki szolgabíró Páléhoz hasonló körpecsétet használt.ŠA Nitra, SAP, kr. 39, acta 1494 A pecséteken talált szimbolika hasonló az 1623-as armálisban lévővel.

Neves személyek

Bars vármegyében a családból többen viseltek megyei kisebb hivataltNagy X. Sütteő Pál verebélyi széki szolgabíró 1763-ban,ŠA Nitra, SAP, kr. 40, No. 80 1763 Kaszás Sámuel 1767-benKeresteš, P. 2020: Gašpar z Neveríc 1595-1796. Ivanka pri Nitre, 18 No. 47. és 1771-ben,2010 Családban marad II/1, 63. 1772-ben,SAP 46, fas. 1 1779-ben, táblabíró 1781-benFennmaradt az általa a kéri járásban képviselt peres ügyek elenchusa 1758-1777 közöttről (ŠA Nitra, SAP, kr. 52) id. Süttő János a verebélyi szék aljegyzője 1795-ben ifj. Süttő János néveri járási szolgabíró 1795-benVö. Ethey 1941, 185. és szolgabíró 1823-banŠA Nitra, SAP 39, acta 1462 Csuty, Csekey, Csiffáry contra Csuty János és 1825-ben,SAP, processus civiles No. 330 illetve 1830-ban, 1831-ben főbíróEthey 1941, 181. Süteő Kázmér Bars vármegyei esküdt (1821-1840 körül),Magyar Kurir 42/8, 63 (1828. január 29.); Hazai 's Külföldi Tudósítások 1828/10, 74 (február 2.); 1834 Jelenkor 3/89, 724. majd alszolgabiró, 1845-től verebélyi biztos főbíróBudapesti Hiradó 1845/274, 276 (1845. október 26.) Sütteő Ferenc 1828-ban Bars vármegye becsületbeli esküdtje,Hazai 's Külföldi Tudósítások 1828/10, 74 (február 2.) 1831-ben és 1837-benHirnök 1/35, 1 (1837. október 31.) a verebélyi szék pénztárnoka, 1831-ben néveri,Ethey 1941, 182-183. 1837-ben verebélyi főszolgabíró, 1834-ben Bars vármegyei esküdt,1834 Jelenkor 3/89, 724, 1842-ben alszolgabiró lettNemzeti Ujság 37/48, 191 (1842. június 15.) Süteő Ferdinánd esküdt 1840-ben Sütteö József (1826-1864) másod aljegyző Léván,Közlöny 18, 70 (1848. június 27.) Bars vármegye alkotmányos főbírájaSüteő József gyászjelentése; Családi Kör 5/7, 165 (1864. február 14.); Fővárosi Lapok 1/28, 112 (1864. február 5.) Sütheő állítólag egyenesági utolsó sarj Mártonfalvai Süteő Rudolf (1832-1906) kúriai tanácselnök, bíró. Mártonfalvi Süteö István Hont vármegye táblabírája, a csehszlovák államfordulat után OKP szervező, Ipolyságon nyugszik2020 Hontianske listy XXIX/12, 8; felvidek.ma Samassa János (1867-1948) jogakadémiai tanár, országgyűlési képviselő, mártonfalvi Süteő Adalberta fia

Források 2022 Historický zošit. Vráble Ľubos Trubíni – Tibor Lieskovský 2019: História cisárskej pevnosti Vráble. Vráble. Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942. Ethey Gyula 1941-1942: A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. Magyar Családtörténeti Szemle Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bars vármegye. Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom. Nagy Iván: Magyarország családai. Hajdú Mihály 2010: Családnevek enciklopédiája.

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Verebélyi családok