Haviár Dániel Dienes (Rimaszombat, 1849. március 1.Rimaszombati evangélikus egyház keresztelési anyakönyve, 1849. március 5. 1849/6. folyószám. FamilySearch. – Szarvas, 1922. június 23.),Haviár Dániel halálhíre. Népszava, 1922. június 25. 142. szám, 10. oldal ügyvéd, tiszteletbeli főügyész, országgyűlési képviselő
Szülei, tanulmányai Édesapja Haviár Dániel (Tugár, 1816. október 27. – Szarvas, 1867. november 5.)Trsztyénszky Ferenc: Haviár Dániel emlékezete. Szarvasi Főiskola Értesítője 1867/68. Szerk. Tatay István. Gyula, 1868. 3–9. oldalHaviár Dániel evangélikus lelkész gyászjelenése. OSZK – Pannon Egyesített Digitális Archívum rimaszombati, majd 1855-től szarvasi evangélikus lelkész,Protestáns egyházi és iskolai lapok – 10. évfolyam – 1867. november 17. 46. szám a főiskola tanácsának elnöke, 1864-től békési esperes, édesanyja Gallik Valburga Apollónia volt. Két húga és egy öccse Rimaszombaton születtek, újabb két öccseHaviár Lajos mérnök, később a gyulai államépítészeti hivatal főnöke, aki Békéscsabán 1891-ben Csabai Gőztéglagyár Társaság, Such–Wagner és Társai Rt. néven Such Jánossal és Wagner Józseffel megalapította 15.000 forint alaptőkével az első tégla- és cserépgyárat. Leszló Róbert: Békés megye gazdaság- és ipartörténetének sajátosságai, eredményei a 19. század végétől a 20. század második feléig. Doktori értekezés. 2008. 32. oldal és Szigeti Lajos: Békéscsabai Téglagyár 1908–1968. Békéscsaba, 1968.Haviár Gyula, dr. királyi közjegyző és két húga már Szarvason.Haviár Dániel Dani. Geni.com
A Szarvasi Evangélikus Gimnáziumban végezte el a középiskolát, majd az eperjesi jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen jogász diplomát nyert.
Pályafutása 1872 novemberében ügyvédi irodát nyitott Szarvason.Békés, 1872. november 17. 33. szám 1877-ben Békés vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezték ki, s a megyei közigazgatási bizottságnak is tagja lett. Tevékenyen részt vett az evangélikus egyház életében a Békési Esperesség törvényszékének alelnökeként, 1881-től pedig a Szarvasi Evangélikus Egyház felügyelőjeként is. A szarvasi evangélikus főgimnázium és tanítóképző kormányzó testületének tagja és a Szarvasi Takarékpénztár aligazgatója,Mihók Sándor (szerk.): Magyar Compass 6. (1878) II. Takarékpénztárak. 218. oldal majd elnöke volt.
1884-ben választották országgyűlési képviselővé. A Függetlenségi Párt legnagyobb sikereként könyvelték el, hogy Haviár Dániel az 1884. évi szarvasi képviselőválasztáson megbuktatta a kormánypárt egyik főemberét, Móricz Pált.Az Esti Kurir Naptára, 1927. Tizenöt választás Magyarországon. 29. oldal Ezt a kerületet képviselte 1896-ig,1884. szeptember 27.– 1887. május 25. Függetlenségi Párt; 1887. szeptember 28.–1892. január 4.; 1892. április 2.–1896. október 3. 48-as Függetlenségi Párt Ballabás Dániel – Pap József – Pál Judit: Az országgyűlés tagjainak archontológiája. Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon 2. Líceum Kiadó, Eger, 2020. 133. oldal. ekkor Csáky Albin gróffal szemben kisebbségben maradt, s két cikluson keresztül nem volt a Ház tagja. 1905-ben újra mandátumhoz jutott régi kerületében.1905. február 17.–1906. február 19.; 1906. május 21.–1910. március 21. Függetlenségi és 48-as Párt. (Ballabás Dániel–Pap József–Pál Judit, i.m. 133. oldal.)
Rövid megszakításokkal a függetlenségi párt vezetője, majd Irányi Dániel idejében alelnöke volt. Haviár Dániel gyászhíre. Népszava, 1922. június 25. 142. szám, 10. oldal Az Aradi Ügyvédi Kamara és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat is tagjai között tudhatta.A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 5. 1878–1879. II. Hivatalos közlemények. Tagok névsora. 197. oldal A Békés-Csanádi helyi érdekű vasút Rt. igazgatósági tagja volt.Magyarország tiszti cím- és névtára – 25. évfolyam, 1906. I. Magyarország. M. kir kereskedelemügyi ministerium. Magy. kir. államvasútak által üzemben tartott idegen vasútak. 241. oldal
Családja Feleségével, Rohoska Pauilnával (Szarvas, 1850. augusztus 22. – Szarvas, 1914. szeptember 15.)Rohoska Paulina. Geni.comHaviár Dánielné halálhíre. Szarvas és Vidéke, 1914. szeptember 20. egyetlen fiuk született. Ifjabb Haviár Dániel békési tiszteletbeli szolgabíró a cs. és kir. 10. huszárezred zászlósaként 1915. február 28-án „az északi harctéren a galíciai Babin község határában hősi küzdelem után orosz fogságba került.” Több hónapi várakozás után az életben maradt szemtanúk segítségével megtalált és exhumált holttestét 1915. október 24-én Szarvason temették el.Szarvas és Vidéke, 1915. október 24. Felesége, Renglovich Lujza és ugyancsak Lujza nevű, még kislány árvája maradtak utána.Ifjabb Haviár Dániel gyászjelentése. OSZK – Pannon Digitális Egyesített Archívum
Halála Feleségének 1914. évi és fiának 1915. évi halála megtörte Haviár Dánielt, s amint hátrahagyott levelében írta: „betegsége miatt az életnek csak terhét érezte és nem akar másoknak segítségére rászorulni”, ezért 1922. június 23-án, 73 éves korában főbe lőtte magát.
Irodalmi munkássága 1870. június 13-án „Az emberiségről — társadalmi szempontból” című tanulmányát olvasta fel az Országgyűlési gyakornokok testületének 20. nyilvános közgyűlésén az országházban.A Hon, 1870. június 14. 134. szám, 2. oldal. Különfélék. 1870. július 27-től 1870. november 27-ig 10 részben, Körösparti Norbert álnéven írt „Pesti levelek” című esszéit közölte a Békés lap.Körösparti Norbert: Pesti levelek 1870. augusztustól szeptemberig 3 részletben, Haviár Dani néven „A mezőgazdasági munkaerőről” című tanulmányát közölte a Békés lap.Haviár Dani: A mezőgazdasági munkaerőről. Haviár Dani: Temetőben halottak napján. Békés, 1872. november 3. 31. szám. Jegyzetek
Források A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka, Budapest, 1905. 79. oldal Ballabás Dániel – Pap József – Pál Judit: Az országgyűlés tagjainak archontológiája. Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon 2. Líceum Kiadó, Eger, 2020. 133. oldal. Országgyűlési almanach. Szerk. Halász Gábor. Képviselőház. Budapest, Athenaeum, 1886. 66. oldal Haviár Dániel halálhíre. Népszava, 1922. június 25. 142. szám, 10. oldal Haviár Dániel haláláról megemlékezés. Magyarország, 1922. június 27. 143. szám, 8. oldal
Kategória:1849-ben született személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Rimaszombatiak Kategória:Szarvasiak Kategória:Függetlenségi Párt-tagok Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos politikusok