bélyegkép|jobbra|500px|A Máltával (piros) diplomáciai kapcsolatban álló államok.
Ez a szócikk azoknak az államoknak vagy szervezeteknek a felsorolása, amelyek elismerték Málta függetlenségét és diplomáciai kapcsolatban állnak vele.
Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság; ) szigetország, törpeállam Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió tagállama. A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa, az EU legkisebb tagállama.
Málta történelme szorosan összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai, bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza.
A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután 60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két évszázaddal később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb török ostromot is, ez az esemény a nemzeti történelemben betöltött szerepét tekintve Eger ostromának felel meg. A lovagokat 1798-ban Napóleon francia konzul űzte el, és megszállta a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe, ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta köztársaság.
Málta 1964-es függetlensége óta elsősorban a NATO tagállam országokkal azonos jellegű külpolitikát folytat (annak ellenére, hogy az ország máig nem tagja a szervezetnek). Az 1970'-es évek óta külpolitikailag nyitottabb lett a világ többi része felé is, az akkoriban még meglevő közép- és kelet-európai szocialista államberendezkedésű országokat is beleértve. Málta 1971-től kezdve társult tagságú ország volt az El nem kötelezett országok szervezetében, melyből 2004-ben kilépett, mivel ekkortól az Európai Unió tagjává vált.
2022. szeptember végéig 181 ENSZ tagállam és öt további állam (a Vatikán, a Szuverén Máltai Lovagrend, Koszovó, a Palesztin Nemzeti Hatóság és a Cook-szigetek) lépett diplomáciai kapcsolatba Máltával.
Máltával diplomáciai kapcsolatban levő államok ENSZ tagállam országok (181)