+Szavazási rendszer Név megfelel? Kétfordulós rendszer Igen Egyetlen átruházható szavazat Igen Azonnali többfordulós szavazás Igen Feltételes szavazás Igen Minimax Condorcet Igen/nem Anti-többségi szavazás Nem Jóváhagyó szavazás Nem Borda-féle számlálás Nem Dodgson-módszer Nem Copeland-módszer Nem Kemeny–Young-módszer Nem Rangsorolt párok módszere Nem Schulze-módszer Nem Pontozásos szavazás Nem Usual judgement módszer Nem A „később nem árt” kritérium (angolul: later-no-harm) egy Douglas Woodall által megfogalmazott szavazási rendszerek minősítésére szolgáló feltétel. A kritérium akkor teljesül, ha bármely választáson egy kevésbé preferált jelöltet további rangsorolása vagy pozitív értékelése egy választópolgár által nem okozhat hátrányt egy jobban preferált jelöltnek. Azok a szavazási rendszerek, amelyek nem teljesítik a „később nem árt” kritériumot, ki vannak téve bizonyos taktikai szavazási stratégiáknak, az úgynevezett eltemetésnek, amely megtagadhatja a győzelmet az olyan jelölttől, amely Condorcet-győztes lenne.
Megfelelőség ellenőrzése A „később nem árt” kritérium teljesülésének ellenőrzéséhez meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a választó által előnyben részesített jelöltet megválasztják a szavazáshoz való későbbi preferencia hozzáadása előtt és után, a valószínűség esetleges csökkenésének meghatározásához. A „később nem árt” kritérium feltételezi, hogy a későbbi preferenciák egymás után kerülnek a szavazólapra, így a már felsorolt jelölteket részesítik előnyben a később hozzáadott jelöltekkel szemben.
Fordítás
Irodalom DR Woodall, Properties of Preferential Election Rules (Preferenciális választási szabályok tulajdonságai), Voting matters, 3. szám, 1994. december Tony Anderson Solgard és Paul Landskroener, Municipal Voting System Reform: Overcoming the Legal Obstacles, Bench and Bar of Minnesota, 59. kötet, 9. szám, 2002. október. Brown v. Smallwood, 1915
Kapcsolódó szócikk „Később nem segít” kritérium
Kategória:Szavazási kritériumok